A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 38. szám - Bolgár igazságügy. [II. Új büntető törvénykönyv]

A JOG István terhelt 17—18 éves korában a nála 10 évnél idősebb K. A. sértettel benső viszonyt kötvén, eme benső viszony tartama alatt sértett pénzzel és különböző ajándékokkal segélyezte K. István terheltet, sőt eme segélyezésben akkor is részesítette, a mikor ez utóbbi terhelt három évig katonai kötelezettségét teljesítette. Habár K István terhelt a vizsgálati iratokhoz mellékelt levelei szerint a közte és a sértett közt keletkezett benső viszonyt házasság igérésével is fentartani igyekezett: mindazáltal a fentorgó körülmények közt eme házasság Ígérgetést a megtévesztésre, vagy tévedésben tartásra alkalmas ravasz fondorlatnak tekinteni e helyen sem lehetett azért, mert a sértett, a dolog természeténél fogva a terheltnek 17—18 éves korában tett házassági ígéreteit komoly Ígéretnek nem tekinthette, a későbbi időből származó házassági ígéretek komolyságába pedig a sértettnek kétkedni annál inkább oka lehetett, mert a terheltnek viszonyait és körülményeit jól ismerte és mert a terhelt olyan cselekményt nem követett el, a melyből a sértett a házassági ígéretek komoly voltára alapos következtetést vonhatott volna ; ha tehát a sértett mindezek dacára a terhelt ígéretének hitelt adva, a terheltet segélyezte, bekövetkezett károsodása miatt csupán a magánjogi törvények oltalmát veheti igénybe, de büntethető cselekmény tényálladékának hiányában K. István terhelt büntetőjogi felelősségre nem vonható. (1895. áprilrs 8-án, 929. sz.) A kir. Curia : A kir. ítélőtáblának végzése a felhozott és az elsőbiróság határozatából elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1896. január 29-én, 1895. évi 7,325. sz.) Ha a felek a megtörtént és elfogadott kihivás után a párviadaltól önként elállottak : büntetendő cselekmény nem forog fenn. iB. T. K. 293. §. ) A rozsahegyi kir. törvényszék: D. K-t és Sz J.-t a B. T. K. 293. >?-ába ütköző párviadal vétsége miatt vád alá helyezi azon figyelmeztetéssel, miszerint jogában áll védőügyvédet választani. Indokok: Sz. J. 1895. évi szeptember 5-én szóváltásba elegyedvén D. K.-val, ez utóbit sértő kifejezésért arcúi ütötte. D. K. ennek következében dr. J. F. és Cs. S. segédei által fegyveres elégtételt kért Sz. J.-től, ki is N. Gy. és M. S.-t kérte meg, hogy ügyét békésen intézzék el. Dr. J. F. és Cs. S. D. K. nevében kijelentették, miszerint megbízójuk fegyveres elégtételt követel s az ügy békés elintézését el nem fogadja. N. Gy. és M. S. ezen üzenetet meghozták Sz. J. megbízójuknak, ki a fegyveres elégtételadásra késznek nyilatkozott, azonban ennek elintézéséhez más segédeket akart megnevezni, addig is felkérte megbízottjait, hogy adják tudtukra D. K. segédeinek, miszerint a hivást elfogadja, csupán az uj segédek megnevezéséig 24 órai halasztást kér. A párbaj végbe nem ment, mert a hivást követő napon D. K. felkereste Sz. J.-et, s utóbbit korbácscsal megvervén, a fegyveres elégtétel követelésétől egyoldalulag elállott. Ezen tényállás szerint D. K. Sz. J.-et a párbajszabályoknak megfelelően kihivta, utóbbi pedig a kihívást elfogadta, cselekményük tehát a H. T- K. 293. §-ába ütköző párbajra kihivás vétségét megállapítani látszik, miért is vád alá helyezendők voltak. (1895. december 21-én, 5,415. sz) A pozsonyi kir. itélő tábta : Tekintve, hogy D. K. vádlott a Sz. J.-nek párviadalra való kihívást követő nap reggelén Sz. J.-et tettlegesen bántalmazta, s magának ily módon szerezvén elégtételt, segédeit értesítette,hogy a fegyveres elégtétel követelésétől ellátott: tekintve, hogy Sz. J. D. K. által történt tettleges bántalmaztatása után előbb felmentett segédei helyett ujabb segédeket nem nevezett meg, sőt az egész ügyet a D. K. ellen tett feljelentéssel a bírói útra terelte, s így a fegyveres elégtétel adásától hasonlóképen önként saját elhatározásából lépett vissza; tekintve, hogy a B. T. K. 297. §-a értelmében, ha a felek a párviadaltól elállottak, senki sem büntethető; tekintve, hogy habár Sz. J. vádlott a vád alá helyezését rendelő végzés ellen felebbezéssel nem élt, s igy az reája nézve felülvizsgálat alá vehető nem volna, arra való figyelemmel, hogy az ő cselekménye a I). K. vádlott cselekményével elválaszthatatlan szoros kapcsolatban áll, a végzés őt illetőleg hivatalból is felülvizsgálat alá veendő és pedig annyival is inkább, mivel cselekményének büntethetőségét a törvény kizárván, ellene a bűnvádi eljárás folytatása is ki van zárva: a kir. itélő tábla az elsőbiróságnak végzését D. K. és Sz. J. vádlottakra vonatkozó részében megváltoztatja és az ezen vádlottak ellen meginditott büntető eljárást megszünteti, a többi vádlottakra vonatkozó nem felebezett részében pedig érintetlenül hagyja. (1896 január 28-án, 158. sz.) A kir. Curia: A kir. tábla végzése indokainál fogva helyben hagyatik. (1896. június hó 2-án, 2,594. sz. a.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Azon cselekmény, hogy valaki a eseledszerzőnek elhelyezés végett személyeket ajánl és ezen közbenjárásáért a maga részére díjazást kíván, engedély nélküli cselédszerzést nem képez. Az illető akkor büntethető, ha közvetítése folytán valamely cseléd elhelyezése tényleg létrejött. (A m. kir. belügy minister 1896. évi 1,656. sz. határozata.) Hatósághoz intézett beadványban sértő kifejezések használata miatt az 1885. évi 2,466. sz. belügyminister i rendelet alapján folyamatba tett pénzbirságolási ügyben a kihágási eljárásnak a felebbezés határidejére és korlátozására vonatkozó rendelkezései hatálylyal nem bírnak. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 1,575. sz. határozata) Midőn a gyermek anyja törvényes házassági kötelékben áll vagy házasságátiak megszűnésétől még 10 hónap el nem mult, a gyermek a nő törvényes férjétől származott/iák tekintendő. (A m. kir. belügyminister 1896. évi július hó 27-én 62.729. sz. alatt kelt határozata.) Magyarországban házasságot kötni szándékozó külföldi részére hazájának hatósága által az iránt kiállított bizonyítvány, hogy a külföldinek házassága hazájának törvényei szerint akadályba nem ütközik, csak akkor szabályszerű, ha a bizonyítványban mind a két jegyes névszer int meg van nevezve. (A m. kir. belügyminister 1896. évi július 9-én 61,947. sz. alatt kelt határozata.) Ha a tilos erdei legeltetés ügyének elbírálását a másodfokú erdei kihágási bíróság a kir. ügyészszel egyetértölcg hatáskörébe nem tartozónak mondja ki, a kir. bíróság ellenkező felfogás indokából az ügyet vissza nem utasíthatja. (A m. kir. ministertanács 1896. július 1-én hozott határozata.) A községi közműnka-váltság a vicinális közuta' nak a község belterületein fekvő — tehát egyszersmind a község utcáit is képező — szakaszaira sem használható fel. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 20,501. sz. határozata.) Gyógyszerészek által kiszolgáltatott gyógyszerek árának tulmagas felszámítása által elkövetett kihágás időpontja akkor áll be. midőn a vényre a kiadott gyógyszer ára a megengedettnél magasabb összegben jegyeztetik fel. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 387. sz. határozata.) A házasságot csak a kihirdetés utolsó napjára következő három nap letelte után szabad megkötni. (A m. kir. belügyministernek 1896. évi július hó 19 én 60,902. sz. körrendelete.) Az anyakönyvi úejegyzés helyesbítését az összes megjelenteknek ala kell imiok. A helyesbítésben meg kell említeni, hogy az a bejegyzés lezárása előtt történt. Beirt szavakat keresztülhúzni nem szabad. (A m. kir. belügyminister 1896. évi június 30-án 50,831. sz. a. hozott határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Herskovics Sámuel és neje e. Iloba, szatmár-németi tszék. bej. szept. 30., félsz. okt. 14. csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. Koroknay Károly. — Rácz Lajos e. Kolozsvár, kolozsvári tszék, bej. nov. ö., félsz. nov. 15., csb. Becsek Lajos. tmg. Somodi István. — Nuszbácher Jakab e. Naszód, beszterci tszék, bej. okt. ló., félsz okt. 28.. csb. dr Bodolla Béla. tmg. dr. Larionessi Elek. — Kohn Simon e. Nagy-Kanizsa nagy-kanizsai tszék, bej. nov. 23., félsz. dec. 21.. csb. dr. Bereczky Viktor. — Füredi József e. ab.-szántói lakos, kassai tvszék. bej. nov. 7.. félsz. dec. 3.. csb. dr. Hornyai Ödön, tmg. dr. Fóti Adolf. — Neuman Salamon e. Tasnád, Zilahi tvszék. bej. nov. 25., félsz. dec. 28.. csb Balogh Győző, tmg. Hunyady Domokos. — Rosenberg Mór e. Zákány, kaposvári tszék, bej. okt. 12. félsz. okt. 26., csb. dr. Krammer József, tmg. Bauss Sándor. Pick Emil és ts. e. Budapest, bpesti keresk. és váltótvszék. bej. okt. 22. félsz. nov. 19.. csb. dr. Szűcs István, tmg. Tóth Gáspár. — Dombay Károly e. Budapest, bpesti keresk. és váltó tszék. bej. nov. 20., félsz. dec. 15., csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Sch negon Károly. — Fleischmann és Löwenstein e. Szombathely, szombathelyi tszék, bej okt. 15., félsz. okt. 29., csb. Mennyei László, tmg. dr. Rhoréi Ödön. — Klein Sámuel e. Kis-Várda, nyíregyházai tszék. bej. nov. 7 félsz. dec. 7., csb. Palaticz Lajos, tmg. Glück Péter. — Dangel F. e. Budapest, bpesti keresk. és váltó tvszék. bej. okt. 19. félsz. nov. 19.. csb. dr. Szontagh Árpád, tmg. dr. Semadam Sándor. — Marberger Gyula e. újvidéki tszék. bej. nov. 12. félsz. dec. 10., csb. Rehák Ferenc, tmg. Yucsetics Zsivkó. Pályazatok : A pancsovai jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 27. — A temesvári ité'őtábla kerületében 9 joggyakornoki áll. szept. 20- — A pozsonyi ítélőtábla kerületében 3 joggyakornoki áll. szept. 27. — A dévai tszéknél aljegyzői áll. szept. 28. — A nagybányai jbiróságnál albirói áll. szept. 28. — A borosjenöi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 28. — A kassai ítélőtábla területén négy joggyakornoki áll. okt. 31. — A zombori tszéknél aljegyzői áll, szept. 29. — CALLA8 AÉ6ZVÉNY TAftfiAgÁQ NYOMDÁJA BUDAPE6TEr-