A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 48. szám - A csödtömeggondnokságról. 1. [r.]

192 A JOG vételi szerződésben az eladás tárgyát képezett két szakasz dohánypajta 3 szakaszra igazíttatott ki, tehát az okirat meghamisittatott. Ez a bünvizsgálat megszüntettett a szegedi kir. törvényszék által 1883. ápril 10-én hozott 2,383. sz. végzéssel s a megszüntető végzés H. Miksának 1893. ápril 22-én, a kir. ügyésznek 1893. ápril 20-án kézbesittetvén, jogerőre emelkedett. Minthogy pedig ez az ügy megszüntető végzéssel ért véget, a büntető eljárás tehát H. Miksa személye ellen meginditottnak nem tekinthető, mert ilyennek csak a vád alá helyezés volna tekinthető, tekintettel továbbá arra, hogy a btk. 227. §-ába ütköző hamis vád hivatalból csak akkor üldözendő, ha annak alapján a büntető eljárás vádlott ellen már megindittatott és ha ez meg nem indíttatott, az esetben hivatalból való eljárásnak a btk. 229. §-a értelmében csak a hamisan vádlott indítványára van helye, ennélfogva arra való tekintettel, hogy H. Miksa sem a magánokirat-hamisítás büntette miatti vizsgálat során, sem utóbb a 2,383. sz. végzésnek részére kézbesítése után a btk. 112. §-ában meghatározott időn belől, sem végül a jelen vizsgálat és végtárgyalás során ifj. L. Ferenc ellen a hamis vád miatt, sem egyéb cselekmény miatt vádat nem emelt; a kir. törvényszék akkor, mikor jogszerű magánvádinditvány hiányában ifj. L. Ferenc ellen vádhatározatot s annak utána Ítéletet hozott, lényeges eljárási szabályt sértvén meg, ítélete az azt megelőző eljárással hivatalból megsemmisítendő és vádlott ellen a btk 227. §-ba ütköző és a btkv. 229. §-a szerint magán-inditványra üldözendő hamis vád vétsége miatt a bűnvádi eljárás megszüntetendő volt. Erről a kir. törvényszék azzal értesíttetik, hogy iíj. L. Ferenc neve a végtárgyalási jegyzőkönyvben mint tanúé említtetvén, ezt mint nyilvánvaló tollhibát, vádlottra igazítsa ki stb. A m. kir. Curia. (1896. október hó 29-én 10,735. sz. a.) A kir. Ítélőtábla végzése megváltoztattatik és érdemleges határozat hozatalára utasittatik. Indokok: Eljárási gyakorlatunk szerint a büntető vizsgálat akkor van megindítva, ha az bizonyos személy ellen irányul. Ifj. L. Ferencnek H. Miksa ellen magánokirat-hamisítás miatt tett feljelentése következtében 1892. szeptember 17-én 9,600. sz. a. kelt végzéssel az előnyomozat nem csak elrendeltetett H. Miksa ellen, hanem az tényleg, mint vádlott ki is hallgattatott és a hamisítás körülményei tekintetében a tanuk is ki lettek hallgatva. Ily körülmények között tehát kétséget nem szenved, hogy a magánokirat-hamisítás miatt folyamatba tett büntető vizsgálat H. Miksa ellen tényleg mint vádlott ellen megindittatott. Ehhez képest a jelen esetben nem a magánfél indítványára üldözendő és a btkv. 229. §-ában körülirt hamis vád vétségének, hanem a btkv. 227. §-ába ütköző és hivatalból üldözendő hamis vád bűntettének tényálladéka forog fenn ifj. L. Ferenc ellen és igy a kir. ügyész jogos vádja kétségbe vonható nem lévén, a kir. ítélőtábla megsemmisítő végzésének megváltoztatása mellett, érdemleges határozat hozatalára volt utasítandó. A vádlott részéről irott levélben foglalt « csaló » kifejezés a magánvádlóra nézve kétségtelenül meggyalázást tartalmaz és ehhez képest a btkv. 261. §-ba ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát vádlottal szemben megállapítja. A rágalmazás vétségének ismérveit csak azért nem meriti ki, mert vádlott irányában az, hogy a kérdéses levélben foglalt tényállítását a vádlott mással is közölte volna, bizonyitva nincsen, és e szerint a btk. 258. §-ában meghatározott rágalmazáshoz szükséges nyilvánosság — hiányzik. A mezőtúri kir. járásbíróság (1896 márc. 27-én) rágalmazás és becsületsértés miatt vádolt B. T. Péter elleni bűnügyben a következőleg itélt: B. T. Péter református földbirtokos mezőtúri lakos a S. Ignác által ellene panaszolt s a btkv. 258. és 261. §-ai alá eső rágalmazás és becsületsértés vétségének a vádja és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: Vádlott elismerte ugyan a tárgyalás során, hogy ő irta panaszosnak a feljelentéshez mellékelt /. alatti levelet, melyben azon incriminált kifejezés foglaltatik, hogy ha panaszos vádlottal köztük fennforgó vételi s szállítási ügyre vonatkozólag el nem számol, az esetre vádlott őt, mint csalót fel fogja jelenteni; mindamellett eltekintve attól, hogy a levélben olyan tényállítás egyáltalán nem foglaltatik, a mely a rágalmazás tényálladékául szolgálhatna, még azért sem állapitható meg a rágalmazás, mert teljesen hiányzik a cselekmény nyilvánossági színezete, ez alapon tehát vádlott a rágalmazás vádja alól felmentendő volt. De felmentendő volt a becsületsértés vádja alól is, mert azon feltételesen igért fenyegetés, hogyha panaszos, ezen ujabb kérésére sem lenne hajlandó vele elszámolni — mint «csalót ' — feljelentendi, a becsületsértés vétségét sem állapítja meg, mert nem határozott természetű kifejezés s panaszost csak feltételesen érinti, ily alakban pedig az oly meggyalázó kifejezésnek nem tekinthető, milyen a becsületsértés vétségének szükségéhez megkívántatnék; s különben is panaszos és vádlott között nagyobb összegű s complikáltabb vétel és zsákkölcsön elszámolásáról lévén szó, mert a kölcsönös elszámolást, vádlott meg nem cáfolt védekezése szerint panaszos elmaradása miatt, nem sikerült neki, többszöri kísérletezés dacára megtartani, ily esetben teljesen jogtalannak sem tekinthető vádlottnak a levélben foglalt, incriminált fejtegetése, mert azzal panaszost a törvényes következményekre figyelmeztetéssel is rá akarta venni a közöttük levő ügy tisztázására. Ezen ítélet panaszos és vádlott előtt nyomban kihirdettetvén, abban vádlott megnyugodott, panaszos pedig az ellen általában felebbezést jelentett be. A budapesti kir. Ítélőtábla (1896 június 16-án 3,783. sz. a.) Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, B. T. Péter vádlottat a btk. 261. §-ba ütköző becsületsértés vétségében bűnösnek kimondja, e miatt őt az 1892. évi XXVIII. t.-c.-ben megjelölt célra fordítandó, behajthatlanság esetében a btk. 53. §-hoz képest két (2) napi fogházra átváltoztatandó husz (20) frt pénzbüntetésre s az esetleg felmerülendő bűnügyi költségeknek az 1896. évi 43. t.-c. szabályai szerint leendő megtérítésére ítéli és egyúttal kötelezi őt, hogy S. Ignácz részére utánjárási költség cimén 8 frtot és az alábbiak szerint felmerülendő hirlaphirdetési költséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt fizessen meg; egyúttal elrendeli a kir. ítélőtábla, hogy az ezen ügyben keletkezett ítéletek a vádlott költségén a «Mezőtur és vidéke* cimü hírlapban közzé tétessenek. Indokok: Minthogy a vádlott részéről írottnak beismert levélben foglalt «csaló» kifejezés S. Ignác magánvádlóra nézve kétségtelenül meggyalázást tartalmaz, és ehhez képest a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát vádlottal szemben megállapítja és a vádlott által használt panasz tárgyává tett fennebb megjelölt kifejezés, vonatkozással a levél egyéb tartalmára a rágalmazás vétségének ismérveit csak azért nem meriti ki, mert vádlott irányában az, hogy a kérdéses levélben foglalt tényállítását a vádlott mással is közölte volna, bizonyitva nincsen, s e szerint a btk. 258. §-ban meghatározott rágalmazáshoz szükséges nyilvánosság hiányzik. Ezekből folyólag a kir. ítélőtábla vádlott cselekményében a btk. 261. §. szerint minősülő becsületsértés vétségét fennforogni látván: terhére ezt a vétséget megállapította s illetve ebben őt bűnösnek mondotta ki és tekintve, hogy saját bevallása szerint rendőrileg már büntetve volt, másfelől vélt károsodása miatt felindult kedélyállapotát, mint enyhítő körülményt, méltatva ugyan, őt a fent kitett aránylagos pénzbüntésre és bűnössége folyományaként a sértettnek okozott és mérsékelt összegben megállapított eljárási s a felmerülendő hirlapközlési költség fizetésére az eljárási szabályrendelet 82. 107. §-ai s illetve a btk. 277. §-a alapján kötelezni kellett. Miről a kir. járásbíróság azzal értesíttetik, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv fejezetének kitöltetlenül hagyott részét pótlóan egészítse ki stb. A m. kir Curia (1896. évi október 27-én 8,062. sz. a.) végzést hozott: Tekintve, hogy az 1883. évi 6-ik törvénycikk 7-dik §-ának egyik esete sem forog fenn: a felebbezés visszautasittatik. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Igazolás által és az igazolás vizi könyvbe való beiktatása által tulajdonjog nem szerezhető. (Kereskedelemügyi m. kir. minister 30,677/96.) Özvegyi jogon iparűzéssel szerzett jog ujabb férjliezmenetel következtében sem szűnik meg. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 47,989. sz. határozata.) DALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ Igazolásra bejelentett vízhasználati jogosítványok elbírálásánál tisztába lévén hozandó, vájjon a gyakorlat a törvényes követelményeknek megfelel s igy továbbra is fentartható-e ? — a műszaki adatokat az igazolást kérő fél a hatósághoz benyújtani tartozik. (Földmivelésügyi m. kir. minister 976/95.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Körényi Gyula e Zlchyfalu, nagybecskereki tszék, bej. dec. 20. félsz. 1897. jan. 8. csb. dr. Selymesi Sándor, tmg. Vadász Zsigmond. — Berger Ignác e. Szalárd. nagyváradi tszék, bej. dec. 30. félsz. 1897. jan. 26. csb. Geleta Géza, tmg. dr. Papp Coriolan. — Stern Hermán e. Kisbér, komáromi tszék, bej dec. 19. félsz. dec. 29. csb. Skoday László, tmg. dr. Dombosi Mór. — Goldstein Mór' e Győr győri tszék bej. dec. 19. félsz. jan. 19. csb. dr. Biró Kálmán, tmg. Krausz Miksa. — Tosits Tosa e. Nagy-Becskerek, nagy-becskereki tszék, bej. 1897. jan 4. félsz. jan. 23. csb. dr. Selymesy Sándor, tmg. dr. Billitz Béla. — Fle.schacker József e. Nagy-kanizsa, nagy-kanizsai tszék, bej. dec 31. félsz. 1897. jan. 25. csb. dr. Huszár Sándor, tmg. Remete Géza. - Ransberger és Pálmai e. Nagybecskerek, nagybecskereki tszék bej. 1897. jan. 16. félsz. febr. 1. csb. dr. Selymessy Sándor, tmg dr Eibenschitz Miksa. - Sonnenfeld és társa e. Szvinica, karánsebesi tszék bej. dec. 31. félsz. 1897. jan. 26. csb. Kelemen András tmg. dr. Hegyes. Beno. - Telegdi Ármin e. Pécs, pécsi tszék, bei dec 21. telsz. dec. 28.^ csb. Bogyay Pongrác, tmg. Kim Gáspár. Pályázatok : A besztercebányai tszéknél j e g y z ö i áll dec *• ~ * nagy-b>ttsei Jbiróságnál aljegyzői all. dec. 7. - A zomborí tszéknél jegyzői esetleg alj egy zői áll. dec. 8. — A marosvásárhely, jb.rosagnal alb.ró. áll. dec. 9. - A pécsi jbiróságnál a I b i r ó i all. dec. 9. - A pécsi tszéknél jegyzői esetleg aljegyzői all dec. 9 - A szegedi ítélőtábla kerületében ojoggyakornoki áll lec. 10. — A szombathelyi kir. ügyészségnél ü g y é s z i áll. dec. 8.