A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 47. szám - A szavatosságról az állatvásárlásnál

340 A Vasárnapi munkaszünet az osztrák közjegyzői irodákban. A igazságügyminiszterium 1896 jul. 15-én 12,441. sz. a. kelt rendeletével egy közjegyzői kamarának hozzá intézett kérdésére kinyilvánította, hogy a közjegyzői törvény 137. §-a, mely a közjegyzőnek hivatalából való elmozdításáról intézkedik, nem képes indokolni a vasárnapi munkaszünetnek a közjegyzői irodákban való behozatalát és hogy a közjegyzői törvény 3i. és 85. §-aiban nincs támpont arra nézve, hogy valamely ténykedés megtagadható volna csak azért, mert vasárnapon kívánják véghezvitelét. Külföldi judicatura. A felek között kötött oly birói egyezség, mely előzetes erre célzó kereset nélkül lett megkötve, uj szerződésnek tekintendő és igy nem hajtható azonnal végre. (Bécsi legf. it. szék : 1895 aug. 27. 10,078. sz.) Az osztr. p. t. 1,425. §-a alapján hely adatik az állat zár alá vételének is, ha annak átvétele megtagadtatik. (Bécsi legf. it. szék: 10,275. 1895 aug. 27.) Ha olyan törvényes örökös, a ki nem szükségörökös, a végrendeletben ki lett tagadva, ugy a többi törvényes örököst kell perrel megtámadnia, ha a végrendelet megsemmisítését célozza. (Bécsi legf. it. szék: 1895 aug. 27. 10,452. sz.) Valamely szolgáló teleknek a szolgalmat korlátoló és ugy az uralkodó telek hátrányára való megváltoztatása birtokháboritást képez. (Bécsi legf. it. szék: 1895 aug. 28. 8,524. sz.) A váltó lejárati napja az elfogadó ellen a váltó igényeknek megállapított 3 évi elévülési határidejébe nem számíttatik be. (Bécsi legf. ítélőszék: 1895 aug. 28. 10,204. sz.) Egy aránylag egész jelentéktelen béröszegben való megegyezés a felmondható bérleti szerződésnek természetével nem ellenkezik. (Bécsi legf. it. szék: 1895. aug. 29. 10,111.) A sirra helyezett sírkőre végrehajtást vezetni nem lehet, mert egyrészről ezen felállított sírkő már nem ingó dolognak, hanem a temető tartozékának és a vallási szertartásnak szentelt dolognak tekintendő, a valamely vallási társulat nyilvános szertartásaira rendelt fekvőségek pedig végrehajtás tárgyát nem képezhetik és más részről ex argumento a maiore ad minus következik, hogy ha a sírhely elvonatik a végrehajtás alól, még kevésbbé eshetik a sirkő végrehajtás alá. (Bécsi legf. it. szék: 1895 szept. 3. 10,563. sz.) Nem tekinthetők birtokháboritásnak intézkedések, melyeket az utrendészet közegei az útnak karban tartása és vizmentesitése céljából az úttest határai között foganatosítanak. (Bécsi legf. it. szék: 1895 szept. 3. 10,783.) A kisajátítási eljárás alkalmából a félnek saját érdekei szemmel tartásából eredő költségei polgári per utján nem érvényesíthetők. (Bécsi legf. it. szék. 1895 szept. 4. 8,619 sz.) A feltételesen örökösnek nyilvánított örökös is felelős személyesen a beszavatolás után az örökhagyó tartozásaiért. (Bécsi legf. it. szék: 1895 szept. 4. 8,966. sz.) Az elbirtoklás jogcímén megállapított szolgalmi jog végrehajtási bekebelezése illetőleg feljegyzésének költségeit a végrehajtást szenvedett viseli. (Bécsi legf. it. szék: 1895 szept. 4. 10,450. sz.) A curator absentis akkor is jogosult a jogorvoslatok megtételére, ha az időközben értesített gondnokolt a határozatot jogerőre hagyta emelkedni. (Bécsi legf. it. szék: mint semmitőszék. 1895 szept. 10. 9,792. sz.) Az iskolaépület köztulajdon lévén, arra zálogjog nem engedélyezhető. (Bécsi legf. it. szék: 1895 szept. 10. 10,803. sz.) Kérkedés forog fenn akkor is, ha nem foglaltatik benn az igénynek, melylyel kérkedtek, jogcíme. (Bécsi legf. it. szék: 1895 szept. 11. 11,057. sz.) Az iparvasut birtoka nem a forgalomba hozatal, hanem már az engedélyezett építkezés megkezdésekor szereztetik meg. i Bécsi legf. it. szék: 1895. szept. 12. 12,388. sz.) 1. Az egyik fél kívánságára a másik peres fél akkor is kötelezendő a kereskedelmi könyvek felmutatására, ha az illető azt állítja, hogy az előbbinek számláját ezen könyvekben nem vezette. 2. A könyvekben előforduló rendellenességek mindig a JOG biró által vizsgálandók és állapitandók meg. (Bécsi legf. it. szék: 1895 szept. 12. 10,829. sz.) 1. A ki azon hiszemben használ kocsival valamely idegen telket, hogy az az övé, abban hiányzik az elbirtokláshoz szükséges szándék, hogy ezen idegen telken kocsiutszolgalmat szerezzen. 2. Ezen szolgalom gyakorlásának ideje az elbirtoklásba be nem számíttatik. (Bécsi legf. it. szék: 1895 szept. 18. 8,739.) Az iparvállalat tulajdonosa, ha vállalatát eladja, nem szabadul az ezen vállalatban alkalmazott segédjével szemben fennálló szerződési kötelezettségétől az által, hogy a segéd az üzlet átadása után az uj gazdánál szolgálatait folytatja. (Bécsi legf. it. szék: 1895. nov. 13. A teljes forgatmánynyal legitimált incasso-megbizott ellen hozott ítélet teljes hatálylyal bír az incasso-forgató ellen is. (Bécsi legf. it. szék: 1895 nov. 23.) Sérelem. A szavatosságról az állatvásárlásnál. A budapesti hentesipartestület m. heti előljárósági ülésén hevesen kikeltek ama visszásság ellen, hogy közfogyasztásra alkalmatlannak minősített állatokért, melyeket frissiben elkoboznak — eladó vevőnek, a mai jogviszonyok mellett, semmiféle kárpótlást nem nyújt. Régi panasz tárgya ez. Foglalkozott vele a tavalyi első mészárosés hentes-kongresszus és az idei általános ipari kongresszus husipari szakosztálya is szóba hozta. A kérdés különben gazdasági körökben, az állattenyésztőket értjük, sem ösmeretlen, mert az ügy miként való rendezése tárgyában irandó műre pályadijt is tűztek ki, mellet Hutyra tanár nyert el. A budapesti hentesipartestületnek az állatokért való szavatosság rendezése tárgyában benyújtott több rendbeli kérvényei mellett, mindezek az ujabb akciók sem vitték a dolgot dűlőre és ennek a jognélküli, rendezetlen állapotnak ma is egyre-másra jelentkeznek az áldozatai. Látjuk, hogy a kérdést nem szabad pihentetni, mert az üzleti viszonyok amúgy is mind a két iparágban teljesen derangirozottak lévén, sem a mészáros-, sem a hentesipar nem birja tovább azokat a veszteségeket , melyek még az állatok, vagy egyes husrészeik elkobzása révén is reájuk háramolnak. Az állatokért való szavatosság rendezése nem kedvezmény vagy hátrány az üzleti felek egyikére vagy másikára, hanem mindkét részről a tisztesség, a szolid üzleti érdek kérdése. A mai szavatosság nélküli állapot mesterséges tenyésztője a tisztességtelenségnek és inszolid üzleti eljárásnak. Az eladó, mert a vevő jogait törvény nem védi, tudott hibákkal is nyakába varrja áruját a vevőnek és még sűrűbben előfordul ez nem tudott hibákkal. De, míg a keresk. törvény 3i8. §-a minden más vevőt megvéd az ilyen hibák ellen, a mennyiben e §-a kimondja, hogy «ha az áru a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, a vevőnek jogában áll az ügylettől elállani, vagy a vételár aránylagos leszállítását igényelni*; addig a mészáros és hentesiparos által megvett áruval szemben egészen más gyakorlat fejlődött. Ha a mészáros és hentes vette áru «a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel» — a mai gyakorlat szerint az eladó jót nevet a markába s a vevő mészáros és hentes sirva nézhet a vesztesége után. Nem akarunk ennek az állapotnak ethikai jelentőségével foglalkozni, de a törvény szövegét azért idéztük, hogy kimutassuk, mikép a magyar keresk. törvény is tudja, hogy az olyan természetű megkárosítás, minőt a mészárosok és hentesek panaszolnak, nem járja. A kereskedelmi törvénynek itt idézett szövegéből az következik, hogy a mészáros és hentes, ha áruját frissiben, vagyis nem a megromlás folytán előállott hiányok miatt, hanem az állat valamely betegsége miatt elkobozzák, «az ügylettől elállhasson», vagyis visszakaphassa a vételárt, avagy «a vételár aránylagos leszállítását igényelhesse*, mindkét esetben megmaradván a netaláni kár megtérítése iránt való igénye is, mint ezt a keresk.. törvény 348. §-a rendeli. Csakhogy az itt idézett törvényes jogvédelemben két okból nem részesülhet a mészáros és hentes. Az egyik ok az, hogy az állatokért való szavatosság kérdését nálunk osztrák jog szerint kellene érdemben elbírálni, mig az alaki eljárást perrendtartásunk szabályozná, de ez a vegyes jogszolgáltatás a gyakorlatban olyan körülményes, és még fiskálisoknak is olyan ösmeretlen valami, hogy a husiparosnak nem nyújt védelmet; a másik ok pedig az, hogy az 1875: XXXVII. t.-c. 259._;§-ának 1. pontja olyan megszorítást foglal magában, hogy a mészáros és hentes — üzletét, nem joggal ugyan, de a kisipar körét meg nem haladónak vélelmezik — kereskedőnek nem lévén tekintendő, kereskedelmi ügylete a keresk. törvény védelmében nem részesük Helyes disztinkció mellett, vagyis ha helyesen állapítanák meg a mészáros- és hentes-iparos üzletének fogalmát, mivoltát, nem kellene a szavatossági kérdés fölött sokat vitatkozni^ tűnődni; mert a sérelmes állapotot egyszerűen keresk. törvényünk illetékessége alá állithatnók, a hova tulajdonképen való is. De a kisipar körét meghaladó terjedelemben iparüzletét folytató mészáros vagy