A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 11. szám - Az igazságügyi költségvetési vitához - A sértett fél felebbezési jogköre. Döntvény kritika

Tizenötödik évfolyam. Szerkesztőség: \.. Rudolf-rakpart 3. sz. 11. szánj. Budapest, 1896 március 10. Kiadóhivatal: V., Kudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok viss/a nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézentlök. A JOG ISTI (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ IGAZSÍfiflCY ÉRMEINEK KÉPVISELETÉRE 1 MAGYAR CfiTTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ._ 1 frt 50 kr. Fél « _ 3 « — » Egész « G « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Az igazságügyi költségvetési vitához. — A sértett fél felebbezési jogköre. Irta: dr. Heil Fausztin. kir. táblai biró Budapest. — Bemutatás fizetés végett a nem valódi telepitett váltóknál. Irta: Csipkés Árpád, csíkszeredai kir. tvszéki biró. — Még egy szó a ^jövedéki miseriák.>-röl. Irta: I. dr. Görgey Sándor, tvszéki biró Miskolczon II. Irta: Traeger Zsigmond, besztercebányai tvszéki biró. — Belföld. (Az igazságügyi költségvetés tárgyalása a képviselőházban.) — Nyilt kérdések és feleletek. A tulajdon megsértésének kérdéséhez. ^Felelet.) Irta: Ócsvay Árpád, ügyvéd Szászkabánya.) — Sérelem. (A jogegység és a temesvári kir. tábla. Irta: S e m p e r.) — Irodalom. (A magyar kereskedelmi jog kézikönyve, irta dr. Klupaty Antal egyet, tanár. — FodorM á r k u s A polg. törvénykezési rendtartás kézikönyve.) Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA: A német polgári törvénykönyv javaslata a magyar jogászegyletben. Irta: dr. Barna Ignác, bpesti ügyvéd. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök. — Pályázatok. Az igazságügyi költségvetési vitához. Erdély igazságügyminiszter nagy költségvetési beszéde világos képét adta igazságügyi állapotainknak, és a kormány által a legközelebbi jövőben teendő intézkedéseknek. Tárgyilagos elősorolása azon adatoknak, melyek az igazságügy két nagy ágának. — az igazságügyi közigazgatás és az igazságszolgáltatás — fokozatos fejlődését tüntetik fel, mindenkiben azon megnyugtató érzést kelthette, hogy e téren a haladás biztos jelei megvannak. Lassú ugyan e haladás és igazságügyünk hosszú elhanyagoltsága tan gyorsabb emelkedést tenne szükségessé, azonban nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ha a kormányzat valamely terén óvakodni kell a rohamos teformmunkától, ugy ez különösen az igazságügyi téren áll, hol csak fokozatos és nyugodt fejlődés adja meg az állandóság biztosítékait, az egészséges fejlődés e^en első előfeltételét. Érdekesek különösen azon tapasztalatok, melyeket az igazságügyminister az utolsó években megalkotott uj igazságügyi törvények tekintetében előadott. A kir. táblák decentralisátiójának behozatalakor tisztában volt magával minden higgadt és elfogulatlan ismerője a különféle birói szervezeteknek, hogy a deceatralisatió okvetlenül megfogja hozni, az ügyek gyorsabb elintézését, és hogy ez által a jó igazságszolgáltatás ezen első kellékét, habár lassan, de elfogjuk érni. Nem annyira kielégítők azonban azon tapasztalatok, melyeket a táblák judikaturája tekintetében tenni alkalmunk volt. És bár a miniszter ezen részét a decentralisatió eredményeinek nem domborította ki eléggé, nyilt titok, hogy egyrészt sok tábla judikaturája nem felel meg azon várakozásoknak, melyeket az ügyek alaposabb elbírálása tekintetében méltán fűzhetni vélt a közvélemény a táblák szétosztásához és hogy másrészt igen nyugtalanitólag sz áporodnak a jelek arra, hogy a különféle táblák igazságszolgáltatásában nincs meg a jogegység, a mi rendkívüli nagy csapás a jogkeresőkre nézve. Mindkét irányban gyors és gyökeres intézkedés szükséges, ha nem akarjuk, hogy ama üdvös reform kudarcot valljon. A sommás eljárás rövid gyakorlatban volta is már elég arra, hogy tömegesen híveket szerezzen ezen nagy reformintézménynek Kevesebb jót lehet mondani a törvényszékek legnagyobb részének felebbezési judikaturájáról. A kir. táblák elnökei felügyeleti jogának hatályosabb gyakorlása sokat lendíthetne e téren is. A j ö v ő alkotásai iránt azonban nem találhatja meg a megnyugvást a közvélemény az' igazságügyminiszter által előadottak alapján. Igazságügyi törvényhozásunk három nagy Lapunk mai szár oszlopos alkotása: a polgári törvénykönyv, a polgári eljárás és a bűnvádi eljárás megszületésének nagy napját még mindig hiába várja az ország. Nem egy miniszter tett már azok iránt ígéretet. De ebből nem lehet megélni. Nem zárkózhatni el ugyan azon nehézségek előtt, melyek akár a polgári töivénykönyv, akár a bűnvádi eljárás megteremtésével járnak. De elvégre erélylyel és a kitűzött célok elérésére vezető eszközök öntudatos megválasztása és foganatosítása által közelebb kel! valahára hozni ezen alkotásokat is megvalósitásukhoz. Nem akarunk szólani az igazságügy terén teendő további törvénykezési intézkedésekről, melyek a fenti uj nagy reformmüvek mellett inkább a már meglévő intézmények továbbfejlesztésére vagy javítására vonatkoznak, ámbátor azoknak is napirendre tűzése igazságügyünk sürgős feladatai közé tartoznék. Kiemelendőnek tartjuk azonban azon elismerő nyilatkozatot, melyet a miniszter az ügyvédi rendtartás kilátásba vett reformja kapcsán az ügyvédségnek az igazságügy szervezetében való nagyjelentőségű állására nézve tett és mely mutatja, mily magas álláspontról tekinti ezen kérdést. E nyilatkozat ép ugy dicséretére válik a magyar ügyvédségnek, mint a miniszternek. Csak kívánatos volna, hogy ezen felfogás teljes érvényre jusson majdan a foganatba veendő munkában és hogy érvényre jusson most a bíróságok eljárásában is az ügyvédséggel szemben. Végül nem akarjuk elnyomni azon megjegyzésünket, hogy a birói kinevezéseknél különösen a felsőbíróságokhoz, nem látjuk érvényesülni teljes kérlelhetlenséggel azon elvet, hogy csak a legkitűnőbb erők kerüljenek fel a táblákra, különösen pedig a legfőbb itélőszékhez. Az igazságszolgáltatás legfelsőbb fokán csak teljesen kipróbált erőket szabadna alkalmazni, de azután azokat meg is kell óvni a kimerülésig való elcsigázástól. Nagyrésze a mostani bíráknak nem üti meg egyáltalán ezt a mértéket ; és a mely megüti, azt elnyüvi a munka halmaza. Aláhanyatlott ezért nemcsak ezen ítélőszék munkájának értéke, de aláhanyatlott ezen ítélőszék közbecsülése is, és a tisztelet, mely e kiváló bíróságot környezte, ijesztő módon fogytán van. A legfőbb itélőszéknek visszahelyezése azon magas polcra, melyet valaha elfoglalt és melyet az ítélkezésben és ennek folytán a jogkereső közönség becsülésében mindenkor elfoglalnia kell, a legmagasabb ambitió legérdemesebb tárgyának kell lenni és legyen is — minden magyar igazságügyminiszter törekvéseiben. A sértett fél felebbezési jogköre. (Döntvény kritika.) Irta: Dr. HEIL FAUSTIN kir. táblai biró Budapest. R. Mihályt és S. Józsefet a budapesti kir. törvényszék btö osztálya vétkes bukás vétsége miatt vád alá helyezte. S. és érdektársai mint érdekelt hitelezők és panaszosok felebbezéssel éltek azért, hogy a kir. törvényszék vádlottakat csak vétkes bukás vétsége és nem csalárd bukás büntette miatt helyezte vád alá. A bpesti kir. Ítélőtábla 1895. évi 5,960. számú végzésével egyenes hivatkozással a 9. sz. curiai döntvényre, s annak is kiemelésével, hogy a vád tárgyát képező cselekménynek enyhébb minősítése a magánjogi elégtételre jogosult felek magánjogi igényeit különben sem érinti, panaszosoknak felebbezését hivatalból visszautasította, kijelentvén egyúttal azt is. hogy a kir. törvényszékek előtti eljárásunkban a magánjogi igényeket nem érintő minősítés, valamint a büntetés mértéke tekintetében a közvádat törvénykezési gyakorlatunk szerint kizárólag a kir. ügyész képviseli: Panaszosok felebbezésére a m. kir. Curia 9,259'95. sz. végzésével a kir. ítélőtáblát végzésének feloldásával arra utasította, hogy a 1— oldalra terjed