A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 45. szám - A m. kir. igazságügyministeriumnak személy- és ügybeosztása

324 A JOG osztályba osztottak kivételével; az ügyvédek, közjegyzők, valamint jelöltjeik elleni panaszok. Az «Igazságügyi Közlöny* szerkesztése. I Személyzet: dr. Tó'ry Gusztáv min. oszt. tanácsos. Illés Károly niin; pszt. tanácsos, dr. Krassy Hokkes József min. segédtitkár, j Zalay István minist, segédtitkár, dr. Dévai Ignác törvszki biró. I I. B. ügyosztály. Főnök: dr. Alexy Albert ministeri taná- I csos. A hazai bíróságok által a külföldi törvények iránt tett kér- ; dések. A külföldi kormányok által a hazai jogról kért vélemények. \ A fennálló törvényekről külföldi használatra kért bizonyítványok. A hazai bíróságokkal az osztrák és a külföldi bíróságok érintkezésének szabályozása és közvetítése. Bel- és külföldi bíróságok közötti összeütközések. Hazai ügyfelek és bíróságok által osztrák és külföldi bíróságok ellen emelt panaszok. Hazai bíróságok és ügyészségek ellen büntető ügyekben emelt panaszok, a mennyiben ezek a nemzetközi jog alkalmazására vonatkoznak. Hazai feleknek és külföldieknek belföldön érvényesítendő jogügyekben a közvetítés. A hazai bíróságoktól az osztrák bíróságokhoz küldött magyar iratok lefordításának közvetítése. Közbüntettesek kiadatása és átszállítása. A keleti consuláris bírósági ügyek. Cégbejegyzési ügyek. Bírósági tolmácsok. Könyvtár. Személyzet: dr. Zsolnai Miksa minist, fogalmazó, dr. Polner Ödön minist, fogalmazó, dr. D o 1 e s c h a 11 Alfréd tszéki albiró, dr. B e n y o v i t s Lajos törvényszéki jegyző. II. A. ügyosztály: Főnök: Fabiny Gyula ministeri tanácsos. A kir. tszéki és jbirósági fogházakra vonatkozó ügyek. Az országos fegyházak, kerületi börtönök, követitő- és javitó intézetek felügyelete, ezek összes személyzeti és gazdászati ügyei, kivévén az állami végellátást. Fegyenc- és rabszállitások elrendelése az országos intézetekbe. A kir. főügyészségek és ügyészségek összes személyzeti és gazdászati ügyei, kivévén a kinevezést és az állami végellátást. Fogház-építkezés. Országos bírósági vegyészeti intézet. Feltételes szabadonbocsátás. Ideiglenes szabadlábra helyezés. Büntetés végrehajtásának elhalasztása. Tekeasztali és egyéb fogházi alapítványok. Pénzbüntetésekből befolyó összegek feletti rendelkezés. Rabsegélyző egyletek. Személyzet: Kónya József ministeri osztálytanácsos, Rickl Gyula minist, titkár, dr. Reiner Ignác minist, titkár, Emmerling Károly minist, segédtitkár, dr. Kun Béla minist, segédtitkár, dr. Harkány i György minist, fogalmazó, dr. Marschalkó János törvszéki jegyző. II. B. ügyosztály: Főnök: Kiss Gyula ministeri tanácsos. Büntetőjogi vélemények. Büntető törvénykezés. Biróküldés büntető ügyekben. Igazságügyi orvosi tanács. — Törvényszéki orvosi vizsga. Sajtóügyek. Rögtönbiróságok. Kegyelmezési ügyek. Hatásköri összeütközések büntető ügyekben. A rágalmazás miatt hivatalból megindítandó eljáráshoz az engedély. Személyzet: dr. Balogh Jenő ministeri titkár, dr, Szászy Béla ministeri segédtitkár, dr. Traiber Vince törvényszéki biró. III. A. ügyosztály: Főnök: Rhorer László miniszteri tanácsos. A hazai bíróságok és ügyészségek ellen emelt panaszok, amennyiben ezek nem a nemzetközi jog alkalmazására vonatkoznak. A birák, ügyészek, bírósági és ügyészségi hivatalnokok ellen emelt fegyelmi panaszok és ezek ellen támasztott kártérítési ügyek. Törvénykezési szünidő. Az államkincstárt illető pénzbírságok lí. kegyelem utján leendő elengedését célzó kérelmek. Vagyontalan perlekedő képviseltetése. Zugirászat. A bírósági személyzet szabadságoltatása; illetményeik utalványozása és megszüntetése; fizetési előleg s az alsó bíróságoknál működők részére jutalom és segély engedélyezése. Az alsó-bíróságoknál alkalmazott itélőbirák, ugy az összes bírósági segéd- és kezelőszemélyzet összlétszámának vezetése és az utóbbiaknak a magasabb fizetési fokozatokba előléptetése. Az igazságügyi szakhoz tartozó minden államhivatalnok és szolga állami végellátási ügyei, a központban alkalmazottakra vonatkozó ily ügyek ki vételével. Igazságügyi statistika. A bírósági alapítványok feletti felügyelet. A Röck-féle alapítvány kezelése. Személyzet : K o v á c s István minist, oszt. tanácsos, B o d a István minist, titkár, dr. Lázár Elek minist, titkár, Dusócky Károly minist, titkár, dr. Degré Miklós minist, fogalmazó, Sólyom Andor minist, fogalmazó, dr. Rottenbiller Fülöp tszki jegyző. III. B. ügyosztály: Főnök: Liszkay Jenő minist, tanácsos. Bíróságok szervezése, székhelyeinek és területköreinek megállapítása. A bíróságoknál és ügyészségeknél hivatali állások szervezése és megszüntetése. A bíróságok elhelyezése; uj építkezések, épületfentartások, házbérletek. Az igazságügyi tárca rendelkezése alatt álló s a bíróságok főnökei által kezelt ingatlanok hasznosítása; természetbeni lakások kiadása. Járásbíróságoknak telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel felruházása. Átalányok, u. m. iroda-, tkvi, szolgaruhaátalány kezelése, a kir. ítélőtáblák személyzete részére jutalom és segély megállapítása; a kir. bíróságok könyvtáralapja. A tkvi. betétszerkesztéssel kapcsolatos összes gazdászati ügyek. Az igazságügyi szakban alkalmazottak illetményeire vezetett végrehajtások foganatosítása. A hivatalos utazások költségeinek megállapítása; a bírósági személyzet uti naplói. Birói letétek. Számadási viszonyból és fizetési tulélvezményből eredő kincstári követelések. Az állami költségvetés azon adatainak gyűjtése, melyek a bíróságok gazdászati szükségleteire vonatkoznak; a költségvetési indokolás ide vonatkozó részének szerkesztése. Személyzet: Sréter Ferencz ministeri titkár, dr. Degré Miklós ministeri fogalmazó, Sólyom Andor ministeri fogalmazó, dr. Záborszky István ministeri fogalmazó, dr. Karádi Bertalan törvényszéki biró. IV. ügyosztály: Főnök: Lányi Bertalan. * I. Törvényelőkészitési ügyek; jelesül: a) a törvényelőkészitési munkálatok nyilvántartása; b) egyes törvények előkészítésével megbízottak és az igazságügyministerium közötti érintkezés közvetítése; c) a törvénytervezetek megvitatása végett szakbizottságok alakítása és egybehivása; d) a törvényelőkészités körüli egyéb igazgatási teendők; e) különös megbízás folytán egyes törvényjavaslatok kidolgozása. * II. Törvényéletbeléptetési ügyek; jelesül: a) a törvények életbeléptetésére vonatkozó teendők nyilvántartása; b) a törvények életbeléptetése és általános szempontból való végrehajtása körül az I. a—d) alatt emiitett teendők; c) különös megbízás folytán a törvények életbeléptetésére és általános szempontból való végrehajtására vonatkozó rendelettervezetek kidolgozása s az életbeléptetés és végrehajtásra vonatkozó intézkedések megtétele. III. Birói szervezeti ügyek; jelesül: a) a bíróságok belső szervezetének fejlesztése; b) az erre vonatkozó intézkedések javaslatba hozatala és az általános jellegű intézkedések megtétele. IV. Törvénykezési ügyek: a) polgári törvénykezés; b) a bíróságok ügyvitelének és ügykezelésének ellenőrzése; c) a kir. Curia döntvényeinekés a kir. itélő-táblák teljes ülési elvi jelentőségű határozatainak nyilvántartása; d) a bíróságok ügyforgalmi és tevékenységi kimutatásainak felülvizsgálása a polgári törvénykezés szempontjából. Személyzet: dr. Tőry Gusztáv minist, oszt. tanácsos, dr. Fodor Ármin törvényszéki biró, dr. Márkus Dezső törvényszéki biró. Belföld. Első folyamodásu bíróságainknál jelentékeny arányú előléptetések és személyszaporitások fognak történni a jövő év folyamán, és pedig részint már megalkotott törvények folyományaként részint uj állások rendszeresítésének utján. Nevezetesen tizenkét biró az 1891: XVIII. t.-c. értelmében királyi ítélőtáblai birói cimet és jelleget fog nyerni, huszonhárom pedig az 1893: IV. t.-c. 18-ik §-a alapján a nyolcadik fizetési osztályból a hetedikbe neveztetik ki. A tulajdonképeni személyzetszaporitás pedig százhúsz aljegyzői, öt telekkönyvvezetői s ugyanannyi segéd-telekkönyvvezetői, egy irodaigazgatói, ötven Írnoki és huszonöt hivatalszolgai uj állás rendszeresítéséből fog állani. Ausztria és külföld. Vasárnapi munkaszünet az ügyvédi irodákban Ausztriában. F. évi október hó 29-én az alsó-ausztriai ügyvédi kamara a vasárnapi munkaszünetnek az ügyvédi irodákban való meghonosítása tárgyában igen érdekes ülést tartott, melyről a következőkben teszünk jelentést: Az igazságügyminiszterium a kötelező vasárnapi munkaszünetről jelentést kívánt. Két ajánlat volt, a választmány többségének és kisebbségének ajánlata és mindkettő nyomtatásban a kamara tagjai közt szétosztatott. Mindkét javaslat tökéletesen megegyezik abban, hogy az állítás, mintha a fogalmazók és az irodák egyéb személyzete tul volna terhelve, elfogadhatatlan. Abban is megegyezett a két vélemény, hogy a vasárnapi munka a szükséges mérv által korlátolandó és hogy bizonyos esetekben a munkaszünet alól kivételeket kell megengedni. A két vélemény közti ellentét abban rejlik, hogy a többség utal arra a tényre, hogy az ügyvéd az igazságszolgáltatás és a közigazgatás szerve, ezek pedig Ausztriában vasárnap sem szünetelvén, nem indokolható az ügyvédnek az igazságszolgáltatási és közigazgatási szervezetből minden vasárnapon való kötelező kirekesztése sem. Ezért a többség véleménye igy érvel : «Az ügyvédek vasárnapi munkaszünetének kérdésére nézve azon tény irányadó, hogy Ausztriában sem birói sem politikai ügyekben nem áll vasárnap az igazgatás gépezete. Az igazgatás megszakítatlan folytonosságának szüksége hozza magával, hogy a bírósági és politikai hatóságoknál is van vasárnapi szolgálat. Különösen a biztonsági rendészet és büntető igazságszolgáltatás terén működnek vasárnap a hatósági közegek; vasárnaponként letartóztatások és kihallgatások is eszközöltetnek és a bécsi Landesgericht büntető osztályán a védőszoba vasárnap déli 12 óráig nyitva van. A telekkönyv és cégjegyzékek szintén hozzáférhetők vasárnap d. e. a feleknek és a politikai hatóságok is mind működnek vasárnap az adóhivatalok kivételével. Valamely gyanúsítottnak szabadon bocsáttatása iránti kérvény, melynek elkészítése a jelöltnek talán egy órai vasárnapi munkájába kerül, a letartóztatottat huszonnégy órával előbb teszi szabaddá és adja vissza családjának; egy elkobzás, letartóztatás, tilalom iránti beadvány, telekkönyvi bejegyzés vagy csődnyitási kérvény, ha vasárnap megírják és postára adják vagy hétfőn reggel benyújtják — vagyont menthet meg. Ezen mindig visszatérő, ha nem is mindennapi körülményen kivül polgári és büntetőeljárásunk igen rövid határidői szükségessé teszik, hogy a vasárnap délelőtt is irodai munkára fordíttassák. Elég a váltóügyek 24 órás, a bérleti ügyek három napos, a birtokháboritási ügyek nyolc napos határidőire és a kereskedelmi bíróságok előtti eljárásra utalni, a mely rövid határidőkbe a vasárnapok sőt a nyugot-galiciai törvény szerint még a postai közvetítés is beszámittatik, hogy kétségtelenné váljék, hogy elkerülhetetlen, hogy ily sokszor terjedelmes beadványok bizonyos körülmények közt vasárnap elkészüljenek. Még sürgősebb szükség ez büntető ügyekben, a hol az aránylag rövid határidők vasárnap is lejárnak-. A végkövetkeztetésben jutott azonban a legerősebb ellentét