A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 48. szám - Egyenruha és biró - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére. 1. [r.]

Tizenötödik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 48. szám. B udapest, 1896 november 29. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. HETILAP AZ A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) MAGTÁR OGYYÉDI. BÍRÓI, ÜGYÉSZI & KÖZJEGY Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 50 kr. Fél « _ 3 « — « Egész « 6 « — • Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Egyenruha és biró. Irta: — Y-s. — Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére. Irta: Polgár József pestvidéki tszéki biró.— A szavatosság kérdéséhez. Irta : dr. A d m e t o Géza bpesti ügyvéd. — A csődtömeggondnokságról. Irta: 1. Dr. Krisanich József ügyvéd Kaposvár. II. Irta: Dr. Török Elemér ügyvéd Huszton. — Belföld. (A közigazgatási bíráskodásról szóló törvény életbeléptetése.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. — Hirdetések. TÁRCÁ: Az cősiségn eltörlése. Irta: MELLÉKLET: Jogesetek tára — Felsőbíróság! határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl (Csődök. — Pályázatok.) Egyenruha és biró. Irta : — y. — s. Hogy a birák egyenruhával láttassanak-e el hivatalos működésükben: — e kérdés vettetett fel a «Jog» legutóbb megjelent számában. E kérdést legegyszerűbb azzal az ellenzéssel megoldani, hogy a birói kar a polgári osztálytól elkülönített kaszt-e és az alá a fogalom alá esik-e a mi az egyenruhásokat jellemzi, hogy commandóra cselekesznek ? A felelet nagyon egyszerű; a biró adófizető' polgár és mint ilyen ugyanazon jogokat élvezi és ugyanazon terheket viseli mint akármelyik adózó polgár, és igy teljesen felesleges öt egyenruhába bujtatni akkor, midőn a hozzátartozó polgártársai ügyében itél; 2b évi joggyakorlatom, mely nemcsak birói, hanem ügyvédi gyakorlatban is telett, erősen meggyőzött arról: hogy az igazság kiszolgáltatását kereső közönség bizalom és megnyugvással várja igazságának a kiszolgáltatását attól a bírótól, kit polgártársának ismer, és ki polgári öltönyben osztja neki az igazságot; és elmerem mondani, hogy az egyenruhába bujtatott Bach korszakbeli biró azt a tisztelet, melyet a magyar biró egyszerű polgári öltönyben élvez, soha sem élvezte. Mert dicséretére váljék a magyar közönségnek: birájában a vele élő polgártársát szereti látni, ki vele érez és osztozik a jó és balsorsban egyaránt és ép ezért bizalomtelten várja tőle, hogy a törvény és törvényes rendeletek értelmében neki az igazságot tényleg ki is fogja szolgáltatni; — mert független, és nem commandóra itélő közeg, kinek ítéletében csak a törvény és törvényes rendelet szab korlátot. Mire való tehát az itélőbirót e bizalom rovására egyenruhába bujtatni, és oly egyenruhás közegek színvonalára sülyeszteni, kik csak parancsot és a parancsolat szerinti cselekedetet ismerik. Az ítélőbíró az egyenruhások fölött áll, és ez az, a miért a közönség őt az egyenruhásoknál kiválóbban tiszteli, mert függetlenségénél fogva nem állhat a biró — abban a hirben, hogy a felülről jöhető nyomás, parancs, vagy commandó sugalja az Ítéletét. És bizon elmondhatom, hogy Dunán innen, Dunán tul, Tiszán innen, Tiszán tul nem találtam még jogkereső közönséget, ki az itélőbirája előtt megjelenve tiszteletlenséget tanúsított; anélkül, hogy a biró egyenruhába lett volna bujtatva, tudta, hogy az itélőbirájával beszél, sőt mi több, midőn a bíróság küszöbét átlépi, botját és kalapját künn a lolyosón hagyja és mindenben tisztességtudó oly annyira, hogy legtöbb esetben a bírónak őt bátorítani kell a szólásban. Igaz, hogy vannak erőszakos, tisztességet nem ismerő felek is, de ezeket a birói rendreutasitás többnyire kijózanítja, és ha ez sikertelen marad, a kimért pénzbirsággal a birói tekintélynek legott érvény szerezhető. Es ha ezzel sem volna érvény szerezhető, nem az illető félnek a tárgyalási teremből való elvezettetésével, vagy a bírónak az egyenruhába való bújtatással kell a birói tekintélynek érvényt szerezni, hanem azzal, hogy a ki a széksértésért kirótt pénzbírságot legott nem tudja lefizetni, megfelelő elzárással nyomban büntethető; de leginkább azzal kell érvényt szerezni, hogy a törvény ne a külföldről átplántált idegen jognézet, hanem a népünk életéből kifolyó jognézet legyen, úgymint a múltban volt, és a jogés igazság tényleg ki is szolgáltassák. Ez az igazságszolgáltatás és birói tekintély emelésének az egyedüli orvosszere, és nem a szoldateszka és kaszt szellem kifejezője: az egyenruha. *) Hogy ilyen közérdekű ügyben minden vélemény nyilvánulhasson, tért engedtünk t. munkatársunk ezen véleményének is. ámbátor azt nem osztjuk. A szerkesztőség. Lapunk mai száma Csak a kaszt szellem indokolhatja a birák egyenruhásitását; de a jó igazságszolgáltatás jól felfogott érdeke semmiesetre sem, mert a jó igazságszolgáltatás egyszersmind a bizalomra reá szolgáló népszerű igazságszolgáltatás is, melyet az egyenruha népszerütleniti, az azt viselő bírót pedig valósággal nevetségessé teszi az által, hogy komolyságának a rovására, komédiások módjára öltözteti előadásra és előadás utánra. A birák egyenruhásitása lehet külföldön okos dolog, hol a szoldateszka és bürokratizmus virágzásának a tetőpontján áll, de nálunk, hol a demokrácia "még talán teljesen nem halt ki és a nép akaratának az érvényesítését a legokosabb dolognak tartjuk,— okos dolog alig lehet. \ Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére. Irta : POLGÁR JÓZSEF pestvidéki törvényszéki biró. Általános észrevételek. A jogász közönség tekintélyes része, már a sommás eljárásról szóló törvénytervezet megjelenésével, a részleges processualis reform helyett egy teljes és az egész peres eljárást szabályozó törvény alkotását sürgette, s azért csakis elismeréssel szólhatunk azon törekvésről, hogy a magyar polgári perrendtartás előadói tervezete a peres eljárást a polgári törvénykezés terén általában, tehát ugy az egyes, mint a társas bíróságok, nemkülönben a felebbviteli forumok előtt, és pedig a szóbeliség és közvetlenség elveinek megfeleló'leg kivánja szabályozni. A tervezet kimerítő és érvekben gazdag indokolása meggyőzőleg bizonyítja az általa elfogadott irányelvek helyességét és igy annak bírálata alól annál is inkább felmentve érezhetjük magunkat, mivel a törvénykezés terén tett tapasztalatok is kétségtelenné teszik annak perjogi előnyeit. Tapasztalati tények alapján igazolva látjuk azt is, hogy a szóbeliség és a közvetlenség elveinek a peres eljárások mindegyikében leendő, vagyis általános érvényre emelése s életbeléptetése, a mig egyfelől a jurisdictio egyedüli és kizárólagos céljának — az anyagi igazság kiderítésének — leghathatósabb módját és eszközét valósítja meg, addig másfelől az igazságszolgáltatás gyorsaságának mintegy nélkülözhetetlen előfeltételét képezi. Ezek azon okok, a melyek arra kényszerítenek, hogy a tervezet általános indokolására nézve, észrevételeinket külön előadni feleslegesnek tartjuk, és azért áttérünk az egyes szakaszok bírálatára. I. Fejezet. Birói hatáskör. 3. §. Az előadói tervezet egyik sarkalatos ujitása az, mely a községi bíráskodás teljes megszüntetését célozza az által, hogy az összes vagyonjogi pereket, a melyek tárgyának értéke 1,000 koronát meg nem halad — a mennyiben értékre való tekintet nélkül a törvényszékek hatásköréhez nincsenek utasítva — a kir. járásbíróságok elé utalja. Vita tárgyát képezheti ugyan, váljon a jelenlegi községi szervezet mellett, jelen alakja és hatáskörében, fentartandó-e egyáltalában a községi bíráskodás; de azért mégis komoly megfontolást igényel a peres eljárás gyökeres reformja alkalmából azon kérdés végleges eldöntése, hogy a csekélyebb értékű perek minden előzetes, közvetítő eljárás nélkül szintén a kir. járásbíróságok elé utaltassanak-e vagy sem. Az igazságügyi politikának nemcsak a peres eljárás minden áron való tökéletesítése, hanem az adott viszonyok bölcs mérlegelése mellett a jogkereső közönség azon kiváló és vitális érdekeinek megóvása is kell, hogy feladatát képezze, mely következetesen követeli azt, hogy az igazságszolgáltatás s ezzel a jog- és igazságnak keresése a felekre nézve egyfelől nagyobb időveszteség nélkül, tehát könnyen hozzáférhető legyen, másfelől pedig lehetőleg csekély kiadással járjon. A csekélyebb értékű pereknél rendszerint arra kell törekedni, hogy azok folyamatba tétele és elbírálása aránytalanul nagy perköltséget ne okozzon, mert különben a felek a birói jogsegélyről inkább lemondanak. 12 oldalra terjed.