A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 49. szám - Unicum a modern világ jogszolgáltatásában

194 A JOG tartozik a fokozatos felelősség következtében: az esetre, ha a kereseti összeg elsőrendű alperesen behajtható nem lenne, ezen összegre nézve őt is felelőssé tenni s annak megtérítésére köte­lezni kellett stb. A szegedi kir. ítélőtábla (1894. évi szeptember 25-én 5,936. sz. a.). Az elsőbiróság Ítéletének alperesek marasztalását tárgyaló s az 1891. évi LX. t.-c. 35. §-a alapján H.-r. alperes nevében is felebbezettnek tekintendő része vonatkozó indokainál fogva hely­benhagyatik, stb. A magyar királyi Curia (1896. évi március hó 12-én 11,428. sz. a.). Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik, stb. Ind oko k: Számadásból eredőleg a közigazgatási hatóságok által megállapított tartozási összeg ellen csak a közvetlen szám­adásra kötelezett nem élhet többé kifogással abban az esetben, ha a bírósági eljárást annak idejében igénybe venni elmulasztotta. Védekező alperes azonban, a ki esetleg csak fokozatilag volna kártérítésre kötelezhető, az ily megállapítással szemben jogosítva van mindazoknak az ellenvetéseknek érvényesítésére, amelyek az 1871. évi XVIII. t.-cikk 87. illetve az 1886. évi XXII. t.-cikk 86. §-a alapján ellene indított keresettel szemben felelőssége hiányát egészben vagy részben kimutatni alkalmasak. Minthogy pedig felperes azokat az adatokat és ténykörül­ményeket, a melyekből a közigazgatásilag megállapított hiány szár­mazott, idő és tényállásilag tételenként körülményesen és bizo­nyítva elő nem terjesztette, az alperes által átalánosságban elő­adott védelemmel szemben egyátalában meg nem bírálható, hogy védekező alperes a keresetbe vett hiány összegét akár egészben, akár részben fokozatos vagyoni felelősséggel terhelhető-e ? Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával tehát fel­peres keresetével ezekből az indokokból utasíttatott el. Másodrendű alperesre nézve, ki az alsóbiróságok által csak másodsorban lett kötelezve, a per az elsőrendű alperes felmen­tése következtében tárgytalanná vált, stb. Ingatlan vagyon elvont hasznának megtérítése iránti igény érvényesítésére és megbirálására nem kívántatik szükség­szerűen, hogy az ezt tárgyazó kereset egyszersmind annak az ingatlannak birtokba bocsájtására is kiterjesztessék. A pancsovai kir. törvényszék (1893. évi október hó 23-án 4,010. sz. a.) L i n d 1 e r Ede ügyvéd felperesnek, dr. S r ig o r i j e­v i c s Miklós ügyvéd által képviselt G. Szaveta, G. Longin G. Váta, G. Danica, G. Tódor és G. Atyun, valamint nem védekezett G. Száva, G. Persza, G. Milica, G. Mladen és G. Lybuca, valamennyien mint a G. Száva-féle szamosi 24. sz. házközség szavatképes tagjai alperesek ellen 1,000 frt elvont haszon és jár iránti rendes peré­ben következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Felperes azt adja elő keresetében, hogy ő az 1884. évi február hó Í9-én tartott birói árverésen megvette az alperes mint végrehajtást szenvedett tulajdonát képezett kereseti ingatlanokat s miután részére előzőleg még 1884. évben vételi bizonyítvány állíttatott ki, az 1885. évben a kérdéses ingatlanok neki bíróilag is átadva lettek. Előadja továbbá, hogy ezen birói bevezetés dacára alperes házközség a kereseti ingatlanokat visszafoglalta, ami miatt ellene fenyitőeljárás tétetett folyamatba, mely fenyítő perben felperes árigényének érvényesítését polgári útra tartván fenn, — ezeket jelen keresetben 1,000 frtban számítja fel és ezen összegben és járulékaiban alperes házközséget elmarasztalni kéri. El kellett felperest ezen keresetével utasítani, mert a fen­tiek szerint a birói birtokbavezetés által a végrehajtás tényéből folyó ama kötelező viszony, melynél fogva alperes házközség az elárverezett ingatlanokat felperesnek átadni, felperes azokat alpe­res házközségtől követelni kötelezve illetve jogosítva van — meg­szűnt, — s a házközség tagjainak azon cselekménye, hogy az ingatlanokat a birói átadás után visszafoglalták, mint magánjogi vétség felperes javára csak azok irányában állapítja meg a kár­térítési igényt, kik az ingatlant vissza, illetve elfoglalták. Minthogy pedig a házközség mint ilyen magánjogi vétséget nem követhet el, kártérítési perbe nem vonható ily cimen. Igaz ugyan, hogy felperes keresetében a házközség tagjait névleg is felsorolja, de a felsorolás nem a tettesek megnevezése, mert a becsatolt fenyítő iratok szerint csakis G. Tódor és G. Luigint vádolja és a válaszirathoz K) alatt csatolt fenyítő ítélet­ben is csak azok ellen van polgári perre utasítva, hanem a ház­községben akkoron élt tagoké, a mi mellett a 2,798/89. sz. kere­setre hozott végzés is bizonyít, a mennyiben a szavazatképes tagokkal közös képviseletre utasítja. Mindezeknél fogva felperest keresetével elutasítani kellett stb. A temesvári kir. ítélőtábla (1894. évi október hó 1-én 4,086. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja, mindazáltal azzal a módosítással, hogy felperest keresetével ezúttal utasítja el, s hogy felperes stb. Indokok: Felperes a keresetet ingatlan vagyon elvont hasznának megtérítése iránt indítja, a nélkül azonban, hogy a keresetet annak az ingatlannak a birtokára is kiterjesztette volna, melynek haszna tőle állítólag elvonatott. Úgyde tekintve, hogy az elvont haszon járulékos természe­ténél fogva első sorban ama kérdés eldöntésétől függ, vajion kötelezhető-e alperes arra, hogy a felperestől állítólag elfoglalt ingatlant felperes birtokába visszabocsássa, ez a kérdés pedig a fennforgó esetben itélet tárgyát azért nem képezheti, mivel fel­peres, jóllehet a viszályban határozottan állítja, hogy alperes a kérdéses ingatlant még mindig birtokolja, a keresetet az ingatlan birtoka iránt nem indította, ugyanazért felperest keresetével az ügy érdemleges elbírálásának mellőzésével ezúttal elutasítani s abból folyólag, az elsőbiróság Ítéletének a per főtárgya iránt rendelkező részét ekkép módosítva ezekből az indokokból hely­benhagyni kellett stb. Mivel azonban G. Persza, G. Milica, G. Mádon és G. Lyu­bica az alperes képviselő meghatalmazását alá nem írták, most nevezettektől nyert meghatalmazást pedig az alperesi képviselő a hozzá, továbbá a meghatalmazáshoz hozzá nem járult, hanem az 1868. évi LIV. t.-c, 112. §-a szerint a házközösség többi tagjai­nak védekezéséhez csatlakozott tagok védekezőknek nem tekint­hetők s mint ilyenek a perköltség megtérítését sem igényelhetik, ugyanazért az elsőbiróság Ítéletének a perköltség iránt rendel­kező részt is a fentebbiekhez képest módosítani kellett. A magyar királyi Curia (1896. évi június hó 11-én 2,565. sz. a.) A másodbiróság ítélete megváltoztattatik és ugyanaz a bíróság az ügy érdemi megbirálására és az ügy állásának megfelelő uj határozat hozatalára utasittatik stb. Indokok: Ingatlan vagyon elvont hasznának megtérítése iránti igény érvényesítésére és megbirálására nem kívántatik szük­ségszerűen, hogy az ezt tárgyazó kereset egyszersmind annak az ingatlannak birtokbabocsájtására is kiterjesztetett, hanem elégséges, ha igénylő az ingatlan birtoklása és használata iránti jogosultsá­gát azon időre vonatkozóan, melyre az elvont haszon megtéríté­sét követeli, kimutatja; az irányban pedig felperes bizonyítékokat terjesztvén elő, az a körülmény, hogy akár mivel az ingatlant amúgy is bírja, akár mivel a birtokot már egyáltalában, vagy ezúttal maga részére megítélni nem kívánja, a kereseti igény megbirálásának mellőzésére indokot nem képezhet, ez okból kellett tehát a másodbiróság ítéletét, mely szerint felperes kere­setével csak ez úttal és csak a keresetnek jelzett fogyatkozása miatt utasíttatott el, megváltoztatni és ugyanazt a bíróságot az ügynek általa mellőzött érdemi megbirálására utasítani stb. Ideiglenes elválasztást kimondó itélet a 77. §-ban említett birói felhívást nem pótolja. Miután a házassági válóperek hiva­talból felterjesztendők és felülvizsgálandók, a házasságvédőnek a másodbiróság ítélete ellen beadott felebbezésért díj és költség nem állapitható meg. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik, a felek között fennálló házasság továbbra is hatályban fentartatik. Házasságvédőnek a másodbiróság Ítélete ellen beadott felebbezé­sért díj és költség meg nem állapittatik. Indokok: Felperes keresete folytán a házassági kötelék az 1894. évi XXXI-ik t.-c. 80. §. alapján nem volt felbontható, az erre vonatkozólag az elsőbiróság Ítéletében felhozott indokoknál fogva. De nem volt felbontható a házasság alperes viszonkeresete folytán az idézett törvény 77. §. a) pontja alapján sem, mert alpe­res a most idézett §-ban előirt eljárásnak nem tett eleget és mert az ideiglenes elválasztást kimondó itélet a 77. §-ban emiitett birói felhívást nem pótolja. Mindezeknél fogva mindkét alsóbiróság Íté­letét megváltoztatni s felek között a házassági köteléket fentar­tani kellett. Tekintve hogy a házassági válóperek hivatalból felter­jesztendők és felülvizsgálandók, a házasságvédőnek a másodbiró­ság ítélete ellen beadott szükségtelen felebbezésért díj megálla­pítható nem volt. (1896. szept. 22-én 4,123.) Igaz ugyan, hogy a gazdaság vezetésére önállóan alkal­mazott gazdasági magánhivataloknak, neveztessék az gazdatiszt, ispán vagy tiszttartónak, a felmondástól számított egy évi fize­tést követelni, az állandóan követett birói gyakorlat értelmében joga van ; az ehhez való jogosultság azonban csak azt a gazda­sági tisztviselőt illeti meg, ki az eljárásában felmerült tények és intézkedéseknél fogva a bizalomra egyáltalán magát érdemet­lenné nem tette. (A m. kir. Curia: 1896. szept. 25. 627. sz.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Felperes nem indíthat oly váltó tekintetében megsemmisí­tési eljárást, mely váltót felperes a megsemmisítési eljárás folya­matba tétele előtt maga és pedig akként semmisítette meg, hogy az azon lévő váltónyilatkozatot, jelesül pedig alperesnek elfoga­dói névaláírását kitörülte; ily esetnem foglalható a váltótörvény 77. §-a alá. A pozsonyi kir. törvényszék, mint váltóbiróság: Fischer József ügyvéd által képviselt L. Kukuk csácai cégnek, Pintér Sán­dor ügyvéd által képviselt P. Samu szécsényi lakos elleni 361 frt. 91 kr. tőke s járulékainak birói letétbe helyezése iránt folyó évi 4,171. sz. a. rendes keresettel folyamatba tett rendes váltóperében a megtartott jkvi tárgyalás alapján mai napon tartott nyilvános ülésében a következőleg itélt: Ezen kir. törvényszéknek mint váltóbiróságnakilletékessége megállapíttatik ugyan, érdemben azonban a felperes kereseté­vel elutasittatik, s tartozik az alperesnek 24 frt 75 kr. perköltsé­get 3 nap alatt a végrehajtás terhe mellett megfizetni stb.

Next

/
Thumbnails
Contents