A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 39. szám - Az ügyvéd- és jogászgyülés alkalmából - A csődtömeg-gondnokságokról

Tizenötödik évfolyam. 39. szám. Budapest, 1896 szeptember 21. Szerkesztőség: Jt 'y AN Előfizetési árak: A JOG Kiadóhivatal'. (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. AJk — i 11 Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 50 kr. Fél « _ 8 « — « ir n j if , ,„ HETILAP ÍZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGTÁR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. _ , . V., Kudolf-rakpart á. sz. ' ' Egész « _6 « — • Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" RÉVAI LAJOS-Dr. STILLER MOR Az előfizetési pénzek u „ ,77 M , Felelös szerkesztő?!*! STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalvanynyal kiadóhivatalhoz intézendők. i\/r : _ i • _ , „ _ _. «• küldendők. Megjelen minden vasárnap. TARTALOM : Előfizetési felhívás. — Az ügyvéd- és jogászgyülés alkalmából. Irta: dr. Stiller Mór. — A csődtömeg-gondnokságokról. Irta : dr. P a p p József, m.-szigeti kir. tszéki biró, — A bűnvádi ' eljárási javaslat bírálatához. Irta : E i s e r t h István kir. ügyész Lőcsén. — Tanulságok. Irta : dr. R a f f a y Ferenc Cegléden. — Ügyvédek országos gyűlése. — A XI. magyar jogászgyülés. — Belföld. (Az igazságügyi költségvetés tárgyalása a pénzügyi bizottságban. — A bűnvádi eljárási szabályzat a képviselőházban.) — Ausztria és külföld. (Bolgár igazságügy. Irta: Schischmanov St. Milán a polgári legfőbb semmitőszék alelnöke Szófiában.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. — MELLEKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből (Csődök. — Pályázatok. Előfizetési felhivás! Október hó i-ével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése e hó végével lejár, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az elögzetések a <Jog» kiadóhivatalához : Budapest, V., Rudolfrakpart 3. szám alá küldendők. Az ügyvéd- és jogászgyülés alkalmából. Az utolsó hetek napjai a magyar jogászság nagy ünnepnapjainak mondhatók. Ünnepet ültamagyar ügyvédség, a midőn az ország minden tájáról, messze határszéleiről összeseregelve, egybegyűlt, hogy a kar érdekeinek összhangzását az igazságügyszolgáltatás érdekeivel dokumentálja, és a hivatás magasztossága iránt lelkesülten, az ügyvédi kart érintő fontos kérdések felett határozatokat hozzon. Ünnepet ült az országegyetemesjogászság a, a midőn a jogászi hivatás összes képviselő, tanár, biró, ügyvéd, ügyész, közjegyző egyaránt siettek tanúságot tenni a tizenegyedik jogászgyülésen azon tudományos eszmékről, melyek a jogélet actuális kérdései tekintetében a magyar jogászságban érvényre jutottak, és általa a gyakorlati életben megtestesitésre ajánltatnak. Ünnepet ült végre abpesti ügyvédség, valóban nagyúri fénynyel berendezett palotájának megnyitásával, melyben oly otthont teremtett meg magának legnagyobb részt saját anyagi erejéből, mely csak szorosabban fogja összefűzni a fővárosi kartársakat, és kényelmes találkozója leend a vidék kartársainak is. A kar nagy erkölcsi öntudatának, az egész bpesti kamara ügyvédsége összetartózáságának symbolumaként jelentkezik ama diszes épület. Legjelentősebbnek tartjuk ezen ünnepségek közül azonban az országos ügyvédgyülést, mert kihatásaiban és következményeiben nagyfontosságú eredményekre fog bizonyára vezetni. Már Erdély igazságügyminiszternek megnyitó gyönyörű beszéde, egymaga oly perspectivát nyit a magyar ügyvédség nagy társadalmi és igazságszolgáltatási szerepének a jövőben, oly igaz becsülését, oly ideális felfogását tartalmazza az ügyvédi kar működésének, hogy lehetetlennek látszik, miszerint ezen becsülés és felfogás kifejezést ne nyerjen első sorban az ügyvédi reformmunkában, melyet erős kézzel megvelósitani a minister Ígérkezett. De lehetetlennek látszik, hogy ama lelkes miniszteri szavak visszhangot ne keltsenek a társadalomban is, melyből fájdalom mindinkább veszni kezdett a karunk iránti becsülés. És lehetetlennek látszik végre, hogy buzgó követőkre ne találjanak a miniszteri szavak az igazságszolgáltatás többi közegei Lapunk mai száma sorában, melyekkel hivatásánál togva karunk legélénkebb érintkezésben áll — a biróságban. Nem kicsinyelhetők továbbá azon eredmények sem, melyeket az ügyvédgyülés egyelőre ugyancsak előkészített azon határozatai által, melyeket az ügyvédi segély- és nyugdijalap, és továbbá a tudományos és gyakorlati kiképzés és végre a hivatalos viselet tekintetében hozott. A lelkesedés dajkálta nagyra ez eszméket, melyeknek az ügyvédgyülés minden tagja, hazatérve tűzhelyéhez, ékesszáju apostolává fog bizonyára szegődni. így azután elvárható, hogy a legközelebbi ügyvéd gyűlés már teljesen előkészített talajon fog tovább építhetni. Lankadatlanul előre tehát a megkezdett uton. Merítsenek azok, kik ezen ügyvédgyülést kezdeményezték és oly sikeresen vezették, és első sorban annak nagyérdemű elnöke Győry Elek, bátorítást azon öntudatban, hogy a kari érdekeknek, de egyúttal az igazságügy érdekeinek is, melyekkel azok elválaszthatatlanul összeforrva vannak, jobb szolgálatot nem tehettek, mint midőn a gyűlés által alkalmat nyújtottak az ország ügyvédségének, hogy tanúbizonyságot tegyen az ország szine előtt ama nagy erkölcsi és szellemi erőről, azon mély lelkesedésről hivatása magas feladatai tekintetében, melyek benne lakoznak. Kartársaink pedig ápolják és őrizzék meg ezen benső kincseket, mert csak azt becsüli a világ, a ki önmagát tudja megbecsülni. Dr. Stiller Mór, A csődtömeg-gondnokságokról. Irta : Dr. PAPP JÓZSEF, m.-szigeti kir. tvsz. biró. Midőn a csődbíróság csó'dnyitási végzést hoz, csődvagyonnak léteznie kell, mert máskülönben a csőd csakis akkor rendelhető el, egyéb feltételek fenforgása mellett, ha az eljárási költségek a csődöt kérő által az 1884. évi XVII. t.-c. 87. §-a rendelkezéséhez képest letétetnek. Ha tehát a csőd elrendeltetett és a csó'dnyitási végzés kifüggesztetett, minthogy a csó'dnyitás joghatálya a kifüggesztés napjával kezdetét veszi, a 90. §. szerint a hirdetvény a hivatalos hírlapba haladéktalanul közzéteendő. Egy felmerült esetnél azonban a kirendelt tömeggondnok a csődnyitási végzés hírlapi közzétételére és a költségekre nézve előleget kért, habár a csőd nem a 87. §. szerinti költségek letétele mellett rendeltetett el, hanem a költségek letétele nélkül lett elrendelve azért, mert a bíróság ugy találta, hogy tényleg vagyon létezik. Az ügyvéd urnák azonban nem lévén bizalma ahhoz, hogy költségeit megkapja, miután költséget nem kapott, a csődhirdetményt hirlapilag közzé nem tette. E miatt elmozdittatott tömeggondnoki tisztétől és az ügyvédi kamarának följelentetett. E feljelentés folytán foganatosított eljárás alapján az ügyvédi kamara panaszlott ügyvéd ellen a további eljárást megszüntette s határozatát következőleg indokolta: «Bár panaszlott a csődhirdetvény hírlapi közzétételét elmulasztotta, mindazonáltal fegyelmileg nem terhelhető, mivel, ha arról volt meggyőződve, hogy csődtömeg nem létezik, ugy nem kényszeríthető arra, hogy a hirdetési dijjakat fedezze, de jogában állott a leltározás eszközlése után is lemondani s e lemondása annyiban indokolt, a mennyiben arról győződött meg, hogy vagyonbukottnak egyedüli vagyona mintegy 800 frtot tevő activából állott, minek per utján leendő érvényesítésére kilátása nem lehetett. Másrészt figyelemre méltatható panaszlottnak azon mentsége is, hogy a mennyiben az előnynyel járó csődökkel szemben az ő tömeggondnoki kinevezése mellőztetett, a bíróság részéről e tekintetben tartatni szokott sorrend nem abban lelheti magyarázatát, hogy az egyik ügyvéd a szerencse szeszélyénél fogva sorrend szerint is mindig a legjobb csődöket kapja, a másiknak sorrend szerint is mindig olyan csőd jusson, a melyre reá kell fizetnie, hanem abban, hogy a ki kap jó csődöt, az köteles a gyengébb csődök által igényelt tömeg14 oldalra terjed.