A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 7. szám - A bérbeadó zálogjoga. Magyarázat a fővárosi lakbérleti szabályok 27. §-ához - Az örökösödési eljárási törvény alkalmazásának egyöntetüsége

A JOG 53 az illetékes bíróságok egyikénél is egyesíthető, ha az érdekeltek között erre nézve a kapcsolatos előzetes hagyaték tárgyalásának az elrendelése előtt megállapodás létesül, melyet a közjegyző az alaptárgyalási jegyzőkönyvbe is foglalhat (69. §.) Abban az esetben, ha az örökhagyó nevén oly ingatlan áll, mely nem az örökhagyót illeti, hanem más harmadik személyt, vagy a melyet harmadik személy mint tényleges birtokos igényel: a közjegyző igyekezzék odahatni, hogy a tárgyalás során az Örökösök annak a személynek a hnzzájátulásával, a kit az ingatlan illet, telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot állítsanak ki, melyet, a mennyiben lehetséges, közjegyzői okiratba, ellenkező esetben külön jegyzőkönyvbe foglalhat (70. §.). Ha ezen az alapon a kérdés nem rendezhető és a tényleges birtoklás igazolva van: a hagyatéki bíróság az igénylő harmadik személyt utasítja, hogy 30 napi zárhatáridő alatt vagy kérje a telekkönyvi hatóságnál az 1892. évi XXIX. t.-c. értelmében mint tényleges birtokos az ingatlannak nevére leendő bekebelezését; vagy pedig az ingatlan tulajdonjoga iránt az örökösök ellen keresetet indítson s ezt 8 nap alatt igazolja; mert különben az ingatlan az örökösöknek fog átadatni. Az örökösök ebben az esetben is kérhetik a többi hagyatéki vagyonnak a részleges átadását (70. §.). Ha az örökhagyó tulajdonául bekebelezett valamely ingatlant az átadás előtt az érdekeltek magánkézből eladnak vagy más módon elidegenitenek; a hagyatéki bíróság beleegyezhetik abba, s a felek a tárgyalási jegyzőkönyvben az erre vonatkozó szerződés becsatolásával kérhetik is, hogy az ingatlan az örökhagyó nevéről közvetlen a vevő tulajdonául bekebeleztessék. (94-. §.). A telek kívánságára ezen jogügyletről a közjegyző a tárgyalás alkalmával közjegyzői okiratot vehet föl, melynek a hiteles kiadványa lesz egy e tárgyban felveendő külön jegyzőkönyvhöz csatolandó. Sőt ha az érdekeltek kérik: a vevő tulajdonjogának a bekeblezése végett a szerződésnek és az ezt jóváhagyó végzésnek az áttétele mellett a telekkönyvi hatóságot a hagyatéki bíróság közvetlenül — a többi hagyatéki vagyon átadásától elkülönítve — is megkeresheti 194. §. i. V. A hagyaték tárgyalás után az ügy befejezése körül: A hagyatéktárgyalásának a befejezése után a kir. közjegyző az összes iratokat, a vagyonkimutatás és annak a mellékleteivel felszerelve az illetékes járásbíróságnak mutatja be. Ha azonban kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy van érdekelve: a kir. közjegyző az összes iratokat ahhoz a gyámhatósághoz eszi át, mely a kiskorura vagy gondnokság alatt álló személyre nézve illetékes . 1877: XX. t.-c. 189. §.). A gyámhatósághoz kell beterjeszteni az iratokat azokban az esetekben is, melyekben a jelen törvény 54-., 1*2., 63. és 65. §§-ok értelmében az ott emiitettek részére a gyámhatóság rendel gondnokot. Ha több kiskorú vagy gyámhatóság alatt álló jogosított van, és az egyezséghez több gyámhatóság jóváhagyása szükséges: az iratokat csak az egyik gyámhatósághoz kell átküldeni megjelölésével azon gyámhatóságoknak, melyekhez az iratok átteendó'k lesznek. Ha azonban a felek kérik, a közjegyző az ő költségükre a tárgyalási jegyzőkönyv és a leltár egy-egy hivatalos másolatát a többi gyámhatóságnak is egyidejűleg megküldheti azon megkereséssel, hogy az egyezséget az illető kiskorú vagy gondnokolt nevében jóváhagyja. A közjegyző a díjátalány fejében csupán a vagyon kimutatásának a mellékleteit lévén köteles kiállítani, magától való, hogy a gyámhatóság részére szóló másolatoknak az írásáért és hitelesítéséért járó dijakat a felek, ha azokat a közjegyző teljesiti, a díjátalányon felül megfizetni tartoznak (71. §.). Ha a kiskorúak és gondnokság alatt állók személyére nézve illetékes gyámhatóságot a hagyatéki tárgyalás során nem lehetett kipuhatolni, vagy ha az illetékes gyámhatóság az országon kivül van, — és itt Horvátország területe is külföldnek veendő, — az iratok ahhoz a gyámhatósághoz teendők át, melynek a területkörében a hagyatéki biróság illetékességének a megállapításánál (7. §.) alapul vett község van (71. §.) A gyámhatóság az egyezség és a tárgyalás során létrejött megállapodások jóváhagyásának a kérdésében határoz s az iratokat e határozattal kiegészítve, az illetékes járásbíróságnak küldi meg. Megjelölheti a gyámhatóság az egyezségnek azon pontjait, melyeket a hatósága alá tartozó személyekre nézve sérelmeseknek tart s megjelölheti a kívánt módosításokat is i H4-. §.). De a gyámhatóság nem utasíthatja a közjegyzőt ujabb egyezségnek a beterjesztésére. Az ujabb egyeztetést a gyámhatóság észrevételei alapján csupán a hagyatékbiróság van jogosítva elrendelni (84. ij.) A gyámhatóság pótlás végett is csak akkor küldheti vissza az iratokat a kir. közjegyzőnek, ha remény mutatkozik arra nézve, hogy az eredeti egyezség a gyámhatóság által szabatosan megjölendő módosítások vagy pótlások utján létre jön (84. ) A királyi közjegyző abban az esetben, ha kiskorú vagy gondnokság alatt álló avagy az 54., 63., 63. és 65. §§-okban emiitett jogosult személy van érdekelve, a vagyonkimutatást és mellékleteit csak akkor csatolja a gyámhatósághoz küldendő iratokhoz, ha az érdekeltek nem kötöttek osztályegyezséget, hanem közösen veszik át a hagyatéki vagyont; mert nem bizonyos az. vájjon az osztályegyezség gyámhatóságilag jóváhagyatik-e vagy sem. Ha a gyámhatóság az osztályegyezséget jóváhagyta, a vagyonkimutatás és mellékleteinek a megszerkesztése végett az iratokat a kir. közjegyzőhöz visszaküldi i71. §.) Belföld. A pécsi ügyvédi kamara folyó hó 8-án tartotta meg a tagok csekély érdeklődése mellett ez évi rendes közgyűlését. Erreth János kamarai elnök üdvözölvén a megjelent tagokat, felolvastatott a kamara mult évi működéséről szóló évi jelentés. A mult évi zárszámadásokból, a melyeket a számvizsgáló bizottság helyeseknek talált s a közgyűlés isilyenekül elfogadott, megemlítjük, hogy a kamara mult évi bevételei 4,244 frt 71 krt, kiadásai pedig 4.079 forint IC krt tettek s így az év 165 forint 55 kr. pénztári felesleggel zárult. Az ügyvédi segélyalap tőkéje a mult évben 7,237 frt 45 krra emelkedett, mely összeghez ha az Erreth-alapitvány 1,244 frt 02 kr. tőkéjét hozzászámítjuk a kamara 8,481 forint 47 kr. tőkének jövedelme fölött rendelkezik segélyezési célra, s a mult évben már tényleg 279 frt 76 kr. lett segélyezésére fordítva. Megállapította ezután a közgyűlés a folyó évi költségelőirányzatot, a mely szerint a kamara kiadásai 3,912 frt 12 krban, a bevételek pedig 3.921 forint 55 krban lettek előiránvozva A kamarai lajstromok s a vagyontalan perlekedők részére hivatalból kirendelt képviselők jegvzékeinek felolvasása következett azután s utóbbiból megemlitendőnek tartjuk, hogy a kamara a mult évben vagyontalan perlekedők részére összesen 72 ügyvédet rendelt ki ingyenes képviselőkűl - A jegyzőkönyvet hitelesítő bizottság kijelölése után Erreth János elnök bezárta a közgyűlést, melynek tagjai az elnök éltetésével oszlottak szét. A kamara ügyforgalmából következő adatokat közöljük : az 1895. év folyamán érkezett 488 drb, elintézést nyert 488 drb. Pártfogó, illetőleg védőügyvéd 72 lett kirendelve. A kamara tagjainak létszáma 1895-ben 175 ügyvéd. Az ügyvédjelöltek lajstromába .°S8 volt bejegyezve az 1895. év folyamán. Fegyelmi ügy volt elintézendő 523, elintézést nyert 523. Fegyelmi panasz ügy volt 80. elintézést nyert 63. Fegyelmi, vizsgálat 22 izben rendeltetett el. A bűnvádi eljárási törvényjavaslat tárgyalása a képviselőház igazságügyi bizottságában. A képviselőház igazságügyi bizottsága január 21-én tartott ülésében folytatta a bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Az ülésen tárgyalás alá került a perorvoslatról és kijavításról rendelkező huszadik fejezet 1378. és következő §-ok.) A 378. §. utolsó előtti bekezdését akként módosította a bizottság, hogy a felfolyamodó ellenfele a folyamodást és indokolását a bíróságnál megtekintheti és ellenészrevételeit az iratok fölterjesztéséig az eljáró bíróságnál, az ügynek előadás végett való bejelentéséig a felfolyamodás tárgyában határozó bíróságnál is benyújthatja. A §. ama rendelkezéseit, melyek szerint «az elsőfokú biróság utasítja vissza az elkésett, határozatlan, vagy az olyan felfolyamodást vagy indokolását, melyet a törvény kizár, vagy a melyet arra nem jogosított egyén használ, a visszautasító végzés ellen intézett felfolyamodás már csak elkésése miatt utasitható visszan törölte a bizottság, mert e kérdések a 389. §-ban nyernek megfelelő megoldást. A 379. §. első két bekezdését a következőképen szövegezték : «A vádtanács a felfolyamodást, ha szükségesnek látja, a felek, esetleg a vizsgálóbíró meghallgatása, vagy nyilatkozatuknak megszerzése után zárt ülésben intézi el». — A 381—382. §-ok együttesen kerülvén a tárgyalás alá, a bizottság a két szakaszt a következőleg állapította meg: 381. §. A törvényszéknek első fokban hozott ítélete ellen felebbezésnek van helye a kir. táblához. Nincs helye a felehbezésnek a) esküdtbíróság Ítélete ellen; b) ha a vádlott egyedül oly bűncselekményben mondatott ki bűnösnek, illetőleg oly bűncselekmény vádja alól mentetett fel, mely járásbíróság, vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva ; c) a törvényszéknek másod fokban hozott határozata ellen. 382. §. A felebbezés az ítéletnek rendelkező része és megokolása, továbbá a főtárgyaláson és az ítélet hozásánál felmerült semmiségi ok miatt is használható. A főtárgyalás előtt fölmerült, de a főtárgyaláson föl nem hozott semmiségi ok az itélet ellen már nem érvényesíthető. A 383. §. egy részét, mely a főügyész felebbezési jogáról szól, törölte a bizottság. A 384. § tárgyalása alkalmából a bizottság figyelembe veendő alaki semmiségi okok közé felveendőnek határozta a kötelező védelem elmulasztását is. A 388. §. második pontját akként állapította meg a bizottság, hogy a felebbezést az itélet kihirdetésekor kell bejelenteni. A Ii90. §-ba fölvették azt a rendelkezést, hogy a semmiségi okok a felebbezés indokolásában is felsorolhatok. — A 391. §-ból törölték azt, hogy «az itéletkihirdetésekor, illetőleg a kézbesítést rendelő végzésben a magánvádló s a vádlott, a mennyiben nincs ügyvédjük, a 388. és 390. §§-ok intézkedéseire kifejezetten figyelmeztetendőkn. A 393. §-bó! törölte a bizottság azt a rendelkezést, mely a kir. tábla által az uj bizonyíték bejelentése alapján elrendelhető további bizonyításról szól. Ezzel az ülés véget ért. A képviselőház igazságügyi bizottsága Teleszky István elnöklete alatt január hó 28-án tartott ülésében folytatta a bűnvádi eljárásról szóló tőrvényjavaslatnak és pedig a perorvoslatokról és kijavításról szóló huszadik fejezetnek tárgyalását. A 427. §. tárgyalása alkalmából a hivatalból figyelembe veendő semmiségi okok közé (384. §.) azt is felvette a bizottság «ha az ítéletnek rendelkező részének ellent mond». — A 428. g-t oly értelemben módosította a bizottság, hogy anyagi semmiségi ok a másod biróság Ítélete ellen mindig érvényesíthető, alaki semmiségi ok pedig csak akkor nem, ha a felebbezésben nem volt felhozva, vagy pedig figyelembevételét a kir. tábla megtagadta. — A i-30. §. rendelkezése, mely szerint «a határozatlan semmiségi panasz mindig visszautasítandó)) ekként módosult «A semmiségi panasz, melyben semmiségi ok nincs megjelölve, visszautasítandó)). - A 137. §. utolsó bekezdését akként állapította meg a bizottság, hogy «ha a kir. kúria esküdtbíróság hatáskörébe tartozó ügyben rendel el ujabb eljárást, meghagyhatja azt is, hogy az ujabb eljárásban a korábbi bíróságnak sem bírói, sem esküdt tagjai nemüködjenek közre». — A 442. §. utolsó két bekezdését egybefoglalva, következőleg állapította meg a bizottság : «A kir. kúriának a törvény megsértését kimondó határozata a felekre nézve rendszerint nem bir hatálylyal. Ha azonban a vádlott a törvény megsértésével volt elitélve, a kir. I kúria őt felmentheti vagy büntetését envhitheti.» A 443- §. változatlan elfogadása után áttért a bizottság *az ujraI felvételről rendelkező huszonnegyedik fejezet tárgyalására s , annak | összes — 442—462. — szakaszait a 450. S- függőben hagyásával érdemleges módosítás nélkül elfogadta.