A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 48. szám - A csödtömeggondnokságról. 1. [r.]

A JOG 191 téssel való megkinálás után is akadálytalanul tovább forgathatja; tekintve, hogy a váltó puszta birtokosa jogosítva lehet ugyan arra, hogy a váltót elfogadás hiánya miatt óvatolja (váltó tk. 17. §,) vagy biztosítást követelhessen (váltó tk. 29. §.). de a váltóösszeg felvételére s nyugtatványozásra a váltótk. 36. értelmében csak a váltónak igazolt tulajdonosa jogosult, az pedig, hogy a váltóbirtokos egyszersmind tulajdonos volt-e a lejárat eló'tti fizetés kínálásának pillanatában, rendszerint még meg sem állapitható, — tekintve, hogy a kamattalan váltókölcsönnél, ha váltóhitelező pénzét azonnal el nem helyezheti, a váltóösszegnek lejáratig való őrzésével járó teherrel a váltóhitelező helyzete az elfogadó önkényes cselekménye folytán rosszabbodnék; — tekintve, hogy az esetek túlnyomó részében az elfogadó mindaddig, mig neki a váltó fizetés végett bemutatva nem lesz, nem is tudhatja azt, hogy a váltó kinek birtokában van s igv lejárat előtt fizetéskinálás csak , elvétve fordulhatna elő, ezek a viszonyok is támogatják a törvény | intézkedéseiből levont s fent kiemelt szabálynak helyes voltát, i Felperest, mint hitelezőt tehát a fizetés felvétele körül | ebben az esetben késedelem nem terhelte s igy alperes az érvényesen elvállalt váltókötelezettség alól a váltótőke letétbe helyezése által nem szabadult, hanem tekintettel arra, hogy a váltót lejáratkor ki nem fizette, a váltótk. 23. §. alapján a tőkét és a keresetbe vett késedelmi kamatot megfizetni köteles és mint pervesztes fél az 1868. LIV. t.-c. 251. §-a alapján a perköltség viselésére is kötelezendő volt. A magyar királyi Curia (1896. évi szeptember hó 11-én 352. sz. a.) A másodfokú bíróság ítélete a váltóügylet természetéből és a váltótörvény hivatkozott intézkedéseiből vont következtetésre alapított indokainál fogva helybenhagyatik. stb. Eladó az áru átvételére póthatáridőt tűzött a késedelmes I vevőnek oly kijelentéssel, hogy a mennyiben ezen határidő alatt I az árut át nem veszi, azt az ő kárára és veszélyére el fogja I adatni. Bár eladó ezt az eladást tényleg nem eszközöltette, ez j nem vonja maga után az ügylet további fennállását. Ezért a vevő, ki a határidő alatt az árut át nem vette, nincs jogosítva utóbb ! annak mint még el nem adottnak átadását, illetőleg át nem adása ' miatt kártérítést követelni. (Kir. Curia 1895. nov. 7. 968/894. sz.) Alperesi részvénytársaság azon tényéből, hogy az ügyvivő igazgatója által aláirt kötlevél szerint a társaság részére megvett áruk egy részét átvette és annak vételárát megfizette, okszerűen következik, hogy ügyvivő igazgatója eljárását jóváhagyta s az utóbbi által megkötött ügyletet összes feltételeivel együtt következőleg a tőzsdei választott bíróság illetékességének kikötésével is elfogadta. (A budapesti kir. tábla máj. 13-án 1,318. sz.) Ha a fizetés feladási vevény ellenében teljesítendő (Cassa gegen Duplicati s az árufelvétel korlátolva van, vevő— a menynyiben az ügylet a tőzsdei szokások alapján köttetett — ezen szokások 78 értelmében a vasút által kiállított ideiglenes elismervény ellenében is köteles a vételárt megfizetni. (Tőzsdebiróság 1,924/96. sz. perben 1896. szeptember 16-án.) Ellenkező világos kikötés hiányában a vevő az adás-vétel tárgyát képező áru rendeltetési helyén is eszközölhet a késedelmes eladó rovására vásárlást nemcsak a teljesités helyén, főleg, ha a vevő bizonyítja, hogy az ügylet teljesítésének a helyén a fedezeti vételt megkísérelte, de sikertelenül. Oly árunál, melynek nincs tőzsdei vagy piaci ára, késedelem esetén a kártérítés tekintetében a kereskedelmi törvénynek nem 356. tj. 2. pontja, hanem 353. ij-a nyer alkalmazást, a mely szerint vevő szenvedett kárát szabadon felszámithatja és abban csakis a kereskedelmi törvény 271. §-ában szabályozott rendes kereskedői gondossággal járó azon általános kötelezettsége korlátozza, hogy az ügylet lebonyolításánál ugy tartozik eljárni, hogy saját érdekének megóvása mellett az ellenfélnek felesleges kiadást ne okozzon. (Kir. Curia 1895. november 12, 484. sz. a.; Ha a vevő a vételügyletet a tulajdonossal köti meg, ugy azt a bizományost, a kinél az árueladási bizományban volt, a vételügyletből kifolyólag semminemű és igy szavatossági kötelelezettség sem terhelheti a vevővel szemben, mert az eladással történt rendelkezés folytán a megbízás megszűnt és a bizományos az árunak a tulajdonos általi eladásánál bizományosként saját nevében el nem járhatott. Teljesen közömbös e tekintetben az, hogy a bizományos adott-e a tulajdonosnak a neki átadott árura előleget, hogy a vétel után kapott-e bizományi dijat és hogy vevő a vételárt bizományosnak kezéhez fizette, mert a tulajdonos és a bizományos között létező bizományi viszony meg nem állapítja a bizományos felelősségét a vevővel szemben. (Kir. Curia 1896. május 7., 205. sz. a.) A kereskedelmi törvény 349. §-a. a vevőnek csakis az áru minőségi hiányaira alapított joga elévüléséről intézkedik, mig a mennyiségi hiányok tekintetében a kereskedelmi törvény külön intézkedést nem tartalmaz, minélfogva a vevőnek mennyiségi hiányokra alapított joga elévülésre nézve a kereskedelmi törvény 1. §-a értelmében az általános magánjog az irányadó. (A budapesti kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa 1896. január 31. G. 57. sz. a.) A kezesnek az adós ellen fennálló követelését is az adós a kezes beleegyezésével jogosítva van a hitelező ellen beszámítani. Mindazon kifogások, melyeket az adós a hitelező ellen megtehet, annak engedményese ellen is megtehetők s ezen beszámítási jog mindazon ellenkövetelésekre érvényesithetö, melyek azon időpontig merülnek fel a hitelező ellen, a meddig az engedmény a kötelezetteknek tudtul adatik. (Budapesti kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa 1896. március 24. I. G. 202. sz. alatt.j Bűnügyekben. Eljárási gyakorlatunk szerint a büntető vizsgálat akkor van megindítva, ha az bizonyos személy ellen irányul. Vádlott ellen a magánokirat-hamisítás miatt büntető vizsgálat folyamatba tétetvén, nem a magánfél indítványára üldözendő és a btk. 229. §-ában körülirt hamis vád vétségének, hanem a btk. 227. g-ába ütköző és hivatalból üldözendő hamis vád bűntettének tényálladéka forog fenn. A szegedi kir. törvényszék (1895. június 19-én 14,845. sz. a.), hamis vád büntette miatt vádolt ifj. L. Ferenc elleni bűnügyben a következőleg itélt : ifj. L. Ferenc 43 éves, földmives, kevermesi lakos, a btk. 227. §-ába ütköző és minősülő hamis vád bűntettében bűnösnek kimondatik s ezért a hivatkozott törvényszakasz alapján, a btk. 92. §. alkalmazásával, az itélet foganatba vételétől számítandó hat (6) havi börtönre és három (3) évi hivatalvesztésre ítéltetik. Elmarasztaltatik H. Miksa sértett részére 15 frt utánjárási összegnek, 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésében, a kir. kincstár részére pedig az eddig felmerült 29 frt 30 kr. és a még felmerülendő bűnügyi költségeknek, a fennálló szabályok szerinti megtéritésében, mely utóbbi költségek azonban vádlott igazolt vagyontalanságánál fogva az 1890. évi 43. t.-c. 4. §-a értelmében egyelőre behajthatatlanoknak nyilváníttatnak. A Dombiratoson az 1889. év augusztus hó 1-én ifj. L. Ferenc és H. Miksa, valamint ezek nejei között létrejött adásvevési szerződés H. Miksa sértettnek ezen itélet jogerőre emelkedése után visszaadatni rendeltetik. Indokok : ifj. L. Ferenc azon panasza folytán, hogy H. Miksa az I. naplószám alatti iratokhoz csatolt s 1889. év augusztus hó 1-én létrejött szerződést akként, hogy a valóságban eladott 2 szakasz dohánypajta helyett 3 szakasz dohánypajtát tüntetett ki eladottnak, a magánokirat-hamisítás büntette miatt H. Miksa ellen folyamatba tett bűnvádi eljárás a kir. törvényszék 2,383. alatti jogerős határozatával abból az indokból : mert Sz. János és V. János tanukkal bebizonyíttatott, hogy a kiigazítás a panaszos és vádlott között létrejött megegyezés eredménye, — megszüntettetett. Ezek folytán az ifj. L. Ferenc ellen hamis vád büntette miatt folyamatba tett büntető ügyben ifj. L. Ferenc vádlott tagadja, hogy ő H. Miksát tudva hamisan vádolta volna, mert ő tényleg csak 2 szakasz dohánypajtát adott el H. Miksának s igy a kettős számnak hármasra kiigazítása hamisított. Minthogy azonban H. Miksa sértett és V. János tanú hittel erősített vallomásával minden kétséget kizárólag bebizonyíttatott, hogy az adásvétel tárgyát csakugyan 3 szakasz dohánypajta képezte, mint az az 1. n. sz. alatti szerződés azon kitételéből: «Eladta ifj. L. Ferenc és neje a Dombiratos községben tizházi utcában 86. sz. a. levő házat s beltelkét, mely 1,148 Ö-öl területet tesz ki, illetve ezen belteleknek tulajdoni és örökváltási jogát a beltelken található minden épületekkel» is kitűnik ; mely körülményt Sz. János tanú, alapper 11. n. sz. alatti vallomása is támogat, vádlottat, minthogy maga sem tagadja, hogy a beltelken volt épületekhez 3-ik szakasz dohánypajta is tartozott, mi az 1. n. sz. a. szerződés szövegének értelme szerint,adásvétel tárgyátképezte,— a hamis vád bűntettében bűnösnek kimondani, s minthogy vádja bűntettre irányult a btk. 227. §. 2-ik bekezdése értelmében, mindazonáltal figyelemmel büntetlen előéletére s nagyszámú családjára, kiknek eltartásáról gondoskodni köteles, mint enyhítő körülményekre, a btk. 92. ij-ának alkalmazása mellett az itélet rendelkező részében felhívott törvényszakaszok alapján, az ott kiszabott szabadságvesztés és mellékbüntetésre Ítélni s bűnössége büntetőjogi következményeiként a bűnügyi költségek megtérítése, valamint sértett részére utánjárási költségek megfizetésére kötelezni kellett. Az ítéletnek sajtó utjáni közzététele sértett fél kívánatára mellőztetik stb. A szegedi kir. ítélőtábla (1895. június 19-én 2,964. sz. a.). A kir. tszék ítélete az azt megelőzött eljárással együtt megsemmisíttetik, ifj. L. Ferenc ellen a btk. 227. §-ába ütköző, de a btk. 229. §. értelmében magáninditványra üldözendő hamis vád vétsége miatt a bűnvádi eljárás megszüntettetik. Indokok: Az 1. n. sz. alatt levő iratok szerint, ifj. L. Ferenc, H. Miksa ellen a battonyai kir. járásbíróság előtt folyt polgári perében 1892. augusztus 26-án kelt 1,849. sz. végzéssel tétettek át az iratok a fenforogni látszó magánokirat-hamisítás bűntettének kiderítése végett a büntető útra, mely pedig ifj. L. Ferenc perbeli felperesnek a tárgyaláskor tett ama kijelentése és kérelme folytán, hogy az alperes H. Miksa által felmutatott adás-