A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 50. szám - Csemegi Károly a holtkézről

366 A JOG kos emberölés, testi sértések visszaesőinek szigorúbb büntetése, az u. n. becstelenitö mellékbüntetések elhagyása, dacára annak, hogy a mult javaslatai voltak, a jövő feladatát fogják képezni. Elévülhetlen tehát kiváló jogtudósunk dr. Fayer László érdeme, aki azzal a lelkesedéssel bocsájtotta közre munkáját, mely mindig heviti, midőn a szépnek, a nemesnek, a humánusnak tehet szolgálatot. Könyvét érdeklődéssel, élvezettel fogja olvasni mindenki, a magyar jogászt öntudattal töltendi el, a külföld pedig kénytelen elismerni, hogy van Európában egy nép, mely a büntetőjog terén már 1843-ban irányt mutatott, szakítva a népszerű elrettentési theoriával, ideálisálni tudta az állam legszomorúbb kötelességét, a büntető hatalamat. Ez iránynak lelkes szószólója volt eddig is dr. F a y e r, számtalan otromba támadás dacára. «Sentimentalismusa» igy nevezik szellemesen humánus törekvéseit, iskolát csinált, lelkes nemzedéket nevelt eszméinek, és most kiadott könyve ez eszmék evangéliuma, s a mi ott irva van, bele fog vésődni a szivekbe, s az ige testet fog ölteni! Dr. Szakolcai Árpád bpesti ügyvéd. Vegyesek. Ügyvédi szoba a budapesti járásbíróságnál. A budapesti ügyvédi kamara a következő átiratot intézte G aj z á g ó Manó kir. táblai biró úrhoz, mint a budapesti kir. járásbíróság vezetőjéhez: A Nagyságod vezetése alatt álló budapesti kir. büntető járásbíróság tárgyaló termei berendezésének egy hiányára hívjuk fel Nagyságod figyelmét s kérünk e részben orvoslást. A kir. járásbíróság, mióta az uj törvénykezési palotában van elhelyezve, oly tárgyaló szo­bákat kapott, melyek kellő berendezés mellett a büntető igazság­szolgáltatás céljainak és méltóságának megfelelnek. A berendezés hiányos azonban annyiban, hogy a védő és vádló ügyvéd számára való hely nem a közvádlóval szemben, nem is a korláttal elkülön­zött területen, hanem ezen kívül s több szobában a forró kályha mellett, szinte a közönség sorában egy szük asztalka (rendesen a hirlaptudósitók asztala) mellett van. Ezt az elhelyezést olyannak kell tekintenünk, mely azon szerepnek és hivatásnak, melylyel az ügyvéd mint az igazságszolgáltatás egyik tényezője a büntető tár­gyalásoknál bir, meg nem felel. Azon szerepnek, mely az igazsig­szolgálás egyes tényezőit megilleti, a külsőségekben is kifejezésre kell jutni. Ez az elv érvényre jutott már a budapesti kir. büntető törvényszéknél is, a hol az ügyvédek részére a korláton belül meg­felelő, a kir. ügyészével egyenrangú hely és megfelelő diszü asztal van kijelölve. Nincsen ok reá, hogy ugyan igy ne rendeztethessenek be a kir. büntető járásbíróság tárgyaló termét is, a melyekben ügyvédi vád és védelem mellett sokszor igen fontos tárgyalások folynak le nyilvánosan a nagy közönség szine előtt. Hogy e részben eddigelé kellő intézkedés nem történt, egyedül annak kell be­tudnunk, hogy hosszú éveken át tartó megszokottság mellett, az a figyelmet kikerülte. Megvagyunk győződve, hogy Nagyságod, ki annyi kétségtelen jelét adta annak, hogy az ügyvédség jogszolgál­tatási jelentőségének teljes tudatában van és azt bírói működé­sében kifejezésre is juttatja, nem fog elzárkózni ezen felszólalásunk előtt s a jelzett berendezési hiányon mielőbb segiteni fog, a mire Nagyságodat ezennel tisztelettel megkérjük. A karácsonyi és újévi ünnepekre tekintettel a budapesti királyi ítélőtáblán az ülések a f. évi dec. hó 21-ével kezdődő héten már e nappal, azaz dec. 21-én, hétfő; a karácsonyi ünnepek után eső héten pedig dec. 29-én azaz kedden veendik kezdetüket. A jövő évi rendes ülések pedig 1897. évi január hó 5-én, azaz kedden, fognak kezdődni; ugyanezen a napon »/s órakor fog az évnyitó teljes ülés is megtartani. Győry Eleknek, a bpesti ügyvédi kamara elnökének tiszte­letére legmagasabb kitüntetése alkalmából fényes bankettet ren­dezett f. hó 10-én a kamara választmánya a kamara palotájában. A fővárosi ügyvédség szine-java sietett szeretett elnökének ünne­peltetésére. Szohner köszöntötte fel elsőnek Győryt, ki igen lendületes beszédben válaszolt. Szóltak még Gyöngyössy, Zsig­mondy, Robitsek, Polonyi, Visontai, Sámuel Lázár és többen. A társaság kitűnő kedvben késő éjjigegyütt maradt. Az ügyvédi foglalkozás folytatásához szükséges tárgyak lefoglalása. A borosjenői kir. járásbíróság: Az előterjesztésnek részben helyt ad s a végrehajtási jegyzőkönyv 4—5. tétele alatt összeirt íróasztalokat, a 6. tétele alatt összeirt könyvállványt, 8 Thonet széket, összesen 68 frt értékben a foglalás és zár alól feloldja. Ellenben a végrehajtási jegyzőkönyv 7. tétele alatti fes­tett álló íróasztalt, a 14. tétel alatti Pallas-féle lexikon 12. köte­tét, a lő. tétel alatti Athenaeum-lexikon 4 kötetét, a 16.tétel alatti Szilágyi-féle Magyarország történetének 3 kötetét és a 29. tétel alatti «Régi Magyarország* c. könyvet tovább is foglalás alatt hagyván, ezekre nézve az előterjesztést elutasítja. Indokok: Az 1881: LX. t.-c. 51. §-nak i), 1), m), n), o), p) és r) pontjaiból világosan kitű­nik a törvénynek az az intenciója, hogy a keresetmód folytatását mindenki részére lehetővé akarta tenni a végrehajtás dacára is. A törvénynek ez a rációja fenforog az értelmi foglalkozást űzők­nél is, ennélfogva — habár a törvény határozottan nem mondja is — a törvénynek ez a rendelkezése természetszerűleg alkalma­zandó akkor is, ha a végrehajtást szenvedett oly szellemi foglakozást folytat, a melyhez bizonyos szerek és eszközök okvetlenül szüksé­gesek. Már pedig az ügyvédi foglalkozás természetéből kétségtelenül folyik, hogy ugy neki, mint az irodában alkalmazott segéde számára egy-egy íróasztal, egy-egy szék, könyvei és iratai számára egy állvány vagy szekrény, a nála megjelenő felek számára néhány szék okvetlenül szükséges, mert e felszerelések nélkül keresetét nem folytathatja. Ellenben a végrehajtási jegyzőkönyv 14., 15., 16. és 20. tétele alatt összeirt könyvek, bár szorosan vett szépirodalmi munkáknak nem tekinthetők, de az ügyvédi foglalkozáshoz — tár­gyuknál fogva — nem okvetlen szükségesek; ugyanez áll a 7. tétel alatti álló íróasztalról is, miért is mindezeket a foglalás alól nem lehetett felmenteni. — A nagyváradi kir. Ítélőtábla: Az első­bíróság végzését felfolyamodással megtámadott abbani rendelkezé­sében, melylyel a végrehajtást szenvedett által tett előterjesztés­nek részben hely adatott, megváltoztatja és az előterjesztést egész­ben elutasítja. Indokok: A végrehajtási törvény 51. §-ában fel­sorolt kivételes esetek közül az ügyvéd, mint végrehajtást szenvedett félre nézve az m) pontbau foglalt rendelkezés nyerhet alkalma­zást, a mennyiben a hivatás betöltéséhez szükséges könyvek és irodai szerek az ellene vezetett végrehajtás alkalmával le nem foglalhatók. Tekintettel azonban arra, hogy a végrehajtási jegyző­könyv 4—5. tételszámai a. összeirt Íróasztalok, a 6. tételsz. a. könyvállvány és a 9. t. a. öszeirt 8 db. Thonet-féle szék nem képeznek olyan irodai szereket, melyek az ügyvédi hivatás betöl­téséhez feltétlenül szükségesek, hanem csakis oly felszerelési tárgyak, melyek pótolhatók másokkal, a nélkül, hogy végrehajtást szenvedett ügyvédi hivatásának gyakorlatában akadályozva lenne, ugyanazért a végrehajtást szenvedett által tett előterjesztést elutasítani kellett. (1896. szept. 1. 1,902.) Kimutatás a m. kir. Curia ügyforgalmi és tevékenységéről az 1896. évi január 1-től november 30-ig. Polgári beérkezett 12,120, elintéztetett: 8,100, hátralék: 4,020. Váltó beérkezett: 3,092, elintéztetett: 1,989, hátralék: 1,103. Úrbéri beérkezett: 103 elintéztetett: 76, hátralék: 27. Felülvizsgálati sommás beér-, kezett: 573, elintézteti: 474, hátralék: 99. Bü n t et ő: 16,076, elintéztetett: 11,065, hátralék 5,011. Fegyelmi beérkezett: 582, elintéztetett 531, hátralék: 51. Fels z ó 1 alás országgy. képviselő ál. jog kérdésében beérkezett: 365, elintéztett: 300 hátralék: 65. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjta­lanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Eger T. A. Zemnicky S. — Zemnicky A. érk. 2298/96. sz. a. n, e. eld. Béres. — Kapácsi D. — Szabó S. érk. 232496. sz. a. n. e. eld. Vaszilievics. — Kovács S. — Elek J. érk. 28 í 6/95. sz. a. n. e. eld. Oeffner. — Pónus J. — Bugyi Jné érk. 3036/96. sz. a. n. eld. Harmos. Szabó M. — Gulyás Zs. érk. 3046/96. sz. a: n. e. eld. Zachár. — Gulá­csik P. érk. 4396/96. sz. a n. eld. Buby. — Kis A. — Kun N. s neje érk. 8158/96. sz. a. n. e. eld. Kársa. — Gulyás R. érk. 5526/96. sz. a. n. e. eld. Zubovich. — Kovács J. 4208/86. sz. a. T. m. hó. 11. hh. — Nagy T. — Gál J. 5718/96. sz. a. T m. hó 19. hh. p. k. m. v. Kovács E. — Kovács J 5971/96. sz. a. T. m. hó 11. fold. — Macskás A. — Márkus és Schwarb 3069/9(5. sz. a. T. f. hó 3. fold. — Török Gy. s ts. — náni tag telebb. 5/96. urb. sz. ügyet C. f. e. feb 25. hh , az ujabbi per a C-hoz. nem érk. — Gyöngyös H. K. Vitális V. — báró Vécsey Gyné 303/96. sz. a. b. f. hó 9. hh. — Halma N. J. Ugocsai tak. pénz­tár Elek B. érk. 745—848/96. sz. r. n. e. eld. Végh. — Magyar-Óvár dr. St. Gy. Kait Jné — Kait K. 96. sz. a. C. f. hó 3. hh — Meztur Sz. P. 4590/96. sz. a. T. f. hó 9-én hh. — Pozsony dr. H Á. Weiner J. és fiai cég — Blau J. 1652/95. sz. a. C. f. hó 9. hó 9. hh. Szászváros er. M. Á. Kaess R. — Weiss P. érk. 765/96. sz. a n. eld. Végh. — Gyulafehérvári tak pénzt. — Stefanesku J. ügy a C-hoz nem érk. — Simon A. bűnügy, érk- 9306/96. sz. a. n. e. eld. Mikó. — Ugvár dr. G. S. Siskávits — özv. Csanda 9rk. 3566/96. sz. a. n. e. eld. Bosits. — Weiszberbers — özv. Kron Hné érk. 5017/96. sz. a. n. e. eld- Fényes. — Löw K. Krausz A. érk. 304/96. sz. a. n. e. eld. Thirring. — özv. Weisz Mné — Weisz. J. érk. 810/96. sz. a. n. e. eld. Thirring. — Krausz E. — Elektr. reszvt. érk. 2478/96. sz. a. a T. m. hó 24. mv. Zombor dr. K. J. Rózsa G. — özv. Rózsa Lné 1728/96. sz. a. C. f. hó 3. mv Sz. M. Szremác — Matter 5101/95. sz. a. C. f. hó 2. mv. — 1654/95 sz. a. C. f. hó 1. hh. — 8730/95. sz. a. C. f. hó. 1-én hh. Közjegyző jelölt azonnal alkalmazást talál. Cim a kiadó­hivatalban PÁLLAS RÉSZVÍNrrÁRtWAI NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents