A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 10. szám - A tizenegyedik magyar jogászgyülés

40 A JOG Indokok: Vádlott .cselekményét azért kellett a btkv 216. § szerint büntetendőnek kimondani, mert vádlott a polgári perben az eskü le nem tétele esetén gyermektartási cimen a született gyermek 12. életévének elértéig havonként 3 frt összeg lefizetésére köteleztetett, tehát a vádlott fizetési kötelezettsége nem egy meghatározott összegben, a mely 100 frtot meghaladja, hanem a havonként esedékessé válandó 3 írtban állapíttatott meg, polgári per tárgya tehát a havonként fizetni kötelezett 3 frtos részletek összege volt. Minthogy azonban a született kis gyermek a sértettnek, mint a gyermek anyjának bemondása szerint 1894. évi január 4-én, tehát születése után a 8. hónapban meghalt s az ekként bekövetkezett halál folytán vádlottnak a havi részletfizetési kötelezettsége is megszűnt, ennélfogva jelen esetben a polgári per tárgyát a vádlott fizetési kötelezettségének megszűntéig 8 hónapon át 3 frtjával vagyis 24 frtban, tehát 100 frton alul kellet megállapítottnak venni stb. A m. kir. Curia (1896: január 5. 5,513. sz. a.) a kir. Ítélőtábla ítélete részben megváltoztattatik, a btkv 216. §-ának felhívása mellőztetik, a minősítés tekintetében az elsőfokú bíróság ítélete, egyebekben azonban a kir. Ítélőtábla ítélete hagyatik helyben stb. Indokok: A btkv 216. §-ának felhívása jelen esetben azért volt mellőzendő és a minősítés tekintetében az e. f. bíróság ítélete, a kir. ítélőtábla Ítéletének e részben való megváltoztatásával azért volt helybenhagyandó, mert a polgári perben 1893. évi aug. 31-én 3,798. sz. a. hozott ítélet szerint vádlott abban az esetben, ha a neki odaítélt főesküt le nem teszi, arra köteleztetett, hogy 1893. évi május 3-tól mint a gyermek születése napjától kezdve, annak 12 éves életkora betöltéséig havonként 3 frt tartásdijat K. Erzsébetnek mint a polgári per felperesének fizessen. Ezen Ítélet szerint tehát a polgári ügy tárgyának értéke a 100 frtot jóval felülhaladta és e részben nem változtathatott ezen megállapítás tekintetében mit sem az a véletlen körülmény, hogy sértettnek leánya életének 8 havában már meghalt, a mennyiben a vádlottnak odaítélt főeskü az egész 12 éven fizetendő összegre, nem pedig annak havonként fizetendő és csak 8 hónapra számitható részösszegeire terjedt ki stb. Az uj sommás eljárás a gyakorlatban. Ha a kereskedelmi meghatalmazott, az általa kötött ügyletre nézve tanuként hallgattatik ki, az ő vallomása nem birhat nagyobb bizonyító erővel, mint a főnöké oly esetben, midőn utóbbi maga kötötte az ügyletet és saját személyében hallgattatik ki. A peres felek jogegyenlőségének elvével különben is ellenkeznék, ha az, a ki megbízott által szerződött, a bizonyítás szempontjából, mely a perben döntő fontosságú, előnyben részesülne a saját személyében eljárt ügyfél fölött. Ezért ha egyéb körülmény fen nem forog, ily esetben sem lehet eltérés azon elvtől, hogy a bizonyító fél ellenfele bocsátandó esküre. (1895 december 28. D. 68. sz. a. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa.) A hivatkozott tanuk és kérelmezett helyszini szemle mellőzése nem felülvizsgálati ok, mert a felebbezési bíróság a felhozott bizonyítékokat, a mennyiben törvényes bizonyítási szabály esete fen nem forog, szabadon mérlegeli és szabadon itéli meg azt, hogy meggyőződésének alkotásahoz mely bizonyítékokat tart elegendőknek. Azon körülmény, hogy mi szolgált a szerződő félnek indító okul a szerződés megkötésére, csak akkor lényeges, ha az elérni kivánt cél feltételül tüzetett. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1896 január 14. G. 115. sz. a.) az elmaradt nyereségnek a megtérítését is követelni, a törvényes gyakorlat ujabban a kereskedelmi törvény 272. §-a nyomán oly értelemben fejlődött ki, hogy az, a kinek kártérítésre igénye van, nemcsak a valóságos kárnak, hanem az elmaradt nyereségnek megtérítését is követelheti. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1896 január 23-án I. G. 121. sz. a.) A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha hivatali kötelékben álló anyakönyvvezető hivatalától felfüggeszteti, anya könyvvezetői tisztségétől is felfüggesztettnek tekintendő. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 93.200. sz. határozata.) Ha kihágást Ügyben megidézett, de meg nem jelent panaszlottnak kihallgattatása nélkül hozatott marasztaló Ítélet és az ellen nem felebbezést, hanem igazolási kérelmet nyújt be, utóbbi kérelem tárgyalás alá veendő. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 2,957. sz. határozata.) A zárgondnok a haszonbérek beszedésére és illetve a haszonbéri követeléseknek birói uton való érvényesítésére kereseti joggal bir. Az ideigl. törv. szab .1. k. 21.156. ij-ai szerint az osztrák ptkönyv 1,102. §-ának rendelkezése hatályában fentartottnak tekintendő. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1896 febr. 14-én G. 134.) A másodbiroságnak feloldó végzése ellen felülvizsgálati kérelem nem használható. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1896. évi február 6. H. 4/96.) Minden önálló felülvizsgálati kérelemnek a S. E. T. igo. §-ban körülirt kellékkel kell birnia. következően a korábbi feloldott ítélet ellen beadott felülvizsgálati kérelem tartalmára való hivatkozás tekintetbe nem jöhet. Az olyan felülvizsgálati kérelem, melyben az panaszoltatik, hogy a felebbezési biróság a tényállás megállapításánál a sommás elj. szolo törvény több szakaszát helytelenül alkalmazta, ha nincs előadva, hogy a helytelenül alkalmazottnak állított törvényszakaszokat, mely alapon tartja megsértettnek — figyelembe nem jöhet. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1896 febr. 5-én G. 155.)Abban a kérdésben, hogy az, a ki kártérítést követelhet, jogosítva van-e nemcsak a valóságos kárnak, hanem egyúttal Dereglyéknek hajózható vizeken való fentartásához minden esetben, tehát ha kizárólag saját használatra szolgálnak is, hatósági engedély szükséges. A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 33,875. sz. rendelete.) Az i$q$. évi okt. l-sc előtt kötött egyházi házasságok, melyek anyakönyvelése clmulasztatott, nem jegyezhetők be az állami anyakönyvbe. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 92,248. sz. határozata.) Ha a mezőrendőri fórvény hatályba lépte előtt elkövetett mezei lopás miatt az eljárás a törvény életbeléptetése előtt a kir. bíróságnál megindittatott, az eljárás továbbfolytatása a kir. bíróságtól nem vonható el. (A m. kir. ministertanács 1895. évi határozata.) A kihirdetés alol felmentést adni jogosult hatóság felmentheti a feleket az alól, hogy a hirdetést kivető három nap elteltét bevárják. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 92,010. sz. határozata.) Vizt müvek egyszerű kijavítása a kihágás tényállódé' kát meg nem állapítja. Azon körülmény, hogy valamely vízi munkálat mar régi idők óta bizonyos módozatok szerint tartatott fenn. a módozatok megváltoztatását ki nem zárja, mert a joggyakorlat rendezésének is épen az a célja, hogy a vízi müveknél azon módozatot állapítsa meg, a mely módozat mellett mások érdekei teljes védelmet találnak. (Ily tartalmú kijelentések foglaltatnak a földmivelésügyi m. kir. minister urnák f. évi 8271. sz. a. Cs. vármegye alispánjához intézett rendeletében.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Schattelesz et Hochmann bej. cég e. Lúgos, lugosi tvszék, bej. ápr. 80.. félsz. máj. 27., csb. Havas Antal. tmg. Németh Phöbus. — Klein Mór e. Szele, pestvidéki tvszék, bej. ápr. 10.. félsz, máj. 5., csb. dr. Szász Béla. tmg. dr. Tóth Kálmán. — Apfel Sándor e. Szombathely, szombathelyi tvszék. hej. márc. 30., félsz. ápr. S. csb. Mennyey László, tmg. dr. Gyöngyösi Tivadar. — Deutsch F e' Nezsider, győri tvszék, bej. ápr. 13., félsz. máj. 4 , csb. dr. Biró Kálmán, tmg. Gulik László. — Schossberger Fülöp e. Újvidék, újvidéki tvszék' bej. ápr. 24 , félsz. máj. 9., csb. Rehák Ferenc, tmg. Rohonyi Gyula Z Augner Ede e. Budapest, bpesti ker. és váltótvszék, bej. ápr. 8 félsz máj. 7., csb. dr. Schmidt Gusztáv, tmg. dr. König Ferenc — Vild Salamon hagyatéka e. Valtasur, pozsonyi tvszék, bej ápr. 13 . Vélsz ápr 27., csb. Vladár István, tmg. Borovánszky Ede. — Leichtag Izidor e. Igló lőcsei tvszék, bej. ápr. 27., félsz. máj. 22.. csb. Putz Mátvás tmg. Klug Ottó. — Csoti Nándor e. Arad, aradi tvszék bej ápr 15 ' félsz. máj. 11., csb. Nyirő Géza, tmg. Avarfy Ferenc. - Czeiger Salamon e. Tasnád. zilahi tvszék, bej. ápr. 15., félsz. máj. 15., csb Balogh Gyozo, tmg. Nagy József. - Sztánics Tódor e. Vinkovce vinkovcei jbirosag, bej. márc 28., tmg. dr. Jancsikovits J. - Csóvits Miklós e. Uj-Sziszek sziszeki jbiróság. bej. febr. 29., tmg. Klemencsi Oktavián Pusztafi es Perl bej. cég e. Budapest, bpesti ker. és váltótvszék, bei apr. 8.. félsz. máj. ,.. csb. Jamniczky Sándor, tmg. dr. Fodor Antal. Pályazatok: A kalocsai tvszéknél aljegyzői áll. márc U - A_ debreceni tvszéknél birói áll. márc. 15.- Azipolvsági tvszéknéi biro. all. marc. lo. - A miskolci jbiróságnál aljegyzői áll marc. 15 - A mohácsi jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 15 A szeghalmi jbirosagnal aljegyzői áll. márc. 15. - A debreceni aTieTvTfíTS Üg.yé%zi állA márc- 12. - Az orsovai jbiróságnál a jegyző, marc. 15. — A nagysomkuti jbiróságnál a 1 b ir ó i ál.ásmmárc 187 terÜ,eté" « i ° 8 8Y ak o r n"íi CAUAB RE6ZVENrTAl)6A&ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN