A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 39. szám - Bolgár igazságügy. [III. Sajtótörvényi és büntető eljárási novella]

156 A JOG az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokainál fogva hagyatik helyben. (1866. június 24. 12,253/95. B.) Az anyakönyvi bejelentés elmulasztása mint kihágás; kötelezettek sorrendje. Pénzbüntetés átváltoztatása. (1894: XXVIII. t.-c. 35., 80. §§.) I. A tiszafüredi kir. járásbiróság : B. Andrást az 1894: XXXIII. t.-c. 80. §-ába ütköző állami anyakönyvek elleni kihágásban bünösnek kimondja és ezért a most hivatkozott szakasz értelmében az 1892. évi XXVII. t.-c. 3. §-ában érintett célra 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő hat korona pénzbüntetésre itéli. Indokok : Vádlott B. András maga beismervén, hogy 1896. évi január 18-án született leánygyermekének születését az anyakönyvvezetőnél csak 1896. évi január 26-án jelentette be ; miután ez az 1894 : XXXIII. t.-c. 80. §-a szerint a születés után egy héten belül és pedig a családfő által teendő, vádlottat az 1894 : XXXIII. t.-c. 80. §-ába ütköző állami anyakönyvek elleni kihágásban bűnösnek kimondani s figyelemmel rovatlan előéletére s hogy az 1894 évi XXXIII. t.-c. csak 1895. évi október 1-én lépvén életbe, ennek az eddigi szokástól eltérő intézkedésében a nép járatlan, az Ítélet szerint fenyíteni kellett. A büntetéskép kiszabott hat koronának be nem hajthatása esetén elzárási időről intézkedni nem lehetett, mert ily kihágásért szabott pénzbüntetésnek elzárásrai átváltoztatását az 1894. évi XXXIII. t.-c. nem engedi meg. (1896. február 26-án, 453. sz.) A budapesti kir. itélő tábla : Az elsőbiróság ítéletének nem neheztelt részeit nem érinti ; felebbezéssel megtámadott részét pedig azzal a helyesbítéssel, hogy a pénzbüntetésnek elzárássá való átváltoztatása iránt intézkedni azért nem kellett, mert az iránt az 1894. évi XXX11I. t.-c. rendelkezést nem tartalmaz, indokai alapján helybenhagyja : azonban a büntetés mértékének meghátározásánál mellőzi annak számbavételét, hogy az 1894 : XXXIII. t.-c. csak 1895. október 1-én ''lépvén életbe, ennek az eddigi szokástól eltérő intézkedésben a nép járatfön, mert a törvény nem tudásával magát senki sem mentheti. (1896. március 30-án, 2,328. sz.) A kir. Curia: Az 1883 : VI. t.-c. 7. §-ában megjelölt esetek egyike sem forogván fenn, a felebbezés visszautasittatik. (1896. június 18-án 5,367. sz.) II. A dettai kir. járásbiróság. S. Anna elsőrendű, S. Anitza másodrendű, J. Gyula harmad- és S. Florea negyedrendű vádlottak az ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetnek. I n d ok • k: Az omori állami anyakönyvvezető 80/1896. sz. feljelentése szerint az időközben elhalt S. Éva k.-szt.-györgyi lakosnő 1895. évi december hó 30-án minden orvosi és szülésznői segítség igénybe vétele nélkül egy törvénytelen leánygyermeket szülvén, ezen szülési esetet az elhalt nővére S. Anna elsőrendű vádlott, csupán 9 nap múlva, tehát az 1894. évi XXXIII. t.-c. 35. §-ában meghatározott idő elteltével, elkésetten jelentette be; miért is a hivatkozott szakasz szerint a szülés bejelentésére kötelezettekként, illetve a mulasztást elkövetettekként S. Anna, S. Anitza, J. Gyula és S. Floreát mint a szülés alkalmával jelen volt k.-szt.györgyi lakosokat a 60,000/1895. B. m. rendelet 14. §-a értelmében feljelentette. A megtartott tárgyalás során kihallgatott S. Anna elsőrendű vádlott, S. Anitza másod-, J, Gyula harmadrendű vádlottak egyező előadása szerint az elhalt S. Éva, S. Anna és a már négy év óta ágyban fekvő beteg anya S, Floreával közösen birt lakásán szülte meg gyermekét, mely szülés alkalmával nevezett közös lakásban levőkön kívül még csak a családjával külön lakó S. Anitza másodrendű vádlott volt jelen. Tekintettel már most arra, hogy ezek szerint a szülésnél jelen volt s az elhalttal egy házban lakó s ezért a szülés bejelentésére első sorban kötelezett S. Anna elsőrendű vádlottnak az a védekezése, hogy ágyban fekvő beteg anyja s kis gyermeke melből hosszabb időre Omor községbe el nem távozhatott s ugyanlazért a születést a törvényben meghatározott határidő alatt be nem jelenthette, meg nem cáfoltatott, sőt ez az ő — S. Anitza és J. Gyula előadása szerint — magára utalt helyzetében igen valószínűnek is látszik ; tekintve, hogy az elhalttól családjával külön lakó S. Anitza másodrendű vádlott azt, hogy S. Anna hosszabb ideig lesz a bejelentésben akadályozva, előre nem láthatta, másrészt pedig az esetben is. ha ezt tudta volna, nagy családja mellett a szülés bejelentésének elmulasztása az ő részéről is eléggé indokolt ; tekintve végre, hogy J. Gyula — vádlotttársai előadásával támogatott s meg nem cáfolt védekezése szerint — a szülés alkalmával jelen sem volt s igy ő a szülés bejelentésére egyáltalán kötelezve nem volt, S. Anna, S. Anitza és J. Gyula vádlottakat, valamint S. Florea negyedrendű vádlottat is, ki első-, másod-, harmadrendű vádlottak egyező előadása szerint már 4 év óta ágvban fekvő beteg s ezért ugy a szülés bejelentésében, mint a tárgyaláson való megjelenésben akadályozva volt, az ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól fel kellett menteni. (1896. febuár 8-án, 401: sz.j A temesvári kir. itélö tábla : A kir. járásbíróságnak ítéletét részben megváltoztatja; S. Anna vádlottat az 1894: XXXIII. t.-c. 80. §-ába ütköző kihágásban bűnösnek mondja ki és ezért az í idézett szakasz alapján az 1892: XXVII. t.-c. 3. §-ában jelzett ' célokra 15 nap és végrehajtás terhe alatt fizetendő, behajthatatlanI ság esetén az 1879. évi XL. t.-c. 22. §-a alapján egy napi elzárásra I átváltoztatandó öt korona pénzbüntetésre itéli. Egyebekben a kir. | járásbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: S. Anna vádlott maga beismeri, hogy az időJ közben elhalt S. Éva k.-szent-györgyi lakos által 1895. évi december | 30-án szült törvénytelen leánygyermeknek szülését, mely szülésnél I jelen volt, csak a szülést követő kilencedik napon jelentette be az I állami anyakönyvvezetőnek. Minthogy pedig a kérdéses szülésnél bába vagy orvos nem segédkezett, és igy S. Anna vádlott, a ki J az újszülött gyermek anyjával egy házban lakott és a szülésnél I jelen volt, az 1894 : XXXIII. t.-c. 35. §. d) pontja értelmében I első sorban kötelezve volt a születésnek az idézett szakasz első be| kezdése szerint egy heti határidő alatti bejelentésére, e határidő j alatt azonban a bejelentést nem eszközölte, az a mivel sem igazolt védekezése pedig, hogy a bejelentésnek kellő időben megtételének beteg anyja és kis gyermeke körüli elfoglaltsága akadályozta, az idézett szakasz rendelkezésére való tekintettel mentségül nem szolgálhat: ugyanazért az elsőbiróság Ítéletének e részben való megváltoztatásával nevezett vádlottat az 1894. évi XXXIII. t.-c. 80. §-ába ütköző kihágásban bűnösnek kimondani s enyhitő körülményül véve büntetlen előéletén és beismerésén kivül azt, I hogy a születés bejelentésére meghatározott törvényes határidőt csak két nappal mulasztotta el, a kiszabott büntetésre Ítélni kelI lett. Az elsőbiróság Ítéletének a többi vádlottról rendelkező részét j a kir. itélő tábla vonatkozó indok ainál fogva hagyta helyben (1896. április 8-án, 1,392. sz.) A kir. Curia: 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ának esetei nem forogván fenn: a felebbezés visszautasittatik. (1896.június 30-án, 6,235. sz.) j A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az országgyűlési képviselőválasztási költségek közül csupán a választással szoros kapcsolatban álló és elkerülhetlenül szükséges anyagi kiadások fedezhetők az á llamhincstcu ból (A m. kir. belügyminister 1894. évi 44,434. sz. határozata.). Közegészségi ügyekben a polgármester a fórvény vagy szabályrendelet által hatáskörébe utalt teendőket a tanács által kijelölt helyettessel állandóan nem végeztetheti. (A m. kir. belügyminister 1,477. sz. határozata.) Tilos erdei legeltetés által okozott s a vármegyei árszabályzat szerint 30 f rínál nagyobb összegben felszámított erdei kártétel miatt indított ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1896. évi március 4-én hozott határozata.) Cseléd által elkövetett mezörendöri kihágásért a gazda csak akkor marasztalható el, ha a gazda kihallgatása után bebizonyul az, hogy cselédje az ő ütasitására cselekedett vagy állatainak őrzésével arra képtelen egyént bizott meg, vagy a cseléddel szemben a kötelességszerű felügyeleti jog gyakorlását elmulasztotta. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1896. évi 34,658. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kalmár testvérek e. Hatvan, egri tszék, bej. nov. 7. félsz. nov. 28.. csb. dr. Miskovics Flóris, tmg. dr. Konrád Géza. — Weisz Ignác és fia e. Nagyvárad, nagyváradi tszék. bej. okt. 9. félsz, nov. 2., csb. Geleta Géza, tmg. Tóth Márton. — Linkesch S. özvegye és Podreaczky e, Eperjes, eperjesi tszék, bej. nov. 19. félsz. dec. 1., csb. dr. Körtvélyessy Dezső, tmg. dr. Rosenberg Teofil. — Hell József e. Verebély, aranyos-maróthi. tszék. bej. nov. 14. félsz. nov. 28.. csb. Hazai Gyula. tmg. dr. Engel Zsigmond. — Sánger Emánuel e. Nagykároly, szatmárnémeti tszék. bej. okt. 10. félsz. nov. 2., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. Kalos Pál. — Gayer Sabina e. Budapest, budapesti tszék, bej. nov. 20. félsz. dec. 15., csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Back Frigyes. — Jobbágy Ferenc e. Szatmár, szatmárnémetii tszék. bej. okt. 31. félsz, nov. 16., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. dr. Schőnpflug Jenő. — Grünbaum B. e. Nagy-Kanizsa, nagy-kanizsai tszék, bej okt. 31. félsz. nov. 17., csb. dr. Neusiedler Antal, tmg. Freyler Adolf. — Neufeld Adolf e. Csabrendek, zala-egerszegi tszék. bej. okt. 30. félsz. nov. 24.. csb. Szirmay Béla, tmg. Sürgött Miksa. — Zsuzsits Lajos e. Szántóvá, szabadkai tszék. bej. okt. 17. félsz. okt. 19., csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Boross József. — Ullmann Sámuel e. Tab, kaposvári tszék. bej. nov. 17. félsz, dec. 15., csb. Dreven Lajos. tmg. dr. Simon Dániel. — Gutfreund Dávid e. Erdőszáda, szatmár-németi tszék. bej. okt. 26. félsz. nov. 9. csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. dr. Makray Mihály. Pályázatok: A soproni tszéknél jegyzői esetleg a 1 j e g yz ö i áll. okt. 6. — A bpesti IV. ker. kir. jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 7. — PÁLLAS RÉ6ZVÉNV TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN