A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 47. szám - A badeni bűnvádi javaslat. A Jog eredeti tárcája - Eljárás a rövid utu birtokperekben a volt határőrvidék területén

A JOU 337 1863. évi XVIII. t.-c. 233-dik §-a törvény erejére emelte ezt a szükségességet, midőn az igazságügyiministert felhatalmazta, hogy a határjárási, mesgyeigazitási, sommás visszahelyezési és ugyanott emiitett, szintén különleges elbánást igénylő többi ügyekben az eljárást rendeleti uton szabályozza. A felsorolt ügyekből ilyen speciális intézkedés alá eddigelé csak a lakbérfelmondási ügyek kerültek (1. a 4,873/894 J. M. E. sz. rendeletet la többiek tekintetében azonban az azokkal hivatásszerűen foglalkozó gyakorlati jogászaink mind mai napig arra a pium desideriumra utalvák: vajha ezek is mielőbb hasonló jó sorsban részesülnének! A kérdés első pilanatra alárendelt természetűnek látszik, de ha megfontoljuk, hogy az országban némely vidéken ezek az ügyek napi renden vannak, be kell látnunk, hogy szabályozásuk elől még tovább is elzárkózni alig lehet. A kérdés óhajtott megoldását valamennyire elősegítendő, ezennel közrebocsátunk e tárgyban egy.a volt határőrvidék területére vonatkozólag hosszas gyakorlat és tapasztalás által megérlelt eljárási tervezetet és egész általánosságban tartott megokolást. I. Eljárás. 1. §. Határjárási, mesgyeigazitási és sommás visszahelyezési ügyekben a kir. járátbíróságok kötelesek soron kivül s már az ügy beérkezése napján intézkedni. 2. g. Az Írásbeli és jegyzőkönyvi, szabatos rövidséggel szerkesztendő kérelemnek magában kell foglalnia: 1. a biróság megjelölését; 2. a felek megjelölését nevük, polgári állásuk, vagy foglalkozásuk, az ügybeni szereplésük és lakásuk szerint, valamint esetleg a felek képviselőinek nevét és lakását; 3. §. az ügy rövid megjelölését a tények előadásával, a melyekből kérvényező igényét származtatja. Szintúgy megnevezendő község és vidék szerint a határ, a mesgye vagy terület, mely a vita tárgyát képezi. 4-. §. A kérelemre a biróság idéző végzést hoz, a melyben a feleknek meghagyja, hogy az ügy tárgyalására azon község községházánál, a melynek területén az ügy tárgya fekszik, ha pedig az ügy tárgya a bírósági székhelyhez tartozó területen van, a bírósági épületbrn a megjelölt határnapon és órában a törvényes következmények terhe mellett személyesen megjelenjenek s az ügyre vonatkozó bizonyítékaikat, nevezetesen tanúikat és pedig utóbbiakat annál inkább magukkal hozzák, mert ennek elmulasztása esetében a tanuk kihallgatását a biróság feltétlenül mellőzi. Az idéző végzésben egyszersmind a biróság a helyszíni tárgyalási költségek összegét meghatározza s ennek a kitűzött határnapot egy nappal megelőzőleg leendő beszolgáltatására a kérelmező felet azzal a hozzáadással kötelezi, hogy a költségek be nem szolgáltatása az ügy megszűnését vonja maga után. A tárgyalási határnap mindig olyképp tűzendő ki, hogy kétvényezettnek a megjelenésre az idéző végzés kézbesítésétől számítva 3 —10 nap maradjon. A maximumot és minimumot, az ügy körülményeihez képest a bíró határozza meg. 5. Az idéző végzés tartalmát a biróság a kérelmező féllel közli, Írásbeli kérelem esetében pedig annak haladéktalan kiadmányozásáról gondoskodik. 6. §. A kérelemről felvett jegyzőkönyv, vagy az írásban beadott kérelem az ellenféllel az idézés kibcsátása alkalmával nem közöltetik. 7. §. Ha a kérelmező fél a költséget a megszabott határidőig nem előlegezi, a bíró az ügyiraton röviden megjegyzi, hogy a költségek nem előlegeztettek, az ügy megszüntettetik s az ügyiratot irattárba utalja. Ha ellenben a fél költségét kellő időben lefizeti, a bíró a letüzött határidőben az illető községházánál a A bűntettnek büntetései: a halálbüntetés, az életfogytig tartó fegyház, az időleges fegyház, a szolgálatból való elbocsátás, a polgári becsületjogok és szolgálati jogok állandó elvesztése; a rendőri felügyelet alá helyezés. A halálbüntetésnek, mint absolut büntetésnek, tizenhét esete van. A gyilkosság; ide tartozik az az eset is, midőn valaki megfontolással határozta el az ölést, de fölindulásban hajtja végre. H82. §.) A kitétel, ha azon határozott vagy határozatlan szándékkal történt, hogy a kitett személy megölessék s ha a halál be is állott. (241. §.) A hamis tanuzás, ha miatta az ártatlan vagy kevésbbé súlyos büntetést érdemlő vádlott kivégeztetett. (447. §.) A halálos testi sértés, ha az mérgezés által okoztatott. (218. §,) Az erőszakos nemi közösülés, ha a cselekmény halált okozott és ezen következése a tettes határozott vagy határozatlan szándékául betudható. Í296. §.) A rablás, ha az erőszak halait okozott és a cselekmény ezen következése a rabló határozott vagy határozatlan szándékául betudható. Í373. A gyújtogatás, ha ez alkalommal ember elvesztette életét és ezen következés mint a gyújtogatás valószínű eredménye volt előrelátható. Í509. §.J A vizáradás okozása, ha a cselekmény folytán ember elvesztette életét és a cselekmény a tettesnek határozott vagy határozatlan szándékául betudható. (517. §.) I jegyzőkönyvvezetővel megjelen, a felekkel és tanukkal a helyszínére i kimegy, ott a vita tárgyát képező határnak, mesgyének, vagy földterületnek irányát, fekvését, terjedelmét ugy, a mint azok természetben mutatkoznak, meghatározza s a feleket egyességre felhívja. Egyesség esetében erről a helyszíni rajz jegyzőkönyvbe iktatása, vagy becsatolása m e 1 lett jegyzőkönyvet nyit, ha pedig az egyesség nem sikerül, tárgyalást tart, azt a helyszíni rajz jegyzőkönyvbe iktatása, vagy becsatolása mellett szükség esetében a bizonyítás felvételével rendszerint halasztás nélkül befejezi és rendszerint azonnal érdemben határoz. As idéző fél meg nem jelenése folytán az ügy végleg megszűnik, az idézett fél meg nem jelenése esetén ellenben a biró az idéző féllel tárgyal s kizárólag ennek bizonyítékai alapján itél. 9. §. M a r a szta 1 ó ítélet hozatalával Egyidejűleg a biró az itélet végrehajtását nyomban elrendeli, azt az itélet kihirdetéséről szóló záradékokba foglalja, az itélet végrehajtását — a tényleges kárban és a perköltségekben való marasztalás kivételével — nyomban foganatosítja, s ennek megtörténtét az itélet kihirdetését tanusitó záradékokban szintén megjegyzi. 10. §. Minden kérelem mindaddig, mig helyszíni tárgyalással ellátva nincs, a biróság által folyó ügyként kezelendő s peres ügygyé csak a helyszíni tárgyalás megtartása után alakul s mint ilyen a perekről vezetett jegyzékbe is beiktattatik. 11. A határjárási, mesgyeigazitási és sommás visszahelyezési ügyekben 34,901/81 szám alatt kiadott igazságügyministeri rendelet 25-ik §-ában foglalt azon hasonszerü intézkedés, hogy az ügy felvétele iránti kérelem azon naptól kezdve, amelyen a háborító cselekmény a fél tudomására jutott, 30 nap alatt adandó^be, továbbra is hatályban marad. 12. §. Egyebekben ezen ügyekben is az 1893. évi XVIII. t.-c. s a s. ü. sz. rendelkezései irányadók. II. Indokolás: Általánosan tudva van, hogy a határjárási, mesgyeigazitási és sommás visszahelyezési ügyek különleges és sürgős természetűek. Kiválóan áll ez a volt határőrvidék terfiletére nézve, a hol a birtokviszonyok rendezetlenek, a tagosítás és a telekkönyveknek a kataszteri birtokivekkel való öszhangzatba hozatala nagyobb nehézségekbe ütközvén, keresztül nem vitetett; s a hol a rendes mivelés alatt álló földek s a hegyvidéki és havasi területek önhatalmú foglalása oly gyakori, hogy egy-egy járásbíróságnál évenként százat meghaladó sommás visszahelyezési s ehhez hasonló ügy fordul még ma is elő. Nem igényel közelebbi magyarázatot ennél fogva, hogy a kevés földdel biró s ehhez szívósan ragaszkodó nép első rendű érdeke követeli sommás visszahelyezési és hasontermészetü ügyei gyors elintézését. Az ottani bíróságok ezekben az ügyekben ez idő szerint kétféle eljárást követnek: a) vagy rendszerint terjedelmes jegyzőkönyvet vesznek fel a keresetből s erre valamint az Írásban beadott keresetre a feleket, vagy képviselőiket a biróság helyiségébe idézik s a tárgyalást ott tartják meg; b) vagy a kérelmet egyszerűen az A naplóba iktatják s a feleket egyezségi kísérletre idézik, a mely alkalommal a keresetet sejtelem és a télnek találomra oda vetett előadása után felveszik s megint csak a sötétben tárgyalnak, helyesebben tapogatódznak. Sokkal gyakorlatibb volna az eljárást szabályokba iktatni, hogy a kérelemről jegyzőkönyv nem veendő fel, hanem a biró annak tárgyában csak végzést hoz s ezt a kérelmezővel kihirdetés A lázadás; a vezetők és fölbujtók tudniillik halállal büntettetnek, ha megfontolt ölés követtetett el és a vezetőknek vagy fölbujtóknak ezen cselekmény határozott vagy határozatlan szándékául betudható, (573. §.) A jogosulatlanul vadászó halállal lakol, ha a vadászatra jogosultnak vagy erdészének ellentáll és ez alkalomból ölést vagy testi sértést követ el. (597. §.) Kutak vagy áruk szándékos megmérgezése, ha a cselekmény következtében halál vagy súlyosabb testi sértés állott be. (219. §.) A nagyherceg személye ellen elkövetett súlyos bántalmazás. (Gewaltthátigkeit oder thátliche Misshandlung gegen die geheiligte Person des Grossherzogs 554. §.) Felségsértés a nagyherceg ellen, (533—36. §.) Felségsértés a nagyhercegség területe ellen. (534. §.) Felségsértés a nagyhercegség alkotmánya ellen. (538. §.) Összeesküvés. (o39. §.) Hűtlenség a nagyhercegség vagy a német szövetség ellen. (544., 47. §.) Az indokolás fő érve a halálbüntetés mellett a következő: «Der Beweis, dass die Todesstrafe entbehrt werden könne, wird nur dann auf überzeugende Weise erbracht sein, wenn die Verbrechen nicht mehr vorkommen, bei welchen das Gesetz sie gedroht hat». Tehát akkorra helyezi kilátásba a halálbüntetés megszüntetését, ha mindezek a delictumok meg fognak szűnni. Az, hogy más büntetéssel sújtathassanak, az indokolás eszmekörén kivül esik. Az időleges fegyház maximuma 20 év, minimuma 3 év. Halmazat esetében a maximum 30 év.