A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 41. szám - Bolgár igazságügy. [VI. Kodifikáló bizottság és kataszteri enquéte. VII. Jogi fakultás]

290 A JOG A 258. §-hoz Polónyi Géza azt a módositványt nyújtotta be, hogy a vizsgálati fogság ellen benyújtott jogorvoslat soron kivül fel legyen terjeszthető. Plósz Sándor államtitkár kijelenti, hogy ez a módosítás nem ehhez a szakaszhoz tartozik, mire Polónyi e módosítását visszavonta. Az eredeti szöveget fogadják el. A 282. §-nál Vörös József nyújtott be módositást, hogy a szakasz 2-ik bekezdésének második mondata teljesen kihagyassék. C h o r i n Ferenc előadó a módositást nem fogadja el. A módositást elvetették. A 285. §-hoz Mérey Lajos nyújtott be módositást, amely szerint a főtárgyalás elnöke a védő kirendeléséről nem csupán intézkedik, hanem a védőt kitendelni köteles. Chorin Ferenc előadó a módositást elfogadta. Erdély Sándor igazságügyminiszter nem ért egyet az előadóval és a módosítás elvetését kéri. A ház az eredeti szövegét fogadta el. A 296. §-nál Mérey Lajos azt kívánja, hogy a 294. §-ban kifejezésre juttatott nyilvánosság elve a 296. §-ban körülirt esetben is fentartassék. Erdély Sándor igazságügyminiszter a javaslatot nem fogadta el. Polónyi Géza a pont 4-ik bekezdésében nyújtott be módositást, a melynek célja az, hogy a benne kifejezett junktim megszüntettessék. A ház csupán P o 1 ó n y i módosításával fogadta el a szakaszt. A 297-ik §-nál Mérey Lajos módosítását Erdély Sándor igazságügyminiszter felvilágosítása után elvetik. A 301. §-nál ugyancsak Mérey Lajos nyújtott be módositást, a melyet azonban a miniszter felsorolása után szintén nem fogadtak el. A 304- §-hoz ismét Mérey Lajos nyújtott be módosítást, Polónyi azonban kimutatja, hogy a módosítás tévedésen alapul, ellenben a helyes magyarság szempontjából stiláris módositást ajánlott. A ház Mérey módosítását mellőzte s a Polónyiét elfgadta. A 303. §-nál Mérey Lajos módosítását Chorin Ferenc előadó ellenvetése után a ház elvetette. Elnök az ülést öt percre felfüggesztette. Szünet után. Elnök az ülést újból megnyitja. A 313. §-nál Polónyi Géza a szakasz több pontjának változtatása érdekében több módositást adott be. Erdély Sándor igazságügyminiszter felszólalása után azonazonban csupán azt a módositást fogadták el, a mely szerint két szó a szakaszból kimaradna. A többi módositást Polónyinaka miniszter nem tudta elolvasni és P ol óny i n a k kellett odasietnie, hogy az olvasásnál segítségül legyen, a mi nagy derültséget idézett elő. A 321. §-nál Mérey Lajos azt a módositást adta be, hogy mig a bíróság itélathozatal czéljából visszavonul, a vádlót a tárgyaló teremben maradhasson. Erdély Sándor miniszter felvilágosítása után a szakaszt a ház változatlanul fogadt el. A 326. §-ban Mérey Lajos ellentétet lát az előző szakaszszal ésj azért a szakasz 4-ik pontjának a kihagyását indítványozta. Plósz Sándor államtitkár előadja, hogy Mérey a szakaszt félreértette. Felvilágosítja őt e szakasz értelméről és az indítvány viszavonását kérte. A ház a szakaszt változatlanul fogadta el. A 331. §-nál Mérey Lajos azt javasolja, hogy a gyorsírókat müködésök előtt eskettessék fel. Erdély Sándor igazságügyminiszter ezt feleslegesnek tartja, Polónyi Géza szükségesnek tartja a felső bíróság miatt a Mérey módosítását, mert jó jegyzetekre van szükség, hogy a tárgyalás hven adassék vissza. Erdély Sándor miniszter azonban ragaszkodik az eredeti szöveghez. A szakaszt válozatlanul fogadták el. A 333. §-hoz Visontai Soma azt a módositást adta be, hogy a «vádló» helyett «közvádló» tétessék. Erdély Sándor miniszter és a ház a módositást elfogadta. A 343. §-nál Polónyi Géza a «végérvényes» szó kihagyását kéri. Chorin Ferencz ellene van e módosításnak, mire Polónyi félreértett szavait igazítja helyre. A szakaszt változatlanul fogadták el. A 346. §-hoz Polónyi Géza azt a módositást adja be, hogy a pótesküdteket is visszavethesse az a fél, a ki eme jogát ki nem merítette. Plósz Sándor államtitkár szerint ez már az előbbi szakasz folytán magától értetődik. Is s ekutz Győző ezzel szemben a Polónyi javaslatát ajánlja elfogadásra. Erdély Sándor miniszter ellenzi a módositást, mert a Polónyi kívánsága benne van a javaslatban, mire Polónyi a magyarázat folytán a módositást visszavonta. A szakaszt változatlanul fogadták el. A 349. §-ra Visontai Soma indokolás után a következő módositást adja be: A 349. §. 3-ik bekezdésének 2-ik sorába eme szavak helyett: a törvényt megtartják, iktandó: «a törvényre figyelnek*, továbbá ugyanezen bekezdés utolsó sorában «a törvény értelmében* kihagyandó és iktandó lelkiismeretesen*. Ez esetben így fog hangzani: • Esküdjenek önök a mindentudó és mindenható Istenre, hogy az N. N. ellen folytatott ügyben az esküdtek kötelességet híven teljesitik, a törvényre figyelnek, a tárgyalás egész menetét gondos figyelemmel kisérik, tárgyalás alatt álló ügyről határozatuk kimondásáig mással, mint esküdttársaikkal, nem értekeznek és félreértve minden kedvezést, félelmet és személyi tekinteteket, mind a vádlott ellen, mind a mellette felhozott bizonyítékokat egyenlő gondossággal és pártatlan lelkiismeretességgel mérlegelik és ebből mentett meggyőződésük szerint igazságosan és lelkiismeretesen határoznak*. Chorin Ferencz előadó: Nem ajánlhatja elfogadásra V í s o ntai módosítását, nem pedig azért, mert ő a javaslat 346. §-ának általa kifogásolt diszpoziczióiban épen nagy haladást lát oly irányban, hogy az esküdtek funkciója kiemeltetik abból a ködös fogalomból, a melybe azt a francia eljárásnak hozzánk is átültetett elvei helyezték. Az intézmény közelebb hozatik az angol felfogáshoz, mely őket kötelezi, hogy a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján ugyan, de e bizonyítékok alapján és a törvény korlátain belül ítéljenek az előttük fenforgó bűnesetben. En ezt, t. ház épen a jelen sajtói esküdtszékkel szemben nagy haladásnak látom, mely annál szükségesebb, mert az esküdtszéki eljárást súlyosabb bűncselekményre akarjuk kiterjeszteni. Az esküdt értse meg már az esküformából, hogy ő nem felelősség alól feloldott, inspirációk szerint ítélő lény, a ki a törvény és bizonyítékok fölé helyezkedhetik, hanem biró, a ki oda van állítva, hogy polgártársai felett a törvény korlátain belül és az előtte fekvő bizonyítékok szabad mérlegelésével mondja ki a «bünöst» vagy «nem bűnöst*. (Ellentmondások a szélső baloldalon.) És éppen abban látja a legnagyobb haladást, hogy mi az esküdtnek az esküdtbiró fogalmát s a rájuk váró kötelességet már az esküben magában praegnans módon tudomásra juttatjuk. A törvényre való utalás kihagyására célzó indítványát Visontainak tehát nem fogadja el. Végül rektifikációként azt emliti fel, hogy ehhez hasonló dispozició el van fogadva az osztrák bűnvádi perrendtartásban is. Nem áll tehát az, mintha e tekintetben a javaslat egyedül állna. (Helyeslés.) Visontai Soma félreértett szavait igazítja helyre. Ausztria és külföld. N. Bolgár igazságügy.*) (Rövid visszapillantás. — I. Törvényelőkészítő bizottságok. II. Uj büntető törvénykönyv. — III. Sajtótörvényi és büntető eljárási novella. — IV. Örökségi törvény s a polg. prdtts. némely szakaszainak módosítása. — V. A bírói létszám szaporítása, a bíróságok tevékenységének emelése s ügyviteli szabályok. — VI. Kodifikáló bizottság és kataszteri enquéte. — Vess el y kapitány tervei. — Zárszó.) VI. Mielőtt e közleményemet befejezném, nem mulaszthatom el kormányunknak, két felette fontos intézkedéséről említést tenni, értem az állandó kodifikáló bizottság alakítására vonatkozó tervezetet s a telekkönyvek alapjának: a kataszteri felmérésnek megvitatására összehívott enquétet. Az állandó kodifikáló bizottság eszméje nálunk már régi. E kérdés történetével szerencsém volt már egy izben a t. olvasókat megismertetni, a midőn is kiemeltem, hogy ezen üdvös és hasznos intézmény Karavelov uramnak förmedvényes «alkotmányos* scrupulusai miatt 1884. év elején megbukott. Azóta aligha történt komoly kísérlet a kodif. bizottság visszaállítása iránt, mert hiszen a mi <szabadelvü» uraink alkotmányos fogalmaival egy állandó kodifikáló bizottság eszméje meg nem fér, hanem megfér az, hogy a legfontosabb törvényjavaslatok is rövid egy hónap alatt nyakra-főre elkészíttessenek s azután a szobranje által három nap alatt mind a három olvasásban «alaposan» megvitattassanak! Hála Istennek a Sztambulov aera bukásával a <>keleti szabadelvüség* uralma és befolyása is megszűnt s igy most már kormányférfiaink komolyan gondoskodhatnak rendes állapotok és viszonyok létrehozására. E törekvésökben egyik főfeladatuk, hogy jó törvények elkészíttessenek, ez pedig jelenlegi alkotmányos szervezetünk mellett máskép, mint állandó kodifikáló bizottság nélkül nem eszközölhető. S ztoj 1 o v miniszterelnök csakhamar felhasználta az alkalmat, régi tervét megvalósítani s már a lefolyt szobranje ülésszak' végén egy rövid 12 szakaszból álló javaslatot terjesztetett elő egy állandó kodifikáló bizottság alakításáról. i) Előzőleg csekélységem meg volt bízva a megfelelő magyar szabályzatot megkérni Erdély *) Előző cikkek a «J o g» 36., 38., 39. és 40. sz. l) E tervezetet bizonyos J a b 1 o n s z k i Döme képviselő a tőlem nyert jegyzetek alapján elkészítette. Természetes, hogy J a b 1 o n s z k i ur, ki leköszönt kapitány és Párisban mint m ag á n h a 11 g a t ó két évig az <<tí.cole des sciences politique» nevü akadémiát hallgatta igénvt tart a jövendő kod.fikáló bizottság tagságára. Képviselői mandátuma biztosítja neki ez állast, azután veje is a pénzügyministemek. E tekintetben mi azt mondhatjuk : Tout comme chez V o u s A szerző