A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 7. szám - A bírósági ügyforgalmi statisztika - Kis hitelező nagy baja

Tizenötödik évfolyam. 7. szám. Budapest, 1»96 február 16, Szerkesztőség: JT ^ Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. sz. ^ | Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Kiadóhivatal: "o-iott MAGYAR ŰGYVÉDTKÖZLŐNT) ~ ' ^GYED ÉJRE - *F* ^° *R V., Rudolf-rakpart 3 sz ™F *Z !GiZSjlGCGY ™EÍE1M KÉPV1SELBTÉRBA MAGTÁR ÜCTTÍDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐ! FAR KÖZLÖNYE. ™ m ' ~ J ] _ " Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" *ÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR Az előfizetési pénzek ügyvédek. s uTTTI x, , • , Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. i.* , . - küldendők Megjelen minden vasárnap. KuiaenaoK. TARTALOM: A bírósági ügyforgalmi statisztika. Irta : dr. Pécs Imre, budapesti kir. albiró. — Kis hitelező nagy baja. Irta: Pataky István kir. albiró. Abád-Szalókon. — A törvénytelen gyermekek törvényes öröklési joga. Irta : dr. Kern Tivadar, budapesti ügyvéd. A bérbeadó zálogjoga. Írták: dr. B erényi Sándor és dr. Grabe1 Károly, budapesti ügyvédek. — Az örökösödési eljárási törvény alkalmazásának egyöntetűsége. — Belföld. (A pécsi ügyvédi kamara rendes közgyűlése. — A bűnvádi eljárási törvényjavaslat tárgyalása a képviselőház igazságügyi bizottságában.) — Ausztriaés külföld. lA német birodalmi és magánjogi codiricatio 1895. évben. IrtaJ: dr. Szokó lay István, budapesti ügyvéd.) - Sérelem. (A szólásszabadság és az ügyvédség egy tisztelője. Irta: Arany Sándor, bpesti kir. aljárásbiró. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. Hirdetések. MÉLLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a c<Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök. — Pályázatok. \ A bírósági ügyforgalmi statisztika. Irta: dr. PECS IMRE. budapesti kir. albiró. Arról a statisztikáról leszen szó, a melyet az egyes bíróságok minden év elején a birói tevékenység eredményét tartalmazó kimutatásokban az igazságügyministeriumhoz terjesztenek elő. Az 1895. évről szóló kimutatások különös jelentőséggel azért birnak, mert azok az 1898. évi XVIII. t.-cikk életbe léptetése után a legelső teljes év tevékenységi adatait tüntetik fel. A mult évi statisztikát azon szempontból teszem bírálat tárgyává, hogy a rengeteg adathalmazt tartalmazó munka bir-e igazságügyi szempontból jelentőséggel. Annyi kétségtelen, hogy az igazságügyi statisztikának a sommás eljárásról szóló törvény hatályba léptével kapcsolatos birói tevékenységet feltüntető része oly értékű, mint a minő jelentőséget tulajdonítunk a statisztika egyéb adatainak. A számadatok halmaza többféle szempontból vehető figyelembe. Tükréül szolgál az, az egyes birák és bíróságok tevékenységének, továbbá igazságügyi igazgatási szempontból hasznosítandó anyagot tartalmaz. Az első teljes év ügyforgalmi kimutatásairól általában mondható, hogy azok egyik irányban sem képeznek megbízható alapot. Ennek legvilágosabb tanúsága az 1895. évi december 15-én 55,164. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendelet. E rendelet célzata nyilvánvaló. Útmutatást kíván ez adni a kimutatás alapját képező tárgyalási naplónak helyes vezetése tekintetében, az egyöntetű vezetést biztosítani, továbbá az igazságügyi igazgatás részére a kimutatások megbízhatóságát emelni. Nagyobb forgalmú és különösen a budapesti járásbíróságoknál az útmutatás kisebb jelentőségű, de csekélyebb ügyforgalmu. és a törvényszék székhelyétől távolabb eső járásbíróságok birái használható magyarázatot találnak az emiitett rendeletben, a mely fokozott értékkel birt volna, ha az nem az év végén, hanem az év folyamán — a mikor a napló téves vezetése csekély fáradsággal igazitható ki — jelent volna meg. A sommás birák tevékenysége a következő adatokból bírálható meg. Hány kereset osztatott ki az egyes bírónak, hány contradictorius tárgyalást és bizonyítás-felvételt tartott, továbbá hány rész- és egyéb érdemleges ítéletet hozott. A birói tevékenység többi adatai csekély jelentőséggel birnak; némi figyelmet érdemel még a bizonyitásfelvételt Lapunk mai száma elrendelő határozatokat tartalmazó rovat, különösen akkor, ha a bizonyítás megkeresvény utján veendő fel. A többi adatok a birói tevékenység megbirálása szempontjából nem vehetők számításba. Azonban elhibázott felfogásról tanúskodnék és igazságtalan bírálatot tenne az a birói felügyeleti hatóság, ha a birák tevékenységét és működésüket egyedül a száraz adatok megfigyelése és összehasonlítása után mérlegelné. Az egyes vidékek vagyoni viszonyai, a nép élete, természete, továbbá az ipar és kereskedelmi forgalom a perek minőségére kiváló jelentőséggel bír. Ugyanazért helytelen bírálatot tenne az, a ki fokozottabb tevékenységet tulajdonitana annak a bírónak, a kinek részére évenkint 2,000 kereset osztatott ki, mint annak, a kinek csak 500—1,000 kereset jutott, Nevezetesen a székes fővárosi járásbíróságok biráira egyenkint átlag 1,500—2,500 kereset esik ; abból még nem vonható kedvező következtetés annak a bírónak működésére nézve, a kinek a legtöbb kereset osztatott ki s a ki legtöbb pert fejezett be. Még kevésbé vehető alapul a birói működés megítélése tekintetében az előadói könyvbe bevezetett ügyek száma. Oly ingatag ez az alap, hogy abból a birói tevékenység egyáltalán meg nem bírálható. Némi tájékozást nyújt a tevékenység mérve tekintetében a contradictorius tárgyalások és bizonyítás felvételek száma, továbbá a rész- és egyéb érdemleges végitéletek mennyisége. De mint fentebb érinletett, igazságosan megbízható adatokat az egyes bírákra nézve ez sem tartalmaz. Nem marad tehát az egyes birák tevékenységének megítélése tekintetében más mód hátra, mint a közvetlen felügyeleti hatóságok lelkiismeretes, részrehajlatlan és igazságos jelentései. Egészen másképen veendők szemügyre a kérdéses kimutatások igazságügyi igazgatási szempontból. Nevezetesen a hason ügykörü és forgalmú bíróságok birói létszámának megállapítása tekintetében használható adatokul vehetők. Azonban e részben sem mellőzhetők az egyes vidékek és városok ipari és kereskedelmi fejlődésének szempontjai. Különösen áll ez a székesfővárosi járásbíróságoknál, a hol a lakosság szaporodása s az ipar és kereskedelem emelkedése még mindig aránytalanul nagyobb mint egyebütt. ^Kis hitelező nagy baja. Irta: PATAKY ISTVÁN kir. albiró Abád-Szalókon. Azt hiszem, hogy vidéken működő kartársaim előtt nem ismeretlen dolog az, hogy egyik vagy másik fél, a biróság határozataira, bár kötelezettséget ró, vagy jogot ad «majd meglátjukkab felel, s nincs eset rá, hogy határozott választ kinyerni lehetne ; valamint majdnem mindenhete s eset, hogy az egyik, vagy másik fél teljesen közömbös marad, s abban a hitben van, hogy ha ő önszántából nem tesz olyat, ami kötelességévé tétetett, ugy szorítani nem fogja senki, s a midőn az ellenfél a biróság segítsége mellett kényszeríti mégis kötelessége teljesítésére, kifakad ország-világ, s főleg a biróság ellen ! Úgyszintén teljesen ismert körülmény az is, hogy oly sok keserű csalódás dacára, köznépünk legnagyobb része ma is irtózik attól, hogy ha valamely ingatlant megvett, azt nevére is írassa. Azon, hogy mint ezelőtt írás nélkül, vagy legjobb esetben «se füle se farka - ideiglenes szerződéssel vegyenek, adjanak, már ma tal vannak, hanem lehetőleg a község elöljárósága előtt vagy ügyvédnél kötik meg a szerződéseket s dacára a lelkiismeretes jegyzők s minden ügyvéd figyelmeztetésének, hogy az átírásról is gondoskodjanak, azzal mitsem törődnek, s főleg ha már a -százalék levelet» is megkapták és a kirótt illetéket lefizették, nincs erő és hatalom, mely megértetné velők, hogy még nincs minden rendben. 12 oldalra terjed.