A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 37. szám - Királyi közjegyzők millenáris közgyűlése

A J kötelességérzettel és áldozatkészséggel fogjuk ápolni. Fogadjuk föl, hogy e munkában szilárdan összetartunk, a vigaszt és fölbátorodást azon tudatban keresvén, hogy bár számban gyöngék, de a nagy közönség rokonszenves és bizalomteljes támogatásában erősek vagyunk. A beszéd után fölhangzott éljenzés lecsillapultával a napirend következő pontjára térlek, mely a beérkezett pályamunkákról szóló jelentés volt. Az egyesület «a magyarországi közjegyzői intézmény és hiteles helyek története* cimen hirdetett pályázatot két: 1,000 és 500 forintos jutalomdijjal. A bírálati bizottsághoz, melynek Zi mányi, Rupp és Horváth Károly (Orosháza) közjegyzők voltak a tagjai, csupán egy pályamunka érkezett, jeligéje : «Justitia regnorum fundamentum .» A munka igen gazdag és becses anyagot tartalmaz, de —• mint maga a szerzője is mondja — befejezetlen. Ha az iró müvét kiegészíti, ugy kiadják majd neki az 1.000 frtos dijat. Elnök lelkes zárbeszéde után a közgyűlés, elnöke éltetésemellett, föloszlott. Este az ország minden vidékéről összesereglett közjegyzők a P e t a n o vi t s-féle vendéglőben díszvacsorára gyülekeztek, mely alkalommal számtalan lelkes felköszöntöt mondottak. A kir. közjegyzők orsz. egyletének gyűlését, szept. 7-én folytatták Z i m á n y i Alajos budapesti kir. közjegyző elnöklete alatt. A jegyzői tisztet ezúttal is Jakab Géza kiskőrösi közjegyző teljesítette. A napirend első tárgyaként előterjesztette az elnök a központi bizottság beszámolóját, amely szerint az egyesület fönnállása óta, 9 közgyűlést és 37 központi bizottsági ülést tartott. Van 185 tag, de összesen 229 kir. közjegyző működik, hozzávéve a fiumei kamarát is, az ország területén. A vagyon 15,780 frtra rug. A napirend következő pontja volt : «A közjegyzőség hatáskörének és a díjszabásnak módosítására vonatkozó tervezet és annak benyújtása módjának megállapítása.» Ez a kérdés nagyobb vitát idézett elő. Zi mányi elnök bejelentette, hogy a kérdést felölelő törvényjavaslati tervezetet dolgoztak ki, már ugy, hogyha a kormány elfogadja, azt rögtön a törvényhozás elé lehet vinni. A központi bizottság azt a nézetét nyilvánította, hogy a tervezetet előbb meg kell küldeni valamennyi kamarának, hadd szóljanak hozzá. De már ennélkül is nyilatkoztak arra a szombathelyi, a temesvári és a kassai kamarák. Kéri a közgyűlést, hogy szintén nyilatkozzék. Rupp Zsigmond nem tartja az ügyet eléggé megérettnek arra, hogy vele már most mehessenek az igazságügyminiszter elé. Nem kívánja ezt azért sem, mert tudvalevő, hogy a törvényhozási körök figyelmét ez idő szerint más kérdések tartják lekötve. A főok azonban, hogy igen sok része a kérdésnek még éretlen. Ezért a közgyűlés jól tenné, ha ma, eltekintye az érdemleges tárgyalástól, csak a főbb irányelveket jelölné meg. Ilyen lenne első sorban a közjegyzők számának szaporítása, amivel természetesen kiterjesztendő lesz a hatáskör is, Első követelésül azt kell felállítani. hogy a perenkivüli tennivalók közül azokat, amelyeket most bíróság végez, a kir. közjegyzőkre utalják át.Ezzel vége szakadna annak, hogy pl. a hagyatéki eljárásoknál csak a bíróságnak kiküldöttje a közjegyző s mint ilyen sokszor meggyőződésével ellenkező munkát kénytelen végezni. A csődbiztosi funkció sem bírákra, hanem kir. közjegyzőkre lenne .ruházandó. A helyzet javulását fogja mindenesetre előidézni a közigazgatás államosítása, mert ennek megtörténtével szabadul majd a közjegyzőség a kör- és községi jegyzők egész seregétől, mely ez idő szerint a legkülönfélébb okiratszerkesztéseket végzi. Javaslata az. hogy a kérdést a kamarák meghallgatásával alapos tárgyalás alá kell venni s ha ez megtörtént, mint a magyarországi összes közjegyzők egyhangú óhajával kell föllépni. így nagyobb lesz annak erkölcsi súlya. (Helyeslés.) Jeszenszky Danó (Budapest) közjegyző a maga részéről is I helyesli a tervezetnek a választmányhoz való visszaküldését. Úgyis az országgyűlésnek egy-két évig más most a dolga. Mint egyik követelményt e helyen hangoztatni kívánná még azt is, hogy a kir. közjegyzők tagjai lehessenek a képviselőháznak (Helyeslés.) Indítványt tesz. hogy a ministerhez irj-inak föl a kinevezések dolgában, amelyeknél mostanában feltűnően mellőzik a gyakorlattal bíró közjegyző-helyetteseket és képviselőket, bírákat ügyvédeket neveznek ki. T h u r y István hozzájárul az elhalasztáshoz, de nem fogadja el Jeszenszkynek azt a javaslatát, hogy a közjegyző is fölvehessen magánokiratokat, hanem maradjon meg a régi törvény. Am irjon föl az egyesület azért, hogy a kinevezések alkalmával a miniszter ne intézkedjék a kamarák meghallgatása nélkül, illetőleg azok ellenére s hogy a karon kivül állókból csak axkor lehessen kinevezni, ha a karból jelentkező nem akad. Rupp Zsigmond szintén helyesli azt. hogy a parlament megnyíljon a közjegyzők előtt, annál inkább, mert hisz e tekintetben Magyarország unikum. Szükségesnek tartja azonban még azt is, hogy a perenkivüli eljárásokra vonatkozó törvények készítésekor, már az ankét-tárgyalásokra meghívják a közjegyzői kar néhány tagját. A kinevezések kérdésében ez időszennt nézete szerint nem kell fölírni, mert Erdé ly Sándor, a mostani igazságügyminiszter ugy jár el, hogy az ellen nem lehet kifogás. A gyűlés egyhangúlag akként határozott, hogy ezúttal nem ir föl a miniszterhez, a törvényjavaslati tervezetet alapos tárgyalás végett visszaadja a központi bizottságnak, mely ugy a kamarákat, mint az egyeseket meghallgatván, azt újból átdolgozza. Ezután a nyugdíj kérdése jött volna sorra, de azt levették a napirendről s a pénztári számadás következett. Az egyesület vagyona 15,780 frtra rug. W e i n m a n n Fülöp dr. betegsége miatt lemondott pénztárosi állásáról, mire helyébe Cottély Géza dr. budapesti kir. közjegyzőt választották meg. Végül indítványok következtek, amelyek közül kettőt mellőztek, G a s z n e r Béla kir. közjegyző pedig a közjegyzők díjszabására nézve tett indítványát maga vonta vissza, azzal a megokolással, hogy a törvényjavaslati tervezet a bizottsághoz visszautasittatván, ott amugyis módjában lesz indítványa érdekében föllépni, mikor az uj tárgyalás lesz. A napirend ezzel teljesen kimerült s miután az elnöknek köszönetet szavaztak, éltetésével a közgyűlés véget is ért. A képviselőház igazságügyi bizottsága f. hó 7-én tartott ülésében tárgyalás alá vette Polónyi Gézának a Ház által elfogadott ama határozati javaslatát, mely a bűnvádi perrendtartási javaslatban a kir. ügyészi hatáskörre vonatkozó részének átdolgoOG 259 zását kívánja. A bizottság ehhez képest Erdély minister előterjesztésére oly módosításokat tett az illető szakaszokon, melyek a kir. ügyész kontemplált és sérelmesnek nyilvánított hatáskörét a nyomozásban a kívánt korlátok közé szorítja. Az ülés lefolyása ez volt: Erdély minister a Ház határozatának megfelelően a törvényjavaslat illető szakaszaira vonatkozólag uj szövegezést terjesztett elő, melyet a bizottság némi módosítással el is fogadott. Ehhez képest a törvényjavaslat 33-ik §-ának ama rendelkezéséből, mely szerint «a kir. ügyészségnek kötelessége a tudomására jutott, hivatalból üldözendő bűncselekmények tárgyában a nyomozást teljesíteni vagy teljesíttetni*,kihagyattak a teljesíteni vagy szavak. A 43. §. ama rendelkezéséből, mely szerint «nem illetik a magánvádlót a kir. ügyészségnek közhatósági jellegéből folyó jogai, különösen a nyomozás teljesítése végett nem teljesíthet» stb. töröltettek a kihallgatásokat nem teljesíthet szavak. A 84. §. első két bekezdését ekként állapította meg a bizottság: «A nyomozást rendszerint a kir. ügyészség, ha pedig a vádat kizárólag főmagánvádló képviseli, az illetékes rendőri hatóság főnöke rendeli el. A kir. ügyészség a nyomozás érdekében minden közhatóságtól felvilágosításokat és értesítéseket kívánhat, továbbá az egész nyomozásnak, vagy egyes nyomozó cselekményeknek teljesítése végett a rendőri hatóságokat és közegeket megkeresi, illetőleg utasíthatja és a nyomozást irányítja és ellenőrzi*. A 86. §-ból töröltetett az a rendelkezés, mely szerint 'kevésbé* fontos nyomozó cselekmények teljesítésére a kir. ügyész a hatóság területén működő ügyészségi megbízottat is utasíthatja, a ki azonban előzetes letartóztatást, házkutatást és személymotozást sürgősség esetén sem rendelhet el és nem foganatosíthat-. A 177. §-ból a lefoglalás elrendelésére jogosult hatóságok közül töröltettek a kir. ügyészség. A 180. §. ama rendelkezéséből, mely szerint «a vizsgálóbíró, a járásbíróság, vagy a kir. ügyészség az általuk elrendelt lefoglalást, házkutatást vagy személymotozást rendszerint maguk foganatosítják* töröltetett a kir. ügyészség. A 492. §. ama rendelkezéséből, mely szerint «ha a terhelt intézkedéseket tesz vagyonának elidegenítésére vagy elrejtésére, a kir. ügyészség vagy a nyomozást teljesítő rendőri hatóság is elrendelheti a bűnügyi zárlatot*, szintén töröltetett a kir. ügyészség. — E módosításoknak megfelelően módosították több más szakasznak a szövegét is. Vegyesek. A magyar jogászgyülésre a kereskedelmi jogból kitűzött III. (a reservati dominii-re vonatkozó) kérdés előadására és e részbeni indítványtételre az állandó bizottság ujabban dr. Róth Pál budapesti ügyvéd urat kérte fel, ki ezen megbízatást elfogadta. A magyar jogászgyülés tudvalevőleg f. hó 21-én és 22-én tartja országos congressusát a budapesti ügyvédi kamara és illetőleg a budapesti ügyvédi kör helyiségeiben; ezen congressus iránt az annak napirendjére tűzött kiváló fontosságú kérdések országszerte élénk érdeklődést keltettek fel, mely a tagjelentkezések nagy számában is nyilvánuló; ez utóbbiakra egyébiránt befolyással vannak különösen a vidéki tagoknak nyújtott többféle kedvezmények is, melyek közül különösen kiemelendők: a) az olcsó vasúti menetjegyek, b) a tagok — és esetleg családbelieknek — előnyös elszállásolása, ellátása és az összes kiállítási látványosságokra kiterjedő kedvezményes belépti jegyek, ugy szintén azon körülmény, hogy a családtagok is kedvezményes vasúti jegyekben részesülhetnek. Ahhoz azonban, hogy a vidéki tagok a maguk személyét illetően a magy. kir. államvasutak és az ezek kezelése alatt álló vasutak vonalain az engedélyezett mérsékelt áru menetjegyeket igénybe vehessék, külön igazolványra van szükség, melyet a jogászgyülés irodája (Szemere-utca 10. sz.) — a hol a tagjegyek is öt forint tagsági dij lefizetése mellett válthatók, — megkeresésre minden tagnak dijtalanui megküld, míg általában az elszállásolás, ellátás, kedvezményes belépti jegyek, valamint a családtagok részére igénybe venni szándékolt mérsékelt áru menetjegyeket tartalmazó jegyfüzetek iránt a megkeresések egyenesen a «Milleniumi utazási és ellátási vállalat»-hoz (Gizellatér 4. sz.) intézendök. Nehogy pedig mindezen megkeresések elintézésében a jogászgyülést megelőző utolsó napokban előrelátható tömeges jelentkezések folytán késedelem, vagy zavar álljon be, a rendezőbizottság ez uton is felkéri ugy a tagjegyeiket már kiváltott, mint a még ezután jelentkező tagokat, hogy a fentjelzett kedvezmények és különösen az olcsó utazási jegyek biztosítása érdekében megkereséseikkel a jogászgyülés irodáját, illetőleg a milleniumi vállalatot mielőbb szíveskedjenek felkeresni. A budapesti kir. közjegyzői kamara közgyűlése. A budapesti kir. közjegyzői kamara e hó 8-án tartotta rendes közgyűlését, a melynek főjellegét Tokaji Nagy Lajos kir. közjegyzőnek, a kamara érdemdús elnökének búcsúja adta meg. Az igen látogatott közgyűlést nevezett elnök megnyitván, előterjesztette jelentését, mely a kamara mult évi adminisztrációját, különösen pénztári kezelését és egyik-másik reformkérdésben tett fontosabb intézkedéseit tünteti föl. Egyúttal gyöngélkedésére utalva, bejelentette lemondását. Rupp Zsigmond utalva az elnök ötvenéves nyilvános pályafutására s nagy érdemeire (többek közt ő pendítette meg a magyar tudós akadémia építésének eszméjét is) meghatva bucsu-