A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 40. szám - Ügyvédgyülés után

Tizenötödik évfolyam. 40. szám. Budapest, 1896 október 4. Szerkesztőség: TT f ^*á~ Előfizetési árak: A JOG Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. MmA w I Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ._ 1 frt 60 kr. HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE 1 MAGYAR ÜGYÍÉOI, BÍRÓI, ÜRYÉSZI ÉS KÍÍZJECYZŐI KAR KÖZLÖNYE. " "~ ! " ~ " V., Hudolf-rakpart 5. sz. ' ' Egész « _ 6 « — « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr' HEVAI LAJOS -• Dr. STILLER MOR Az előfizetési pénzek ügyvedek. . „ ,„ , , , » J ,;~7~7i x, , , Felelős szerkesztő: I)r. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalvanynyal kiadóhivatalhoz intézendők. 1VI ö „ ; „ 1 ^ • „ . „ „ „ _ _ * — _ _ * küldendők. IVlegjelen minden vasárnap. TARTALOM: Előfizetési felhívás. — Ügyvédgyülés után. Irta: dr. V á r a d y Zsigmond nagyváradi ügyvéd. — Az országos ügyvédgyülés és a birák. Irta : Kel e m e n Ernő kisvárdai jbiró. — Az 1898: XVIII. t.-c. 165. §. 1. pontjának értelmezéséhez. Irta: dr. P1 Q p u György gyulai kir. tszéki bíró. — A sommás birtokper és a sommás visszahelyezés. Irta: Hubert Ottó kir. albiró Huszton. Belföld. — (Teljes ülés a táblán. — A bűnvádi eljárási javaslat a képviselőházban.) — Ausztria és külföld. (Bolgár igazságügy. Irta: Schischmanov St. Milán a bolgár legfőbb semmitöszék alelnöke Szófiában.) — Irodalom. (A tőzsdebiróság. Irta: dr. König Vilmos budapesti ügyvéd. — A kisajátítási jog. Irta : H a rr e r Ferenc Budapest. — Magyar családjog. Irta: Ladányi Béla Budapest. — A magyar kir. közigazgatási birösigról szóló 189(5. évi XXVI. t.-c. magyarázatára dr. Falcaik Dezső előfizetési felhívása.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MKI.Lh.KLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl (Csődök. — Pályázatok. Blöfizetési felhívás! Október hó i-ével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése m. hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a «Jog» kiadóhivatalához : Budapest, V., Rudolfrakpart 3. szám alá küldendők. \ Ügyvédgyülés után. Irta : dr. VÁR ADY ZSIGMOND nagyváradi ügyvéd. I. Meleg elismeréssel az ügyvédgyülésre összegyűlt kartársaink iránt, szivünkből kívánjuk, hogy valamennyi végzésünket a siker babérja koronázza. Sikerig is örömest nyújtjuk azt a babért, melyet a hála ad azoknak, kik mindnyájunk ügyéért szót emeltek. Kicsinylés számba ne menjen és senki gáncsnak vágyát abban ne lássa, ha magyar őszinteséggel igy ünnep után ki mondjuk, hogy valamennyi végzéseik győzelme esetében sem lesz megoldva a magyar ügyvédség legkomolyabb ügye: a z ügyvédi kar társadalmi és anyagi helyzetének kérdése. Valamennyi elfogadott javaslat végelemzésben arra céloz, hogy emelje a kar anyagi és társadalmi színvonalát. Arra a kérdésre, hogy ily irányú összetett tevékenység szükséges-e? a mindennapi élet komoly tapasztalatai igennel felelnek. A magyar ügyvédi kar tekintélye az utóbbi években általában véve nem csökkent ugyan, de az ügyvédek anyagi helyzete évről-évre kedvezőtlenebb. Kitűnő kartársunk, dr. Robitschek ur az ügyvédgyülésen néhány oly adatot sorolt fel. melyek az ország különböző kamaráiban be nem hajtható tagdijak arányszámát tüntették fel. Ez a néhány adat is elég volt annak begyőzésére. hogy a kar anyagilag hanyatlik. Minden statisztikánál jobban mutatja azonban ezt maga az élet nagy mezeje, a melyben a csekély számú nagyobb jövedelmű ügyvédek fényét setéten nyomja el, kivált a nagyobb városainkban, a megélhetés gondjaival küzdő ügyvédek rossz helyzetének fenyegető árnya. A tevékenység eme árny eloszlatására, a mily nemes, olyan szükséges. Arra a kérdésre azonban, hogy az elfogadott javaslatok a baj gyökeres orvoslását jelentik-e, nemmel felelünk, mert az orvos-szerek nem hatnak le a bajok kútfejéhez. Az ügyvédség anyagi helyzetének rosszabbodása kizárólag a kar túlnépesedésének következése. A ki az ügyvédség helyzetén nemcsak komolyan, hanem alaposan is akar segíteni: annak a kar túlnépesedésével kell leszámolnia. Lapunk mai száma Túlnépesedésnek kell neveznünk ugyanis, — ha csak az ámítás igen veszélyes mocsarai közé tévedni nem akarunk — hogy Budapesten egy fél millió emberre mintegy 900 ügyvéd esik, vagy a 10.000 lélekszám .körül számoló Nagy-Váradon a gyakorló ügyvédek száma a nyolcvanat meghaladja. Tehát amott minden 555, emitt minden 500 emberre esik egy okleveles férfin, kinek élethivatását a polgárok egymásközt felmerülő vitás jogkérdéseinek elintézése és az ebben segédkezés képezi. Magyarországnak kikerekítve 16 milliónyi lakósát csaknem 5,000 ügyvéd békitgeti és igy minden 3,2()0 lélekre egy jogvédő esik. Ily kedvezőtlen arányszámot sehol a kontinensen nem találunk. Egész Németország 1888-ban 4,949 ügyvédet számolt, Franciaország az ügyvédi kényszer dacára I88l>-ban 4.284 ügyvéd (avocat) és 2,423 avoué, összesen 7,007 ügyvéd jogsegélyét vette igénybe. Pedig akkor Németországban több mint 45 millió, Franciaországban több mint .".7 millió ember lakott. Amott tehát 9.000, emitt 5,300 emberre esik egy ügyvéd, eme államok óriási tőkevagyona és sokkal fejlettebb, tehát bonyolultabb jogrendszere dacára. (A hátrányunkra mutatkozó különbséget még élesebben érzékiti, hogy az utolsóelőtti népszámláláskor, a nyolcvanas években egész Dániában az ügyvédség három kategóriájában összesen 730 ügyvéd működött, tehát sokkal kevesebb mint csakis Budapesten. Nem vélünk tehát a harang félreveréséhez ok nélkül kezdőre hasonlítani, azt mondván, hogy az ügyvédi kar Magyarhonban már is tulnépes, további lényegesebb szaporodása pedig ugy a karra, mint a jogkereső közönségre egyformán lényeges veszélyeket rejt. A karra azért, mert a további szaporodása az életviszonyokat és a lét harcát a végletekig fogja megnehezíteni. Mind közelebb jő az ügyvédre az a fe'leg, mely alatt vagy a nélkülözés anyagi nyomorával, vagy a magasabb erkölcsi vezérelvekről lemondás szellemi nyomorával kell megbarátkozni. A közönségre pedig azért, mert a megélhetés gondjaival tulszigoruan iujtott ügyvéd bensejében tulerősen dolgozik az inger, hogy az ügyvédség vitelének magasabb erkölcsi szempontjait elmellőzze és a kezébe került jogeseteket kizárólag saját anyagi érdekei szempontjából kezelje. Mit jelent ez a szó a felekre nézve, mindenki tudja, a ki a jogalap nélkül indított kereseteknek csak egyikét is végső hatásaikban megfigyelhette. A kar túlnépesedésének további fejlődése tehát jogászi és társadalmi szempontból egyformán megakadályozandó. (Meggátolják-e ezt a mi elfogadott végzéseink s ha nem. hol az orvosság valójában : erről legközelebb). II. Az ügyvédségnek a kar tultömött voltából folyó betegségei orvoslását az ügyvédgyülés határozatai nem eredményezik. Igy pl. az ügyvédeknek a birói karba nagyobb számmal átlépése csak palliativ eredményű lenne, sőt később még további szaporodást idézne elő. Nevezetesen a fiatalság még nagyobb erővel tódulna az ügyvédség felé, ha azt látná, hogy a kar helyzete javult, sőt ha kísérlete nem sikerül, a bíróság biztos révpartjában még mindig kiköthet. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy a kérdéses határozat nem helyes. Ellenkezőleg. Igenis óhajtandó maguknak a bíróságoknak érdekében is, hogy ügyvédek nsgyobb arányban neveztessenek ki. Csak ez fogja megmenteni a magyar igazságszolgáltatást az elkasztosodás szellemétől és a copfrendszernek amily apró, épen oly kellemetlen pedánsságaitól. Csak azt állítjuk, hogy az ügyvédek ily nagyobb arányú kinevezése magán az ügyvédi karon semmit sem fog lendíteni. Ugyanez az eset áll a többi, hasonló szellemű javaslatokkal is. Minden oly javaslat, mely az ügyvéd helyzetét javítja, de az ügyvédi álláshoz jutást nem nehezíti, csak fokozza az ügyvédek létszámát és igy öregbíti az ügyvédség veszedelmét, a tulszaporodást. 12 oldalra terjed.