A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 43. szám - Adalék a végrehajtási igényperekhez

170 A JOG Az atyai hatalmat gyakorló atya, az 1877: XX t.-c. 15. §-a szerint rendszerinti haszonélvezője kiskorú gyermekei vagyonának, és miután a haszonbérbeadásnak esete a 20. §-ban felsorolt ama esetek közül, melyekben a gyámhatóságnak jóváhagyását kikérni köteles, megemlítve nincs, a gyámhatósági jóváhagyás hiánya a felperesekkel kötött haszonbérleti szerződésnek érvényességét nem érinti. — Ha a haszonbérlők a haszonbérlemény tárgyának birtokába léptek, magát a haszonbérleti szerződési viszonyt egyoldalulag megszüntetni most már nem lehetnek jogosítva azon okból, mert az átvett épületek nem voltak a szerződésben meghatározott állapotban, és igy az, hogy a felperesek az épületek jó karban átadása iránti kötelezettségüknek meg nem feleltek, az esedékes bérösszeg megfizetésének megtagadására sem szolgálhat okul. (A m. kir. Curia 1896. szeptember 17. I. G. 167. sz. a.) Habára kincstár adókövetelését az árverés megkezdéséig be nem jelenti is, de az iratokból kitűnik, hogy az adótartozás erejéig az összes birói foglalásokat megelőzőleg végrehajtás vezettetett: akkor a kincstár elsőbbsége megállapítandó. — Az árveréskor már netán meg nem levő ingókat az utóbb beszerzett és foglalt ingók pótolják és illetve helyettesitik. ( A m. kir. Curia 1896 szeptember 9. 4,384. sz. a.) A gyám mindama cselekményeire nézve, a melyek sz 1877: XX. t.-c. 113. §-a alá nem vonhatók, teljes jogkörrel intézkedik gyámoltja nevében. IA m. kir. Curia 1896. szeptember 11. I. G. 227. sz. a.) Valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének megállapítása iránt csak akkor indítható kereset, ha e megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. Olyan esetben azonban, a mikor a felperesnek már iejárt igénye alapján az alperes irányában a teljesítéshez is van joga, a közöttük fenálló jogviszonynak külön keresettel leendő megállapításának szükséga rendszerint fen nem forog. A bérbeadó ama tényének, hogy a bérlőt a kikötött óvadék letétele nélkül birtokba bocsátotta, nincsen ugyan a bérbeadóra nézvn az óvadék letételéhez öt megillető jogát megszüntető hatálya, de az a hatálya megvan, hogytz óvadék letételének elmulasztását a szerződés megszüntetésére Elmondási okul a bérbeadó csak abban az esetben érvényesítheti, ha a bérlőt az óvadék letételére utóbb felhívja és a bérlő kötelezettségének e felhívás dacára sem felelt meg. (A m. kir. Curia mint felülvivizsgálati bíróság 1896 április 24. I. G. 103. sz. a.) A megállapítási kereset tárgya csupán valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének, vagy valamely okirat valódiságának vagy valótlanságának megállapítása lehet s a kereseti kérelem ezen tul nem terjedhet. Azon kereset tehát, a mely valamely jogviszonyból folyó igény megvalósítására irányul, megállapítási keresetnek nem tekinthető. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1896. március 26. I. G. 202. sz. a.) Midőn a házasság az 1894. évi XXXI-ik t.-c. hatályba lépte előtt az egyik házasfélre nézve jogérvényesen már felbontatott, megszűnt innak lehetősége, hogy az a másik félre nézve az idézett törvény alapján fentartassék: ha tehát az utóbbi az egyoldalúan felbontó ítélet hatályának kiterjesztését szorgalmazza s a felekkel a házasságból származó gyermekek avagy saját érdekükben tárgyalás tartatik, nem forog fenn törvényes ok arra nézve, hogy házasságvédő rendeltessék, avagy hogy az előző perben kirendelt házasságvédö a tárgyalásra szintén megidéztessék s a felek annak díjazásával terheltessenek, (m. kir. Curia 1896. szept 16. 3616.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az ügylet mindkét szerződő fél vétkességéből megszűntnek lévén tekintendő, alperes a kt. 276. §.-a értelmében a foglalót, a kereset beadása napjától követelt törvényes kamatával együtt felperesnek vissza tartozik fizetni. A pozsonyi kir. törvényszék (1894. október 4-én 10,114 sz. a.) Krausz Miksa ügyvéd által képviselt K. B. cég felperesnek, Pethó' Pál ügyvéd által képviselt S. Joachim alperes ellen 1,000 frt tó'ke és járulékai iránti perében a következőleg ítélt: Felperest keresetével, alperest viszonkeresetével elutasítja s kötelezi felperest, hogy a 60 trt perköltséget jelen ítélet jogerőre emelkedése napjától számítandó 15 nap alatt végrehajtás terhe alatt alperesnek megfizesse. Indokok: Felperes 500 frt foglaló kétszerese összesen 1,000 frt iránti keresetét arra alapítja, hogy 1893. évi június hóban K. József ügynök mosoni lakos közvetítése mellett 500 frt foglaló adása mellett alperestől 1,000 mázsa szénát, mázsáját 20 frt 60 krral számítva megvett, s hogy alperes ez ügyletről a köllevelet kiállítani s felperesnek megküldeni vonakodott, a széna mustrát szinte meg nem küldötte, sőt felhívás dacára e szénát a kikötött időben 1893. évi szept. hótól 1894 febr. hó végéig számítandó 1 időközben a kikötött helyre — Szempere — nem szállította, hogy alperesnek egyáltalában szénája nem volt, ugy hogy az 1000 m. mázsa szénára nézve létrejött adásvevési szerződés alperes vétkessége miatt nem volt teljesíthető s igy alperes a keresk. törvény 277. §-nak azon rendelkezése értelmében, mely szerint az, kinek I vétkessége miatt a szerződés nem teljesíthető, a kapott foglalót ! kétszeresen visszatéríteni tartozik, köteles a foglaló fejében kapott 500 frt kétszeresét 1,000 frtot felperesnek megfizetni. A keresetnek a keresk. törvény 277. §.-nak most idézett rendelkezésére fektetett alapjaként tehát felperes tartoznék igazolni alperes vétkességét, még pedig oly vétkességét, mely miatt a szerződés nem teljesithető. Ámde felperes a per során ily vétkességet nem igazolt. Ha valónak vétetnék is, amit felperes állit, hogy t. i. alperes szerződésileg elvállalt kötelessége ellenére a létrejött ügyletről kötlevelet kiállítani és átadni, a megvett szénából mustrát megküldeni, a megvett szénát magát is a kikötött időben és helyen átadni vonakodott, a szerződésnek a 2./. alatti sürgönyben megállapított megkötése után a kikötött feltételeket el nem ismerte, s ha i mindez teljes joggal volna alperesnek mint vétek felróható, e körül| mény mind nem olyan természetű, hogy e miatt a szerződés alperes j részéről nem lett volna teljesithető. Mindezen körülmény dacára | a perfelek közt létrejött adásvevési szerződést alperes a maga , részéről igenis teljesíthette, t. i. a maga részéről az eladott szénát | felperesnek annak idején szállíthatta, feltéve természetesen, hogy 1 alperesnek a kellő mennyiségű széna rendelkezésére állott. E körülmények fenforgása esetén ugyanis szabadságában ; állott felperesnek a keresk. törvény 353. §. alapján eladó alperes 1 vonakodása illetve késedelmessége dacára a szerződés teljesítését | polgári per utján követelni. Felperes tovább mondja ugyan, hogy alperes a szerződést j nem teljesíthette azért, mert szénája nem is volt. Ámde felperes ez állítását mivel sem igazolja. De eltekintve ettől, felperes nem ! tagadta s igy a prdts. 159. §-a nyomán beismertnek tekintendő ' alperes által ez irányban állított azon tény, hogy a szénát alperes bérletén felperesnek megbízottja K. József maga látta. Miért is már ezáltal megvan cáfolva felperes azon állítása, I hogy alperesnek szénája nem volt; ugy, hogy alperes részéről | annak igazolására, miként kellő mennyiségű szénája volt, nevezett 1 tanuk kihallgatása mellőzendő volt. Felperes előadásából azonban kiderül, hogy első sorban ő maga nem felelt meg szerződési kötelezettségének, mert maga beismeri, hogy tartozott a széna szállításához szükséges prést és drótot előzőleg megküldeni s hogy ezt tenni elmulasztotta. Felperes e mulasztást azzal akarja igazolni, hogy alperes vonakodott az adásvevési szerződésről a kötlevelet annak idején kiállítani s egyáltalán a szerződés összes feltételeit elismerni, amiért felperes j nem bizhatott alperesbe és ennek a prést s drótot meg nem ' küldhette többé. Ámde ez esetre tartozott felperes, mint már ! fentebb érintve lett, a maga részéről minden elvállalt kötelességnek | eleget tenni és alperest a szerződés feltételeinek megállapítására ' és teljesítésére rendes per utján kényszeríteni, nem pedig állítani, . hogy alperes vétkessége miatt a szerződés nem teljesithető. Ezek szerint felperes keresetének alapjául vett azon tény! körülményt, hogy alperes vétkessége miatt a szerződésileg elvállalt | kötelezettségnek eleget nem tehet, be nem bizonyította, miért is l keresetével elutasítandó, s mint egészben pervesztes a prdts 251. | §. értelmében a perköltségekben elmarasztalandó volt stb. A pozsonyi kir. itélő tábla (1895. január 8-án 5,450. sz. a.) ' az elsőbiróság ítéletének az alperes viszonkereseti követelésére I vonatkozó nem felebbezett rendelkezését érintetlenül; felebbezett j egyéb rendelkezéseit pedig helybenhagyja stb. Indokok: Jelen perben a vitás kérdést az képezi, hogy melyik peres félnek vétkes! sége miatt nem ment teljesülésbe a köztük keletkezett vétel ügylet. ' Az alperes azt állítja, hogy köztük a vételügylet szóbelileg jött létre | és ez alkalommal írásbeli kötvény kiállításáról szó sem volt; mintI hogy pedig a szóbeli megállapodás szerint felperes a széna szálli• tási ügylethez széna préselő gépet és a csomagoláshoz szükséges j drótot tartozott küldeni, ennek a kötelezettségének azonban nem j tett eleget, annak dacára, hogy a gép és drót küldésére alperes p őt 47. és 57. alatti feladó vevények, sőt «G» alatt mellékelt levele szerint többszörösen felhívta; ennélfogva felperes szegvén meg a szerző! dést, az adott foglalót jogosan vissza nem követelheti. Ezzel szem, ben felperes azt vitatja, hogy a vétel ügylet az alperes által 2./! és 3.) alatt csatolt távirat és levél alapján jött létre, mivel megj bízottja K. József a 2-j. alatti távirattal tudatta alperessel, hogy a , köztük történt szóbeli megbeszélés alapján a szénavétel ügyletet | elfogadja, 37. a. mellékelt levelével pedig a táviratilag elfogadott i vételügyletre 500 frt forint foglalót küldött s egyúttal kijelenti, j hogy a vételügylet ezzel megköttetett (das Gescháft ist daher j perfekt); minthogy pedig ugy a távirat, mint a levél értelmében j alPeres az ügyletről írásbeli kötlevelet (Schluss-Brieft) tartozott J kiállítani, ennek az aláírását azonban megtagadta, dacára annak, j hogy a kötjegy aláírás végett hozzá elküldetett: ennél fogva ő a I préselő gépet és drótot mind az ideig nem tartozott küldeni, mig alperes a kötlevelet aláírva neki vagy megbízottjának meg nem I küldötte, s igy alperest tekinti szerződésszegőnek, a ki ennélfogva j az adott foglalót jogosan meg nem tarthatja, hanem azt kétszeresen köteles visszatéríteni. A fennforgó esetben közömbös az, : hogy a vételügylet a felek között előzetes szóbeli megállapodás folytán, avagy a 27. és 37. alatt csatolt távirat és levél alapján