A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 38. szám - Bolgár igazságügy. [II. Új büntető törvénykönyv]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 38. számához. Budapest, 1896 szeptember hó 20. Köztörvényi ügyekben. A kisajátítást szenvedőt az 1884. évi XL. t.-c. a3. §-a értelmeben valódi es teljes kárpótlás illetvén meg, figyelembe veendők a főváros közelsége, a m. á. vasút szomszédsága, a ló- és villamos vasút forgalmának kihatásé, a melyek a kisajátítandó telek ertekét az azt környezőknél magasabbra emelhetik. A pestvidéki kir. törvényszék, mint birtokbiróság (1895. évi június hó 27-én 3,775. sz. aj. A magyar királyi államvasutak felperesnek B. László és társai alperesek ellen kisajátított ingatlan kártalanítása ügyében következőleg határozott: A magy. kir. államvasutak, mint kisajátító köteleztetik és pedig: a) a rákospalotai magy. kir. nöjavitó-intézetet képviselő magy. kir. igazságügyi kincstárnak a kisajátítási összeírás 1. sorsz. a. a rákospalotai 1,179. sz. telekjegyzőkönyvbeli A. 2,401 hr. sz. beltelki befásitott sétány és kaszálókertből kisajátított 63 • öl területnek és növényzetnek együttes kártalanítási árául • ölenként 12 f r t b an megállapított, összesen 756 frtot s ezután a birtokba vezetéstől vagyis 1894. évi június 19-től folyó 6" 0 kamatokat, b) B. Lászlónak a kisajátítási összeírás 2. és 3. sorsz. a. rákospalotai 141 és 547 sz. telekjegyzőkönyvbeli A. 2,402 ugy 475 és 477 hrsz. betétbeli gyümölcs és hasznos növénykertből kisajátított 191 és 2t>7, együtt 458 • öl területnek és növényzetnek összes kártalanítási árául Q ölenként 20 frtban megállapított együttes 9,160 frt slbt. ci Rákospalota község pénztárának s a kisajátítási összeírás 4. sorsz. alatti befásitott s kerített térből kisajátított 17 • öl terület kártalanítási árául • ölenként 16 frtban megállapított együttes 272 frtot s ezután stbt. d) Ifj. P. Sándor budapesti kisajátítási szakértő-becsüsnek 100 frtban, e> M. Lajos budapesti kisajátító szakértő-becsüsnes 100 Írtban fi /.. Lázár újpesti lakos, a kisajátítást szenvedők szakértő becsüsének szintén 100 frtban mérsékelten megállapított dijjait s költségeit jelen határozat jogerejétől 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt és pedig ai bi ci-re az 1881. évi XLI. t.-c 59. §-ában előirt módon az előbb volt becslők megállapított dijjain és költségein felül megfizetni, ugy ezenfelül a i-hoz rákospalotai magy. kir. nőjavitóintézetnek a vasút mentén három méter magas, baloldalon gyalult deszka uj kerítést önköltségén készíttetni. Ükök: Az 1881. évi XLI. t.-c. 23. g-a értelmében a kisajátítást szenvedőket valódi és teljes kártalanítás illetvén, a kisajátított területek értékének meghatározásánál és kártalanítási áruk megállapításánál általában nagy előnyükre szolgál a rohamosan emelkedő fővárosnak, továbbá a tőszomszédos magy. kir. államvasutak ugy a budapesti most lóvonatu, majd villamos vasút tömeges forgalmának kihatása, mely itt kivételes helyzetet teremt; Rákospalota község határának talajkülömbözeténél fogva az érdekeltek által csatolt okmányok, mint nem a kisajátítás helye körüliek, csak kevés bizonyítékot nyújtanak; egyedüli támpont tehát a szakértő-becsüsök indokolt egyidejű s teljesen egybehangzó véleménye, mely b) és c)-nél egészben, aj-tiál azonban csupán saját követelése erejéig volt érvényesítendő. A szakértő becsüsök felszámított dijjai és költségei a körülmények alapján voltak mérséklendők. Kisajátítónak az eljárási költségek megfizetésébeni marasztalása az idézett törvény 65. §-án alapul. Végül a cj területre szintén a kisajátítási eljárás volt alkalmazandó stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1895. évi november hó 13-án 7,376 sz. a. iA kir. ítélőtábla az elsőbiróság határozatát részben megváltoztatja, az elsöbirósági határozat b) pontjában körülirt 458 • öl területnek és növényzeteinek kártalanítási árát • ölenként 18 frt 51 k r b a n, összessen 8,477 frt 58 krban. a szakértők járandóságát pedig külön-külön 75 frtban állapítja meg stb. Egyebekben az elsőbiróság határozatát helybenhagyja. Indokok: Az 1881. évi LXI. t.-c. 25. §-a értelmében a kisajátítandó tárgyak értéke a becsléskor létező árak szerint lévén meghatározandó, nyilvánvaló, hogy a törvényes alakszerűségek megtartása mellett foganatosított az a becslési eljárás, mely ezeknek az áraknak kiderítéséhez jogszerűen nem kifogásolható, minthogy pedig a szakértők emez árak kinyomozása céljából 11 legutóbb történt adás-vétel adatait nyomozták ki s ezeknek az adatoknak egybevetése utján határozták meg a kisajátítás alá vont ingatlanok kártalanítási árát, egyhangú véleményüket a kártalanítási határozat alapjául annál inkább el kellett fogadni, mert a szakértők egyhangú véleménye által az is megállapítható, hogy a kinyomozott adatok a kisajátítás alá vont ingatlanok árának kiderítésére alkalmasak. Ezzel szemben nem vehetők figyelembe a kisajátító által felhozott adatok, mert a rákos palotaióOÖ. és 713. sz. telekjegyzőkönyvekben foglalt ingatlanokra vonatkozók még az 1885. évből s.iármaznak, a rákospalotai 2,019. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokra vonatkozó egyes adat pedig a szakértők által kinyomozott 11 rendbeli adatot meg nem döntheti s ezek megdöntése céljából helyszíni szemlének, tanuk kihallgatásának s telekkönyvi kivonatok és okiratok utólagos beszerzésének nem lehet helye, mert az idézett cikk 53. §-a értelmében a becsű tárgyainak értékére vonatkozó adatokat maguk a felek tartoznak megszerezni és a becslés foganatosítása előtt a bíróságnak az ugyanezen t.-cikk 54 §-ához képest leendő használat végett átadni. Hasonlóan nem vehető figyelembe a kisajátítónak az a panasza, hogy értékcsökkenés megállapításának nem volt helye, mert a szakértőknek erre vonatkozó előadása kellően indokolva van s a korábbi szakértői bizottság többségének véleménye által is támogattatik; az a panasz pedig, hogy deszkakerítés felállítása az eljárás eme szakában el nem rendelhető, tekintetbe azért nem véttethetik, mert a kisajátítást szenvedőnek erre vonatkozó kérelme ellen észrevételt nem tett. Tekintve azonban, hogy a többször idézett t.-cikk 25. §-a értelmében a kisajátítandó ingatlan értéke csak a becsléskor létező árak szerint határozandó meg, valamely beállható változástói remélhető értékemelkedés ellenben számításba nem vehető, az elsöbirósági határozat b) pontjában körülirt ingatlanok értékemelkedése gyanánt kitüntetett az az 1 frt 50 krt, mely a szakértők véleménye szerint főleg a lóvonatu vasutak villamossá való átalakítása következtében állana elő, a kártalanítási ár meghatározásánál a számításból kihagyandó s ekkép emez ingatlanok kártalanítási ára 18 frt 50 krban volt megállapítandó. Végül a szakértők járandóságát 75 frlra azért kellett leszállítani, mert a szakértői véleményben részletezett s valódiságára kétségbe nem vont munkával és felmerült kiadással ez az összeg áll helyes arányban. A magyar királyi Curia (1896. évi június hó 24-én 530. sz. alatt). A másodbiróság határozata a B. Lászlónak a kisajátítási összeírás 2. és 3. sorszám alatt felvett ingatlanából kisajátított 458 • öl terület és növényzet kártalanítási árának megállapítását tárgyazó részében megváltoztattatik s e tekintetben az elsőbiróság határozata hagyatik helyben, fellebbezett többi részében a másodbiróság határozata helyben s illetve a nem fellebbezett részében érintetlenül hagyatik. Indokolás: \ szakértők által előterjesztett egybehangzó vélemény a becsű II. 4.) tétele alatt lelvett 1 frt 50 kr. értékemelkedés beszámítása, nemcsak a lóvonatnak villamossá való átalakítására és a telek tervezett feldarabolására, hanem első sorban és főleg arra a körülményre alapitott, hogy azok a területek, melyeknek értékére való tekintettel, a kisajátítás tárgyát tevő terület álap-ára • ölenkint 14 frt 66 krral számíttatott, a vasutaktól 1—1V, kilométeres távolságra a községben parasztházak közt mindenfelől zártan feküsznek, a kisajátított terület ellenben közvetlenül a vasúti állomással szemközt külön álló villák építkezésére szabadon és alkalmasabban fekszik, minélfogva utóbbinak valódi értéke a kiszámított alap-árt is meghaladja. A figyelmen kivül nem hagyható eme tényezőre nézve tehát, másrészt pedig annak tekintetbe vételével, hogy a szakértők a jelzett értékemelkedésre vonatkozó véleményüket nem a jelen kisajátítás által létesülő uj állapot folytán beállható valamely előnyös változás szempontjára és nem is még csak a jövőben remélhető, hanem arra az előnyre fektették, mely a lóvasutnak villamossá való átalakításának megtörtént elhatározásából folyóan a becslés idején tényleg már beállott — kellett a másodbiróság határozata vonatkozó részének megváltoztatásával a B. Lászlótól kisajátított terület árára nézve az elsőbiróság határozatát helybenhagyni. Egyebekben a másodbiróság határozata helyesen kifejtett indokolása alapján hagyatott helyben. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az eladó az által, hogy az eladott, de a vevő által rendelkezésre bocsátott, romlásnak indult és ennélfogva tőzsdei árral nem biró árut szabad kézből és nem mint a keresk. törv. 347. és 351. i;-ai előírják, hiteles személy közbenjöttével adta el: az áru felett mint sajátja felett rendelkezett és igy a szerződéstől egyszerűen elállott, minélfogva nem követelheti a keresk. törv. 352. §-ában részére biztosított másik két jog egyikét sem. A beregszászi kir. törvényszék mint kereskedelmi biróság (Í894. évi június hó 29-én 5,633. sz. a.i dr. I'reusz Adolf ügyvéd által képviselt K. Mayer felperesnek dr. Glücklich Emil ügyvéd