A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 39. szám - A XI. magyar jogászgyülés

276 A JOG az eladó javára fentartatik; ha igen, e tulajdonjog biztosítása végett mily intézkedések volnának megengedendők ?» Eló'adó dr. R ó t h Pál a kérdést igenlöleg oldja meg, szükségesnek tartja azonban, hogy a jogállapot szabályoztassék azon esetre, ha az eladó a tárgyat visszaveszi. Indítványa oda is irányul, hogy a restutio in integrum következzék be. Dr. B a r a c s Marcell és P o 11 á k Illés a pactum reservati dominii-t szocialistikus szempontból ellenzik. — Dr. Schwa r c z Gusztáv a pactum reservati dominii tekintetében az előadóval egy nézeten van, a további jogállapot szabályozását szintén szükségesnek tartja, de elleninditványt tesz. V a v r i k Béla curiai tanácselnök az előadó indítványát mindenben magáévá teszi, mire a szakosztály azt elfogadja és előadóul a teljes ülésbe dr. R ó t h-ot választja meg. A kisebbségi indítványt a teljes ülésen dr. Schwarcz képviseli. — Vavrik itt is dr. Róth indítványát védi, melynek két első része elfogadtatik, a módozatok tekintetében azonban dr. Schwarcz módosított indítványa, mely szerint a fentartotttulajdonjog gyakorlása esetén a tárgy eladassák és a vételár felesleget a vevő kapja meg — 28 szavazattal 24 ellenében fogadtatik el. A büntetőjogi szakosztály első kérdése: <A büntetőtörvénykönyv gyakorlati alkalmazása körül szerzett tapasztalatokra való tekintettel szükségesnek látszik-e a sértett fél indítványára üldözendő büntetendő cselekmények körének, illetve az indítvány viszzavonási jogának megszorítása s ha igen, mennyiben r > A szakosztályban külön véleménye volt a többségnek és a kisebbségnek. A többség véleményének előadója dr. Baumgarten Izidor, a kisebbségé dr. F r i e d m a n Bernát. A teljes üiés dr. Illés Károly felszólalása után a kisebbség véleményét fogadta el.— A második kérdés: <Létesitendő-e hazánkban az úgynevezett feltételes elitélés intézménye ? Ha igen, mily terjedelemben és mily módozatok mellett ?» A szakosztály egyetértő indítványának előadója dr F ayer László. A teljes ülés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A polgári szakosztály első kérdése: «A végleges perrendtartásban alkalmazandó-e a felek eskü alatti kihallgatásának a sommás eljárásban már elfogadott intézménye ? «Előadója dr. Fodor Ármin; a javaslatot elfogadták. — A második kérdés: «Tekintettel az alkotandó szóbeli törvénykezési rendtartásra, a legfőbb bíróság jogkérdésben való felülvizsgálati hatásköre és ezen ügyekben való eljárása miként szabályoztassék ?» A teljes ülés hozzájárult a szakosztály azon indítványához, hogy a kérdés a legközelebbi jogászgyülés napirendjére tűzessék. A napirend második pontja a szavazatszedő bizottságnak az állandó bizottság megválasztására vonatkozó jelentése volt. A budapesti bizottság tagjai lettek: dr. Baumgarten Izidor, dr. B e c k Hugó, dr. C h o r i n Ferenc, dr C o n c h a Győző, Csemegi Károly, dr. Czorda Bódog, dr. Dárda y Sándor. D aruváry Alajos, dr. F a y e r László, dr. F r i e d m a n n Bernát, dr. Győry Elek, Hegedűs László, Hérich-Tóth János, H ó d o s s y Imre, dr. Jelűnek Arthur, dr. I m m 1 i n g Konrád, dr. K a r a p Ferenc, dr. K ö r n y e i Ede, dr. K r á 1 i k Lajos. Lányi Bertalan, Manoilovich Emil, dr. Nagy Dezső, dr. Nagy Ferenc, dr. Sághy Gyula, dr. Sigmund Vilmos, dr. Szabó Miklós, Székács Ferenc, dr. Szilágyi Dezső, dr. T e 1 e s z k y István, Tóth Gáspár, Vavrik Béla, Weinmann Fülöp, Wlassics Gyula, dr Liedemann Károly és Plósz Sándor. Miután a teljes ülés a választást tudomásul vette, Győry Elek elnök szép. leikes szavakban fejezte be a gyűlést. Önérzettel és örömmel hivatkozik a lefolyt két napra. A magas színvonalon álló eszmecserék és viták méltók voltak a magyar jogászsághoz. Néhány buzdító szó után köszönetet mond főleg az előadóknak buzgalmukért, az ügyvédi kamarának a helyiségért és a tagoknak a buzgó támogatásért. A tagok nevében Vavrik Béla curiai tanácselnök mondott köszönetet az elnöknek a bölcs és tapintatos vezetésért, a lelkes és tanulságos beszédért. A gyűlés az elnök éltetésével oszlott szét. Belföld. Az igazságügyi költségvetés tárgyalása a pénzügyi bizottságban. A pénzügyi bizottság szept. 18-án vette tárgyalás alá az igazságügyi tárca költségvetését s le is tárgyalta. Az igazságügyi budgetnek Szerb György volt az előadója A központi igazgatásnál Horánszky e tárcánál is az ország pénzügyi helyzete szempontjából túlságosnak és aggályosnak tartja a költségek emelkedését. Kérdi, mikorra reméli a kormány, hogy a telekkönyvi betétek szerkesztése elkészül ? Soha se látta be ennek az intézménynek a célját s teljesen elégnek tartaná, ha a tényleges birtokos bejegyzésére vonatkozó 1892. XXIX. t.-c. végrehajtatnék s a betétszerkesztést egyszerűen beszüntetné. — Matlekovics a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat mielőbbi benyújtását sürgeti, j — Erdély miniszter a szövetkezeti törvényjavaslatra nézve, i kiemelvén a megoldás nehézségeit, megjegyzi, hogy a mint már a Ház legutóbbi budgetvitája alkalmával kijelenté, még ez év folyamán véglegesíteni szándékozik az elkészüt tervezetet. A mi a költségszaporitást illeti, az túlnyomó részében már megalkotott törvények folyománya s a tárca tulajdonképpeni fejlődésére szánt összeg alig megy százezer forintra. A betétszerkesztésre nézve nem osztja szóló Horánszky nézetét, a telekkönyveknek a kataszterrel való összhangba hozását a telekkönyvek biztonsága megkívánván. Elismeri, hogy a betétszerkesztés lassan megy, de a mint valahol a kataszter elkészült, az igazságügyi kormány a betétszerkesztést is megindittatja. A telekkönyvek javítása különben addig is az egész vonalon folyamatban van. — Pázmándy szintén azt tartja, hogy a rendkívül lassan végrehajtott betétszerkesztés nem felel meg a hozzá fűzött reményeknek. Kérdi a minisztertől, milyen stádiumban van a katonai büntető törvénykönyv kérdése s az uralkodóház polgári házasságkötésére vonatkozólag kilátásba helyezett törvényjavaslat? — Erdély miniszter a katonai büntető perrendtartást illetőleg kijelenti, hogy a törvényjavaslat tárgyalás alatt áll s a legutóbbi jelenségek reményt nyújtanak, hogy aránylag rövid idő alatt a megalkotás stádiumába jő. A mi az uralkodó család tagjainak házasságkötését illeti, ismétli azon kijelentését, hogy e tárgyban törvényjavaslatot fog benyújtani, a mely jelenleg tárgyalás alatt áll. Nem arról van szó, hogy a fenálló törvény általánosan kölelező-e vagy nem, mert ezt senki sem vonja kétségbe, hanem csak arról, hogy a házasságkötés módjára nézve az uralkodócsalád tagjait illetőleg azoknak kivételes állására való tekintettel bizonyos intézkedések tétessenek s erre fog vonatkozni a benyújtandó törvényjavaslat. Fe ny v e ssy anomáliát lát abban, hogy a veszprémi ügyvédek a székesfehérvári kamarához tartoznak, holott a kir. táblák decentralizálása folytán a győri kamarához kellene tartozniok. — Erdély miniszter válaszolja, hogy az ügyvédi rendtartás küszöbön álló revíziójával kapcsolatosan ez az anomália is meg fog szüntettetni. Az előirányzat megszavaztatott. A kir. curiánál Horánszky megjegyzi, hogy az uj felsőbírósági palotának helyiségei állítólag elégtelenek. — Erdély miniszter válaszolja, hogy a szóban forgó épület minden tekintetben igen jól sikerült s meri állítani, hogy egész Európában alig van a célnak inkább megfelelő s kényelmesebb ily épület. A bizottság megszavazta az előirányzatot. A kir. törvényszékeknél Horánszky kérdésére Erdély miniszter válaszolja, hogy a törvényszékeknél a hátralékok alig számbavehetők s hígy e téren általában igen örvendetes jelenség észlelhető. Az előirányzat megszavaztatott. A kir. ügyészségeknél Pázmándy fölemlíti, hogy a jelenlegi fogházőrrendszer nem felel meg a kívánalmaknak. Szóló nézete szerint az őrszemélyzetet a rendőrségnek kellene kiegészíteni s a csendőrségnek megfelelő szervezettel ellátni. Erdély miniszter válaszolja, hogy a fogházőri személyzet, mely legnagyobb részben kiszolgált katonákból áll, teljesen megbízható, a szervezet egészen katonai, a céljának teljesen megfelel s a személyzet ellen semmi panasz nem merült föl a szolgálat teljesítése és a diszciplína tekintetében. Elismeri szóló, hogy a személyzet dotációja nagyon szerény s reméli, hogy idővel javítható lesz, de a szervezet maga, nézete szerint, megfelel rendeltetésének. Az előirányzat megszavaztatott. A bűnvádi eljárási szabályzat a képviselőházban. Szeptember 5-iki ülés. Visontai Soma kijelenti: a jelen törvényjavaslat ellen nem lehet vádképpen felhozni, hogy bürokratikus módon, szakkörök meghallgatása nélkül készült volna s ha mégis itt-ott bizalmatlansággal fogadják, ennek oka az a titokzatosság, melylyel az igazságügyminiszter a javaslatot még az előkészítés stádiumán tul is körülvenni jónak látta. Ö részéről a javaslatot a miniszter konciliáns nyilatkozatai után a részletes tárgyalás alapjául elfogadja, mert amikor arról van szó, hogy jogéletünk egy ilyen fontos alkotását tető alá hozzuk, oppozíciónak nincs hely, nincs annál kevésbé, mivel a javaslat a jelen viszonyokon kétségkívül javít. A javaslatban amellett, hogy számot vet a nyugoteurópai modern jogelvekkel, a magyar jogfolytonosság is érvényre jut a vádelvben, a nyilvánosságban, a szóbeliség, a vád és védelem egyenjogúsítása által. A személyes szabadság garanciáit illetőleg egy kifogása van. A javaslat ugyanis azt mondja, hogy ha attól lehet tartani, hogy valaki a súlyos büntetéstől való félelmében megszökik, vizsgálati fogságba vethető. Ez az intézkedés veszedelmes, mert elég biztosítékkal körülvéve nincs. Kifejezést ad azonban annak a reményének, hogy ennek megváltoztatása lehetséges lesz a részletes tárgyalás alkalmával. Fontos uj intézménye a javaslatnak a szobafogság is. Ha tekintetbe vesszük, hány esetben vetnek vizsgálati fogságba egyéneket csupán azért, hogy esetleges összebeszélésnek elejét vegyék, akkor be fogják látni ennek az institúciónak helyességét és nagy fontosságát. A javaslat kimerítő utasításokat tartalmaz a foglyok bánásmódjára nézve is s a humanizmus követelményeinek ebben a tekintetben is haladását jelenti. Ez a javaslat a magyar közszabadság egyik hatalmas támaszát, az esküdtbíróság intézményét van hivatva meghonosítani. A törvényhozásnak az utókorral szemben súlyos mulasztása volna, ha ennek az üdvös intézménynek a fontos bűnügyekre való kiterjesztését megakadályozná s ezért e javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (Helyeslés.) Szól végül az ügyész nyomozó hatalmáról s e kérdésben Polónyi Géza határozati javslatát fogadja el (Helyeslés balról.) A vitát bezárták. Chorin Ferenc előadó kijelenti, hogy a javaslat jóakaratú fogadtatása fölmenti őt a bővebb refleksziók alól. A fölhozott kifogások egy részét meg fogják vitatni a részletes tárgyalás során, Polónyi indítványa folytán pedig az ügyészi nyomozó hatalom kéidésével az igazságügyi bizottságban fognak foglalkozni. Polónyi Géza záróbeszédében reflektál Issekutznak ama