A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 45. szám - A m. kir. igazságügyministeriumnak személy- és ügybeosztása

A JOG 323 finom jogérzete, tapintata s azon számos garantiák, a melyeket tőle elvitatni senki sem képes, nem nyomnak az ellentábor serpenyőjében annyit, mint a milyen sulylyal bir azon ellenszenv, a mely az ügyészi nyomozás ellen észlelhető. Erre vonatkozó nézetünket már e lap hasábjain kifejtettük s anélkül, hogy ismétlésekbe bocsátkoznánk, csupán azt hangsúlyozzuk : hogy mi sokkal nagyobb biztosítékot találunk az ügyészi nyomozásban mintsem hogy azt a közigazgatási, csendőri, vagy rendőri nyomozással pótolhatónak találnók. Nem szorul ez bővebb bizonyításra, bizonyítja ezt az eddigi gyakorlat. A jogi szaklapok, de még a napilapok hasábjain is elhangzott a sok pro és egynéhány contra s a közel jövő tudtunkra hozza a végleges eredményt, melyet előre hirdetni akarni nem lehet feladatunk ; de ha a képviselőházban elhangzott ellenvéleményt tekintve az egyik igen tisztelt honatyával szemben a visszhang szerepére vállalkozunk, tesszük ezt csupán azért, hogy kimutassuk : mennyire tévedhet az ember tudománya dacára akkor, ha argumentumai közé fölvesz olyat is, a melyre nézve előzőleg teljesen tájékoztatta magát. Az ügyészi nyomozás ellenében azt hozta fel ugyanis az elenzéknek egyik jeles harcosa érvül: hogy ha ez iránt magát az ország ügyészi karát megkérdeznők, az maga sem volna a javaslat emiitett intézkedései mellett. Mi ismerjük az ügyészség tagjai nagy részének e részbeni véleményét s merjük állítani, hogy ők, talán kevés kivétellel, mind a mi véleményünket osztják, ők szívesen magukra vállalnák a nyomozással egybekötött felelősségteljes munkát, de az ad impossibilia nemo obligatur elvénél fogva bizonyára követelnék azt, hogy számuk szaporittassék, mert személyszaporodás nélkül az ügyészság vállai a folyton nehezülő terhek alatt ezen terhes s bizony időt igénylő hivatásukat alig tölthetnék be ugy a mint hegy kellene. No de hagyjuk ezt az álltalunk már megbeszélt, bár igen tontos kérdést egyelőre nyugodni s vessünk tel más kérdést. Tudjuk ugyan is, hogy a bűnvádi perrendtartási javaslat törvényerőre emelkedésével egyidejűleg az esküdtbiróságok is szervezendők és hogy ilyent minden törvényszéknél kellene felállítani, s a mennyiben imitt vagy amott akadály merülne fel, joga lesz az igazságügyi miniszternek elrendelni, hogy két, esetleg több (?) királyi törvényszék területe egy esküdtbirósági kerületté alakittassék. Mi az esküdszéki intézmény mellett foglaltunk állást, mert nézetünk szerint ezen intézmény a magyar alkotmányos rendszerben leli indokolását. Tudjuk, hogy vannak ezen intézménynek ellenesei is, de mi rövid cikkünk keretén belől ez idő szerint nem szándékozunk az intézmény mellett újból érvelni, csupán két ezzel kapcsolatos kérdést vetünk fel; az egyik: a vád, és védbeszéd pompája, a kir. ügyésznek és védőnek a dialecticája, a másik : az esküdt bíróság, a vád és védelem ruházata. Az 1872-ik évben történt szervezéskor a kir. ügyészség tagj ai utasítva lettek : szorítkozzanak vádbeszédeikben a vád megállapítására, kiegészítésére s a törvények alkalmazására, de mellőzzék a szónoklat azon pompáját, mely a tárgyilagosság szűkebb határai közt soha meg nem fér, azon páthost, mely visszaélve a fegyverek egyenlőtlenségével : a vádlottat, a győzelem kedveért, dialecticájával összezúzza, meghurcolja. Tempóra mutantur. A rómaiaknál a fórum fejlesztette a szónoklatot valóságos művészeté s a régi kor hagyományainak ezen idealismusa ma sem veszett ki. Igaz, hogy a törvényszéki viták, a vád és a védelem, különösen csekélyebb beszámitásu ügyek tárgyalásánál ma a legegyszerűbb lehet s kivált a kisebb vidéki városokban elhelyezett törvényszékeknél tapasztaljuk, hogy ott valóban vajmi kevés súlyt fektetnek a viták érdekfeszítő jellegére, már pedig véleményünk szerint az igazságszolgáltatásnak alaki méltósága tekintélyt kölcsönöz a bíróságnak. Más az : ha az ügyész, a védő harcoló hősként páthosát, tudománya erőkifejtését viszi a küzdtérre. Egy francia iró véleménye szerint a törvényszéki vitáknak háromszoros élvezetet kell nyújtani : irodalmit, improvisatorit és színpadit. A bünper a dráma méltóságteljes lépteivel folyjon le, de a színpadi jellegét illetően azon fölénynyel: hogy a dráma és a küzdelem valóság. És ez kivált nagyobb bünperekben helyesen van igy. Senki sem vonhatja igy kétségbe, hogy ma is az esküdtszéki tárgyalásoknál a vád és védelem be nem éri a tényállás recapitulálásával s a vád megállapításával, de a tárgyilagosság határain belől tehetségéhez képest beleviszi a vitába a szónoklat azon pompáját, mely ha tudományos niveauján áll, a végtárgyalás méltóságot csak emelni képes. Ha tehát a gyilkosság, szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás s egyéb súlyosabb beszámitásu bünperek jövőben a törvényszékek területén szervezendő esküdtbiróságok előtt fognak tárgyaltatni s ott a védelem a harcoló hős erőkifejtését és páthoszát viszi a küzdtérre, nem volna helyes a kir. ügyészt megfosztani azon jogától : hogy megyőződését, vádját ékes szavakban, lelkesedve az igazságért elő ne terjeszthesse. Ne felejtsük el, hogy a szónoklás nem csak tehetség, de egyúttal hatalom is és ezért, miután a vád és védelemnek az egyenjogositása mindenkor vezéreszménk volt, nem helyeselhetnők, hogy ezen hatalom birtokában a védelem már a priori vértezettebben álljon ki a küzdtérre mint a vád. Végül nem hagyhatjuk szó nélkül azon kilátásba helyezett ujitást sem, mely szerint a bíróság, a kir. ügyész és védő a végtárgyalás alkalmával a hely komolyságának és méltóságának megfelelő ruházatban megjelenni kötelezendők lesznek. Elvben elfogadjuk ennek indokoltságát ; meg vagyunk különben győződve, hogy ezen alig mellőzhető külsőségnek a bíróság, az ügyészség és a védelem már ez idő szerint is eleget tesz s ha mindenütt nem tenne, akkor intézzék azt el tapintatosan a felügyeleti hatóságok, de az Istenért csak valami nevetséges uniformisba ne bujtassanak. Megteszi talán a fekete kabát is ! A m. kir. igazságügyministeriumnak személy- és ügybeosztása. Igazságügy minister Erdély Sándor. A11 a m t i t k árok : dr. P1 ósz Sándor és Vörösmarty Béla. Személyzet: Elnöki ügyosztály: (I. em. 61. sz.) Gyulányi Lajos minist, osztálytanácsos, dr. Hegedűs Kálmán minist, segédtitkár, dr. Bálás Béla minist, fogalmazó, dr. Karády Bertalantörvényszéki biró, dr. Szontagh Árpád, tszeki aljegyző. I. A. ügyosztály: (I. em. 59. sz.) Főnök: Szántó Mihály minist, tanácsos, dr. T őr y Gusztáv minist, oszt. tanácsos, Illés Károly minist, oszt. tanácsos, dr. Krassy Hokkes József min. segédtitkár, Zalay István min. segédtitkár, dr. Dévai Ignác törvényszéki biró, I. B. ügyosztály (I. em. 59. sz.) Főnök dr. Alexy Albert min. tanácsos, dr. Zsolnai Miksa min. fogalmazó, dr. Polner Ödön min. fogalmazó, dr. Doleschall Alfréd tszéki albiró, dr. Benyovits Lajos tszéki jegyző. II. A. ügyosztály: (II. em. 84. sz.) Főnök: Fabiny Gyula ministeri tanácsos, Kónya József min. osztálytanácsos, Rickl Gyula min. titkár, dr. Rei ner Ignác min. titkár, Emmerling Károly min. segédtitkár, dr. Kun Béla min. titkár, Harkányi György min. segédfogalmazó, dr. M a r s c h a 1 k ó János tszéki jegyző. II. B. ügyosztály: (II. em. 79. sz.) Főnök: Kiss Gyula minist, tanácsos, dr. Balogh Jenő minist, titkár, dr. Szászy Béla minist, segédtitkár, dr. Traiber Vince törvényszéki biró. III. A. ügyosztály: (II. em. 87. sz.) Főnök: Rhorer László ministeri tanácsos, Kovács István minist, oszt. tanácsos, Boda István minist, titkár, dr. Lázár Elek minist, titkár, Dusócky Károly minist, titkár, dr. D e gr é Miklós minist, fogalmazó, Sólyom Andor minist, fogalmazó, dr. Rottenbiller Fülöp tszéki jegyző. III. B. ügyosztály: (II. em. 86. sz.) Főnök: Liszkay Jenő minist, tanácsos, Sréter Ferenc ministeri titkár, dr.Degré Miklós ministeri fogalmazó, Sólyom Andor miniszteri fogalmazó, dr. Záborszky István minist, fogalmazó, dr. Karádi Bertalan tszéki biró. IV. ügyosztály: (1. em. 57. sz.) Főnök: Lányi Bertalan, dr. Tőry Gusztáv minist, oszt. tanácsos, dr. Fodor Ármin törvényszéki biró, dr. Márkus Dezső törvényszéki biró. Elnöki ügyosztály:Az igazságügyminiszterium fogalmazó, számvevő, segédhivatali és szolgaszemélyzetének összes személyes ügyei. A központi ügymenet ellenőrzésére vonatkozó intézkedések. A központi hivatali és irodaátalányok utalványozása. Az összes felső és alsó kir. bíróságok, kir. ügyészségek, a központi telekhivatal személyzetének kinevezése, áthelyezése, felmentése, a mennyiben ezek nem tartoznak egyes alsóbb igazságügyi hatóságok hivatali köréhez. Itélőbiráknak tanácsvezetői jogosultsággal felruházása. Felsőbirósági tanácsjegyzők berendelése. Törvényszéki vizsgálóbirák és ezek állandó helyetteseinek kirendelése. Közjegyzők, bírósági végrehajtók kinevezése, áthelyezése és felmentése. Az igazságügyi költségvetés egybeállítása, a központi igazgatásra és az összes kir. bíróságok személyi kiadásaira vonatkozó indokolásnak szerkesztése. A kebelbéli fegyelmi bizottság alakítása. Kitüntetések indítványozása. Államszolgálatba léphetés szempontjából korengedély megadása. Az igazságügyministeriumot illető országgyűlési interpellátiók és határozatok nyilvántartása. Ministertanácsi jegyzőkönyvek őrzése. Kir. ügyészeknek és alügyészeknek a közigazgatási bizottságokba kirendelése. Közjegyzőknek és közjegyzői helyetteseknek nyelvjogositványnyal felruházása. A dr. Waisz-féle alapítványi helyek betöltése, a segély- és vizsgadijak utalványozása. Az igazságügyi szakhoz tartozó államhivatalnokok személyi táblázatainak vezetése. Személyzet: Gyulányi Lajos minist, osztálytanácsos, dr. Hegedűs Kálmán minist, segédtitkár, dr. Bálás Béla minist, fogalmazó, dr. Karádi Bertalan tvsz. biró, dr. Szontagh Árpád tvsz. aljegyző. I. A. ügyosztály: Főnök: Szántó Mihály ministeri tanácsos. * Nemzetközi szerződések, egyezmények és nyilatkozatok; a nemzetközi bírósági jogsegélyre vonatkozó rendeletek. Közjogi és közigazgatási jogi vélemények. Magánjogi vélemények. Hitbizományok. Törvényesités. Örökbefogadás. Biróküldés polgári ügyekben. * A városok lakbérleti szabályai. Erdélyrészi birtokrendezési ügyek. * Házközösségek. Papi javadalmak. Úrbéri, szőllőváltási, maradvány és irtványföldváltsági ügyek. * Telekkönyvi ügyek, amennyiben a III. ügyosztályba nem tartoznak; tkvi betétszerkesztési munkálatok elrendelése s az azokra való felügyelet. Hatásköri összeütközések, amennyiben nem büntető ügyekben merülnek fel. Közjegyzői állások rendszeresítése és területeik megállapítása. Az ügyvédekre és közjegyzőkre, az ügyvéd- és közjegyzői jelöltekre, továbbá az ügyvédi és közjegyzői kamarákra vonatkozó összes ügyek az elnöki