A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 4. szám - Egy év eredménye

Tizenötödik évfolyam. 4. szám. Budapest, 1896 január 26. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. ez. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) GÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGTAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ._ 1 frt 50 kr. Fél « _ 3 « — « Egész « _ 6 « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhívás. - Egy év eredménye. Irta : Kovács j Béla, karánsebesi kir. járásbiró. — A mulasztás orvoslásának rendszere polgári perrendtartásunkban. (Negyedik közlemény.) Irta: S pengéi Sándor, aranyosmaróthi kir. tórvszéki biró. — Lefog- i lalható-e a reménybeli követelés ? Irta : dr. W e i s z Aladár, kir. jbirósági aljegyző N.-Ujvárott. — A ratihabicio büntetőjogi jelentősége. Irta: Bálint Zsigmond Budapest. - A bizonyítás felvételét elrendelő végzésről. Irta: dr. Raffay Ferenc Cegléd. — Az örökösödési eljárási törvény alkalmazásának egyöntetűsége. — Belföld. (A bűnvádi eljárási törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Bekebelezési illeték. (Válasz.) Irta: Lasitz Pál, pénzügym. titkár. — A telekkönyvi rangsorozat. (Felelet.) Irta : D e b i t o r. — Sérelem. (A vidéki járásbíróságok misériái. Irta: Egy biró.) - Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhivás ! Január hó i-ével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a «Jog» kiadóhivatalához: Bndapest, V., Rudolfrakpart 3. szám alá küldendők. Egy év eredménye. — Irta: KOVÁCS BÉLA, karánsebesi kir. járásbiró. — Az 1894 november l-jétől 1895 november l-ig terjedő, változatosságban, tanúságokban, kísérletekben és bevégzett tényekben gazdag, emlékezetes évről van szó. Minden biró átvitt értelemben tiszttartója lévén az állam igazságügyi gazdaságának, egyszersmind a legilletékesebb faktor : számot adni arról, hogy egy epochális éven át mikép felelt meg a hozzá fűződő igényeknek, vájjon kielégitette-e ezeket ugy, a mint azt az őt széles bizalmával felruházó legfőbb gazda : a törvényhozás contemplálta ; vizsgálni a kötelességek teljesítésében maradtak-e hézagok, állandó vagy átmeneti természetüek-e ezek, a szervezetet megtámadják-e, vagy felfrissítik, hasonlóan a muló kórhoz, mely nem senyveszt el, hanem csak az inficiált anyagoktól szabadit meg ; és végül megállapítani a diagnosist : hogy a pátiens állapota, életműködése jobb-e mint annak előtte volt s a lázasan végzett műtét biztosítja-e, vagy viszszaveti egészséges fejlődését ? Mindannyian letéteményesei vagyunk az állam igazságügyi nagy érdekeinek. Lássuk hát, hogyan ápoltuk az első és legsúlyosabb esztendőben ezeket az érdekeket s az uj sommás eljárás garantirozta szabadabb hatás- és látókörben előmozditottuk-e az igazságszolgáltatás javulását, melyet az uj törvény célul tűzött elénk? Oly kérdések ezek, melyek szorosan a számadáshoz tartoznak, következőleg nem nagyképű hánytorgatás, hanem az ügy meleg szeretete vezérel, midőn hü vázlatot alkotandó, a saját működésünket is belevonjuk annak keretébe, de mindig biztos és csalhatatlan alapra : a statistika positiv adataira támaszkodva. Öt különböző vidéken fekvő járásbiróság ügyforgalmi számadatai fekszenek előttünk, a mint azokat az alábbi táblázatos kimutatás feltünteti: Lapunk mai száma Perek száma 1894 nov. 1-től 1895 nov. l-ig í3-ban : száma 1 J-T 1 1". > "rt •rt •v n -ehajtás )lós végreitosittatott nov. l-ig olyt lakúit Folyó szám Járásbiróság Perek száma 1894 nov. 1-től 1895 nov. l-ig Perek száma 18! Fölebbvitt ügyel 1893-ban •8.1 > s .0 •° > -0 ^ c 0 Ezekből ellenmi megtámadtatóPerré alakult U. azokból végi kéretett Az elrendelt B. na| Iiajtásokjól fogan: - >» •5 i^f > D. O B C 1 Ezekből perré a ri rt O 1 oá 835 355 86 42 409 151 134 29 21 40 4 :mét M Kec; 2 Kec; 2,302 1,101 209 107 378 180 140 107 80 11 — rt O c 3 rt PH 2,008 569 109 222 1,986 850 575 313 202 27 , 5 O 4 l-l 2.908 1,094 ? } 2,167 858 683 173 114 106 20 V 0 a •rt 5 rt 608 351 82 18 1.413 226 112 287 280 169, 95 \ Nézzük már most, mit jelentenek ezek a számok és azután vonjuk le belőlük a logikai következtetést. Első tekintetre ugy látszik, mintha az uj törvények hatása alatt a peres ügyek aránytalanul emelkedtek volna, ez azonban tényleg nem ugy van, mert ha figyelembe veszszük, hogy 1894 nov. l-ig ugy a fentebbi kimutatásban jelzett, mint a többi öszszes járásbiróságoknál a peres ügyek egy jelentékeny contingensét a kisebb polgári panaszok szolgáltatták, a mi «a magy. kir. igazságügyministerium működése 1888—1881.» cimü munkálatból is eléggé kitűnik, akkor mindjárt tisztában leszünk azzal, hogy tulajdonképeni emelkedésről nem lehet szó. Járásbíróságaink tehát — minthogy birtokbirósági s efféle uj hatásköri teendőiket a fizetési meghagyások által nagy részben elmaradó kisebb perek egyensúlyozzák, körülbelül ugyanannyi peres ügyet intéznek el, mint az előtt, az 1893. évi XVIII. t.-c. 64., 95., 96. stb. §-ai alapján természetesen nagyobb ingerentiával s igy sokkal nehezebb és intensivebb munkával. Ennek az erősebb munkának azonban szintén meg van a maga kiválóan jó oldala : az, hogy a fellebbvitelek száma általában a felére, sőt ennél sokkal kevesebbre szállott le. Megengedjük, hogy a 3. f. sz. alatti járásbíróságnál eltérés mutatkozik, de ugy itt, mint a netalán fokozottabb fölebbvitelekkel biró többi járásbiróságoknál az országban, kiegyenlítésül figyelembe veendők az átmenet szokatlansága, nehézségei s főkép az a körülmény, hogy a járásbíróságok peres ügyei között nagyszámú községi bíráskodási ügyek vannak, a melyekben az 1893. évi XVIII. t.-c. 126. és 180. § ai s a 225. § 4) pontja szerint a fölebbvitel nincs megengedve s hogy az átmeneti időszakokban sok fellebbvitel adatott be 12 oldalra terjed.