A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 44. szám - Megsemmisítési kereset váltóügyekben

176 A JOG 403., 96., 99. §§-ai alapján és Z. Zoltánnénál a 92. §-nak mellőzésével és pedig Z. Zoltánnét három (3) évi fegyházra itéli, a vádlottakra kiszabott hivatalvesztést s politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését mellőzi, egyebekben a kir. törvényszéknek Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Takarékpénztári könyvecskék meghamisítása a btkv 103. §-ának 3. pontja szerint minősülő magánokirat hamisítást képez, tekintet nélkül arra. hogy a takarékpénztárt ki állította fel, az tehát nem minősülhet közokirathamisitásnak azért, mert a m. kir. posta-takarékpénztár cég alatt felállított takarékpénztár állami kezelés és jótállás alatt áll. 11895. évi LX. t.-c. 1. §-a.j A minősítést azért ily értelemben meg kellett változtatni. Három esetben u. m. az elsőbirósági ítélet 10—11 —12 pontjai alatt felsorolt esetekben az érték, meiyre a hamisítás vonatkozik 2,000 frtot meghaladván, ezt a minősítést is, ámde tekintettel arra, hogy ezeknek az eseteknek egyike a 11. pont alatti csak is Z. Zoltánné ellen képezte ezúttal bűnvádi eljárás tárgyát, kellett alkalmazni. Z. Zoltánra vonatkozólag a minősítést részint a most említett okból, részint pedig annyiban t. i. amennyiben azt a vádlottat az elsőbiróság a btkv 40"). §-a alapján ítélte el, azért kellett megváltoztatni, mert a btkv 405. §-a csak annyiban alkalmazható, a menynyiben részesség jelesül társaság esete tenn nem forog. Minthogy azonban Z. Zoltánné a hamisítással is egyetértett s maga részéről a használat által tényálladéki cselekedetet követett el, cselekménye a btkv 70. §-a alapján társtettességnek volt minősítendő. A bűntetteknek nagy számára, nagyon jelentékeny kárra való tekintettel Z. házastársaknak büntetését a kir. itéllőtábla tulenyhének, s Z. Zoltánnénál a 92. §. alkalmazását indokolatlannak találta, ezeknek büntetéseit azért aránylag felemelte. Egyebekben a kir. törvényszék ítélete indokainál fogva hagyatott helyben, stb. A magyar királyi Curia (1896. évi augusztus hó 25-én 7,91 li sz. a.) A C. József csekmé:.yének minősítésére és mellékbüntetésre nézve a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben azzal az eltéréssel azonban, hogy a btkv. 391. §-ának alkalmazása mellőztetik. Z. Zoltán és neje O. Jolán cselekményének minősítése tekintetében mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik s a btkv 393. §. és 69. §-ának 2. pontja alapján ezek a vádlottak még pedig Z. Zoltán tizenegy, O. Jolán 12 rendbeli közokirathamisitát bűntettében, mint bűnsegédek nyilváníttatnak bűnösöknek s ennek folytán Z. Zoltán szabadságvesztés büntetése négy (4) évi fegyházra leszállittatik. A mellékbüntetésekre és az O. Jolán vizsgálati fogságának beszámítására vonatkozólag az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Ezzel a mindkét alsóbiróság ítéletére kiható változtatással a kir. ítélőtábla ítélete C. József és Z. Zoltánné O. Jolán büntetésének tartamára, továbbá a kártérítés és költségeket illető részében helybenhagyatik azzal, hogy a büntetések a btkv. 393. £-a alapján és pedig Z. Zoltán és neje O. Jolán vádlottakra vonatkozólag a 66. §. alkalmazásával állapíttattak meg, továbbá, hogy | C. József és Z. Zoltán büntetés kezdetére vonatkozó rendelkezés ezúttal mellőztetik Z. Zoltánné fegyházbüntetése pedig annak foganatbavételétől kezdődik. Indokok: Az 1885 évi IX. t.-c. szerint a postatakarékpénztári betétek állami felügyelet alatt kezeltetnek, ebből tehát önként következik, hogy az állam által a kezelésre, felügyeletre s ellenőrzésre alkalmazott közegek, közhivatalnokok, a fenti szempontból előirt kezelési iratok pedig közokiratot képeznek. Ennél a minőségnél fogva, minthogy C. József az elsőbiróság ítéletének indokolásában részletezett cselekményeket mint közhivatalnok a kezelése és őrizete alatt állott közokiratokon követte el, nem lehetett helyesnek találni, a másodbiróságnak a I magánokiratokra vonatkozó érvelését, hanem azt a megállapítást I kellett elfogadni, a mely szerint az elsőbiróság vádlottat a köz- I okirathamisitásban nyilvánította bűnösnek, de ennek ítéletéből is mellőzni kellett a btkv. 391. §-ára való hivatkozást, mert a közhivatalnokok hatáskörébe tartozó okiratok meghamitására nézve a btkv. 393. §-a különállóan rendelkezvén, ezzel a btkv. 391- §-a soha sem hozható kapcsolatba. Z. Zoltán és neje O. Jolán nem mint közhivatalnokok követték ugyan el az .okirathamisitásokat, ennek dacára még sem lehetett cselekményüket a C. József cselekményéhez elvontan minősíteni, mert ők C.-val közös elhatározásból s egyetértésben cselekedtek abból a célból, hogy az a súlyosabb büntetéstétel alá eső cselekményt elkövethesse, őket tehát tekintettel a btkv. 95 §-ára a C. József által befejezett közokirathamisitásokban mint bűnsegédeket a btkv. 393. és 69. ij-ának 2. pontja alapján kellett bűnösöknek nyilvánítani, s a btkv •JU9. alapján ezek ellen is a mellékbüntetést alkalmazni. Z. Zoltán mint bűnsegéd szabadságvesztés büntetése a btkv 66. jí-ára s az elsőbiróság által felhozott enyhítő körülményekre tekintettel, s bűnössége fokához mérten a rendelkező rész szerint leszállítandó volt. C. József és Z. Zoltán szabadságvesztés büntetésének megkezdésére vonatkozó rendelkezés ezúttal azért volt mellőzendő, mivel ezen vádlottak jelenben más cselekmény miatt büntetésüket töltik, minek folytán a btkv 104. §.-ának 2. bekezdése értelmében összbüntetés lesz szabandó. PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG Z. Zoltánné vádlott az elsőbirósági Ítélet hozatala alkalmával szabadlábra helyeztetett, ennélfogva szabdságvesztés büntetésének kezdete annak foganatba vételétől volt megállapítandó. A helybenhagyások az alsóbiróságok által felsorolt körülményekben találják indokaikat. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Azon házasságnak, melynek megkötésénél a különben nem illetékes anyakönyvvezető a felhatalmazó anyakönyvvezető kerületében működött közre, érvényessége kétséges. Ily esetben tanácsos a házasságot újból megkötni. (A m. kir. belügyminister 189ö. évi október hó 8-án 85,751. sz. alatt kelt határozata.) Ha a betegsegélyző pénztár kerülete több iparhatóság területére terjed ki, 1891. évi XIV. t.-cikk határozmányaiba ütköző kihágások eseteiben, a kihágások elbírálása a pénztár székhelye szerinti iparhatóság illetékes. (A m. kir. kereskedelemügyiminister 1896. évi 3.750 sz. határozata.) Idegen területen foganatosított vizmunkálat megengedhetése iránti ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. Curia 1895. évi 37.666/1896 I. M. sz.) A község belterületén -való szemétkirakás nem az 189é. évi XII. t.-c. 59. §-a i)pontja alapján minősülő kihágást képez. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1896. évi 48,911. sz. határozata.) Birtoktulajdonos engedélyé: el teljesített munkálat következményeién a vagyonjogi felelőség az engedélyező! terheli. (Földmivelésügyi m. kir. minister 8,528/96.) Régi jogon lennálló vízhasználati jogosítvány gyakorlatát hivatalból köteles a hatóság akktnt 1 endezni, hogy az a törvény rendelkezéseinek megfeleljen. Az ily rendezés céljából tartott tárgyalások költségei azon felet terhelik, a mely fél által az igazolási költségek viselendök. (Földmivelésügyi m. kir. minister 6,175/96.) Vízvezetékek, esatorndk, árkok az ingatlan elválaszthatlan tartozékát képezik; tehát az azokhoz kötött kötelezettségek betartása tekintetében a birtok elidegenítésének esetére külön gondoskodás nem szükséges. (Földmüvelésügyi m. kir. minister 1,392/96.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Reich Ferenc e. Nyíregyháza, nyíregyházai tszék, bejdec. 18. félsz. 1897. évi jan. 18. csb. Szabó László, tmg. dr. Zinner Samu Jovanovics Mihály e. Réva-Ujfalvi lak., pancsovai tszék, bej. dec. 30. félsz. 1897. évi jan. 30. csb Scholinaschi Adolf, tmg. Feymann Gyula — Várady István e. Debrecen, debreceni tszék. bej. nov. 28. félsz dec. 28 csb. Budaházy Zolián, tmg. Kovács József. — líuzágh János e. Debrecen, debreceni tszék, bej. dec. 15. félsz. dec. 24. csb dr. Vass Antal, tmg. dr. Kardos Samu. — Hepke Tihold e. Fehértemplom, fehértemplomi tszék, bej. dec. 21. félsz. 1897. évi ián. 18. csb. Horváth Géza, tmg. Szőllősy István. Klein Simon e. Szatmár, szatmári tszék, bej. dec. 19. félsz. 1897. évi jan. 2. csb. dr. Dezsc Kálmán, tmg. Török Miklós. — Pfeifei . s Berger e. Budapest, bpesti keresk. és váltó tszék, bej. dec. 7. félsz. 1897. évi jan 7 csb. dr. Bakó Gyula, tmg. Fenyvessy Károly. — Rottenberg Lajos e. büd-Szt.-Mihály, nyíregyházai t^zék. bej. nov. 30. félsz dec. 14. csb. Kovács István^ tmg. Schvvarc Izidor. Pályázatok: A szulnoki tszéknél jegyzői áll. nov. 8. A kaposvári tszéknél aljegyzői áll. nov. 8.— A binffy-hunyadi jbiroságnál aljegyzői áll. nov. 8. — A pancsovai ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. nov. 8. — A liptó-szent-miklósi jbiróságnál albirói áll. nov. 9.— A nagy-szebeni tszéknél aljegyzői áll. nov. 9. — A tatai jbiróságnál alj egy ző i áll. nov. 9. — A miavai j'. íróságnál albirói áll. nov. 9. — A nagybittsei jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 9. — A temesvári í élotábla kerületében 6 joggyakornoki áll. nov 4. — A besztercebányai tszéknél jegyzői áll. nov 9. — A zalaergeszegi tszéknél jegyzői áll. nov. 10. — A török-kanizsai jbiróságnál a 1 j e g yz ő i áll. nov 10 — Az ó-becsei jbiróságnál aljegyző áll. nov. 10. — Áz aradi tszéknél jegyző esetleg aljegyzői áll nov. 10. — A titeli jbiróságnál aljegyzői all. nov. 10. — A nagyváradi tszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll nov. 10. — A selmecbánvai jbiróságnál albirói áll nov. 10. — A győri tszéknél aljegyzői áll. nov. 10 - Az egri tszéknél legyző esetleg aljegyzői áll nov. 10. - A szinérváralvai jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 11. - A veszprémi tszéknél a I i e g'vzoi ál. nov. 11. - A s.-a.-ujhelvi tszéknél j e g v z ö i esetleg a 1 i e a L z o i all. nov. 12. — A nyitrai tszéknél aljegyzői áll, nov 13. NYOMOÁjA BUDAPESTEK^