A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 46. szám - A kir. Curia 1895. évi működése

Tizenötödik évfolyam. 46. szám. B udapest, 1896 november 15. Szerkesztőség: Jt y Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. sz. ímA —- 8 I 1 1 w Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr. Fél < _ 8 « — « Kiadóhivatal: omlott MAGTAR ÜGYVÉDI KŐZLÖNT) v n A u b • a aETIUP iZ IGAZSÁnORY ÉRDEKEIM ÍÉPTISELETÉRE1 MAGTÁR ÜGTFÉDI. BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR CÖZLÖNYK . V ., Kudolt-rakpart i. sz. ' Egész • _ 6 « — • . Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" HEVAI LAJOS-Dr. STILLER MÓR Az előfizetési pénzek M , ,/TTi u , Felelős szerkesztő?Dr" STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. M«^; «1 m : — .4.^A„A.._»_ küldendők. iviegjelen minden vasárnap. TARTALOM : A kir. Curia 1895. évi működése. Irta : dr. S z o k o 1 a y István bpesti ügyvéd. — A kereskedelmi eljárás 5-ik szakasza a gyakorlatban. Irta: dr. Plopu György, gyulai kir. tszéki biró. — Néhány szó az igazolás kérdéséről. Irta : dr. C s a p 1 a k y Lipót, kir. albiró Ungvár. — A birtokperekben követett eljárásról. Irta . dr. Bruck J. Gyula ügyvéd Szécsén. — Belföld. (Fáyer László felolvasása az akadémiában.) — Ausztria és külföld. (Az osztrák igazságügyminiszter nyilatkozatai ) — Irodalom. (Felügyelő bizottsági tagok jogai, kötelességei és felelőssége. Szerkesztette: Kormos Alfréd. Budapest. Irta: dr. Messinger Simon bpesti ügyvéd.) — A bimetallismus és az agrárok. Irta : dr. H e r t z k a Tivadar.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — HirdetésekTARCA : Adalék a büntetőjog ujabb elméleteihez. Irta: Várnai Sándor Budapest. MELLÉKLEI": Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből (Csődök. — Pályázatok) A kir. Curia 1895. évi működése. Irta: Dr. SZOKOLAY ISTVÁN budapesti ügyvéd Mind az államférfiak részéről, a kiknek körébe tartozik az igazságügyi politika irányzása s kezelese; mind a jogtudósok által megállapittatutt azon elv, miszerint gyoraság a jogszolgaitatásnak fó es szükséges kelléket képezi, de csak addig, míg az a judicatura alaposságának rovására nem eszközö.tetik. Ezen kellek mindenek töiött all, mert az alapos ítélkezés nélkül maga a jog s igazság érvényesülése ki van zárva. És ezen elv I aikaimazásj különösen nagy jelentőséggel bír az állam legfelsőbb tórumán, a hol véglegesen döntetnek el a polgárok vitás ügyei. Ez okból nem helyeselhető oly igazságügyi politika, a mely a legfelsőbb bíróságnál a bírói elintézések gyorsaságának tulnajtását, á tout pnx keresztülvitelét célozza; sem az, Hogy ily célból a birói létszám nagy mérvben emeltessék, a mi köztapasztalatként az ítélkezési egyöntetűséget veszélyeztetné. UtóbDi tekintetben merültek fel jelenleg komoly aggodalmak Németországban, a hol, mint a mi Curiánkon, a birodalmi törvényszéken az ügyszaporulat nagy mérveket öltvén, ezen legfelsőbb fórum bírói létszámának emelése hozatott javaslatba. Ezen irányzat uralkodik igazságügyi politikánkban is, szemben a kir. Curiával, már hosszabb idő óta, az ügyeknek itteni tuifelszaporodásának legyőzésére a segélyeszköz mindenek- I felett a bírói szám folytonos emelésében kerestetvén. Különben ugy látszik, a lefolyt év adataiból következtetve, a Curia súlyos ügyforgalmi helyzetében javulás kezd beállni. Nem o.'y mérvben, az igaz, mint a kir. tábláknál; de egyelőre elég, hogy ezen igazságügyi baj a Curiánál is nemcsak nem emelkedett — mint az előbbi években, — hanem több tekintetben csökkent, tehát javult is. Legalább ennek jelenségéül szeretnők tekinteni azt, hogy a lefolyt évben a bejövetele az ügyeknek (27,529) közel két ezerrel (1823-mal) kevesbedett, s az évi hátralék is 1895 ben (13040; szemben az 1894. évivel (13,872) 832 ügyszámmal lett kevesebb. Hogy ezen javulás tartós lesz-e, mint azt a decentralisatió után a kir. tábláknál tapasztaljuk, ez nagyon kívánatos, de teljességgel nem biztos. A Curia ügyforgalmi mozzanatai különböző időkben különbözők voltak és nagyon is változékonyak. A 80-as években, midőn a codificatió erősebb működésben volt s jelentékenyebb müveket állított elő, nevezetesen a büntetőjog terén, és a minek nagy befolyása van a jogi viszályok, a vitás ügyek keletkezésére, nagy összeget képeztek mind az ügybejövetelek, mind az évi hátralékok. 1881. évben 27,290 és 1882-ben 29,957 volt a bejövetelek összege; a hátralékok pedig 7.281 és 8,909 ügyszámot képviseltek; az elintézendők száma a 37 ezret túlhaladván, a miből 28Vi ezer intéztetett el. Következő években már jelentékeny csökkenés állt be ; 1883-ban a bejövetel: 22,766 volt, elintézendők: 31V2 ezer, I Lapunk mai száma hátralék : 4,577 : 1886. évben pedig a bejövetel : 20Vs ezerre, elintézendők összege 242/3 ezerre és a hátralék 4^2 ezerre szállt le. Ezután ismét emelkedtek az ügyszámok ; a bejövetelé 1887-ben: 22,502-re, elintézendőké : 26,451-re s a hátralékoké: 6,569-re, 1888. évben bejövetelek 25 ezerre, elintézendők: 41,800-ra, hátralékok - 7,399-re szaporodtak; 1890-ben a bejövetel már néhány híjával 26 ezer lett; elintézendők : 33V3 ezer s a hátralék meghaladta a 8 ezret. 1891. évben, ugy mint most 1895-ben szünet állt be az emelkedésben, kevesbült minden ügyforgalmi mozzanat ; a bejövetel leszállt 24 ezerre, elintézendők száma 32 ezerre s a hátralék 7 ezerre. De annál nagyobb lett az emelkedés a következő években: 1892-ben a bejövetel felszaporodott 28,736-ra ; 1893-ban 29 ezerre; 1894-ben 29,352-re; az elintézendők 1892-ben 36,466-ra s a hátralékok: 10,663; 1893-ban az elintézendő lett 40,218 s a hátralék: 13,359. 1894. évben még tovább haladt az emelkedés az elintézendőknél 29,352-re s a hátralékoknál : 13 872-re. Ez 1895-ben megszűnt; a bejövetel leszállt 27,529-re; az elintézendők összege : 41 402-re, miből elintéztetett: 28,362 s igy az ügyhátralék is 13 040-re apadt. Mindamellett jogrendszerünk és szervezetünk jellemzésére szolgálhat az, hogy tiz év alatt — 1886-tól 1895-ig — az ügybejövetel 20-ról ezerre, tehát 7 ezerrel; az elintézendők azonban 17 ezerrel (2+ ezerről 41 ezerre) és a hátralékok 8 ezerrel (4,900-ról 13 ezerre) szaporodtak. A mi az ügyforgalom részleteit illeti, utóbbi két év alatt a bűnvádi bejövetel meghaladta a polgárit 1894 ben bűnvádi volt 12.439; polgári 12,240; 1895-ben 12,800 és polgári csak 9.774, míg előbb a polgári volt nagyobb; 1893-ban polgári 13, bűnvádi 12 ezer: 1892-ben 12,740 s büntető 11,820. Az elintézendők összege azonban a polgári ügyeknél rendesen nagyobb volt a bűnvádiaknál. 1891-ben volt bűnvádi I3V2 s polgári HV2 ezer; 1892-ben 14,116 s polgári 17 ezer, 1893-ban: 15,114 s polgári 19,407; 1894-ben 16,177 s polgári 20,300; 1895-ben 17,300 s polgári 17,498. így alakultak azután a hátralékok is, tulnyomóak levén a polgári ügyekben. 1891-ben polgári hátralék : 4.392 s bűnvádi 2,296 ; 1892-ben 6,297 s bűnvádi csak 3,014 ; 1893-ban polgári 7,724 és bűnvádi 4,500: 1895. évben polgári: 6,070 és bűnvádi 5,036. Váltó-kereskedelmi ügyek bejövetele utolsó öt év alatt 1,613 ról csak 1,78 l-re szaporodott, mig hátralékaik 980-ról 1,770-re — a mi hétszáz nagyobbodást fejez ki, — mig a bejövetel csak másfél száznyit. Úrbéri ügy 142 jött be s ebből csak 8 maradt elintézetlenül. Fegyelmi ügy jött be 628, 26 hátralékkal. Felszólamlási ügy 474, mind elintéztettek. Felülvizsgálati sommás ügy 367 érkezett be. 1894-ben hátralékban maradt 130 ügy. Bírságolás 34 esetben alkalmaztatott; legtöbb 15 esetben a polgárjogi eljárásban 760 frt birsággal ; azután a váltóperekben 10 szer 615 frtai. Ezeken kivül még csak a bűnvádi perekben történt bírságolás és pedig 9 esetben 210 írttal. Ülésben 26,504 ügy nyert elintézést ; ülésen kivül 1,858 ; csakhogy ezek közt az 1,474 elnöki s 3 alapítványi ügy fordult elő, legtöbb ülésen kivüli ügy jött elő a bűnvádiak közt, t.-i. 160 és a fegyelmiekben 169 ; polgáriak közül csak 29, váltóknál 11, úrbérieknél 3, felszólamlásiaknál 9. Teljesszakosztályi ülés 6 tartatott, 4 polgárjogi ügyekben és 2 a tünvádiakban; összülés 9 fordult elő és nyilvános ülés : 2,407 ; melyek közül 1,147 et polgári ügyek, 901-et a bűnvádiak, 174-et a váltó-kereskedelmiek, úrbériek 44-et, felülvizsgálatiak 89-et, fegyelmiek 34-et, felszolamlásiak 13 és az alapítványi ügyek : 5 ülést foglaltak el. A összes, 28,362 elintézések között túlnyomó számot képviseltek a helybenhagyó határozatok: 14,108, mig megvál12 oldalra terjed.