A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 36. szám - A magyar ügyvédi kar történeti kiállítása - Bolgár igazságügy. [I. Törvényelőkészítő bizottságok]

250 A JOú magyar ügyvédi kar történeti kiállítása. A millenáris kiállításon az ügyvédi kar történeti kiállítását ö felsége, mint tudjuk, június hó 18-án volt kegyes megszemlélni. Szeretett királyunknak ezen látogatásáról most számol be a budapesti ügyvédi kamara a társkamarákhoz intézett következő átirattal: Tekintetes társkamara ! Hazánk ezeréves fennállásának megünneplésében kiváló rész jutott az országos kiállításnak, mely hivatva van a magyar állam múltjának s egy évezreden át való fejlődésének képét önmagunk s a külföld előtt feltárni. Az ügyvédi kar mindenkor kiváló részt vett az ország jogai felett való őrködés és szabad mozgás biztosításának, a tudomány müvelésének, az igazságszolgáltatás fejlesztésének s a kultúra egyéb tényezői ápolásának munkájában. Története szorosan össze van forrva az ország és nemzet közművelődésének fejlődésével. Át is volt hatva hazánk ügyvédi kara attól a tudattól, hogy a midőn az ország és nemzet fejlődésének történetét akarja a kiállításon bemutatni: akkor az ügyvédi kar nem hiányozhatik. Néhánynak kivételével az ország ügyvédi kamaráinak s ezek közt a tisztelt társkamarának vállvetett közreműködése s eszmékért lelkesedni tudó áldozatkészsége létrehozta az országos kiállítás alkotó részeként, az ügyvédi kar történeti kiállítását. És most örömmel s a tekintetes társkamarával való együtt örvendezés tudatában van szerencsénk közölni, hogy ő felsége a király legmagasabb látogatásával és meleg érdeklődésével tisztelte meg kiállításunkat. Ő felsége, elnökünk, titkárunk s a kiállított okiratok legnagyobb részének kiszemelője, az ügyvédség története megírásával megbízott dr. Sik Sándor ügyvédnek kalauzolása mellett folyó évi június hó 18-án kegyeskedett kiállításunkat megszemlélni. 0 felsége királyi kegyelme kiállításunkat feledhetlenül megtisztelő figyelmére méltatta. És lehetetlen a legmagasabb látogatásról ki nem emelnünk ő felsége azon kegyelmes megjegyzését, hogy a pristaldusok idéző jelvényét a mi történeti kiállításunkban látta először, mely szerint tehát nekünk sikerült ezt ő felségének bemutatni. O felsége továbbá az iránt méltóztatott kérdést intézni, vájjon a kiállítást az ügyvédi kar hozta-e létrer Mire elnökünk előadta, hogy ezt, a tudománynak kívánva szolgálni 26 ügyvédi kamara áldozatkészsége hozta létre. Valamint ki kell emelnünk azt a tényt is, hogy ö felsége külön érdeklődését nyilvánította az iránt, hogy hol és mikor kezdődnek a magyar nyelvű okiratok. Hűséges, örvendő és hálás szívvel őrizzük a királyi kegyelem e nyilvánulásának emlékét. Együtt érzünk ebben is a tisztelt társkamarával. És okunk van együtt örvendeni közös vállalatunk sikerében azon további ténynél fogva is, melyet szintén közlünk a tisztelt társkamarával s a mely abban áll, hogy nemsokára a legmagasabb királyi látogatás után, az országos levéltár egy kiváló szakférfiát küldötte ki kiállításunk megtekintésére s az azt kiváló érdekűnek és szakszerűen elrendezettnek nyilvánította. És a midőn ezeket közölni van szerencsénk s átadni ezzel a tisztelt társkamara hasonló kegyeletes megemlékezésének: e közlésünket is azzal végezzük, a mivel a legkegyelmesebb királyi látogatásról magunk vettünk tudomást: Éljen a király ! Budapesten, 1890. július 25. A budapesti ügyvédi kamara: Dr. Nagy Dezső, Dr. Györy Elek, titkár. elnök. Ausztria és külföld. Bolgár igazságügy. (Rövid visszapillantás. — I. Törvényelőkészítő bizottságok. II. Uj büntető törvénykönyv. — III. Sajtótörvényi és büntető eljárási novella. — IV. Örökségi törvény s a polg. prdtts. némely szakaszainak módosítása. — V. A bírói létszám szaporítása, a bíróságok tevékenységének emelése s ügyviteli szabályok. — VI. Kodifikáló bizottság és kataszteri enquéte. — Vessél y kapitány tervei. — Zárszó.) Világszerte ismeretesek a nagyfontosságú események, melyek a mult év végén s a jelen év elején országunkat örömteljes izgatottságban tartották. Hiszen nem is csekély dolog, midőn annyi meghiúsult kísérlet s egy teljes nyolc évig tartó bizonytalan s nyugtalanító helyzet után egyszerre legforróbb óhajunkat láttuk teljesítve: fejedelmünket kibékítve a hatalmas orosz császárral s elismerve ugy utóbbi valamint a többi nagy hatalmak részéről! S mindezt, mintegy varázskép, mondhatni az egyetlen vallásos tény — Borisz trónörökösnek gör. kel. ritusz szerinti fölkenetése — idézte elő, azaz eme fölkenetés csak a főmozzanat a két évvel ezelőtt megkezdődött kibékéltetési törekvéseknek, mely utóbbiakat azután szeretett fejedelmünk erélyes, céltudatos s nemesszivü közbelépése folytán fényes siker koronázta, siker, melyben oroszlánrésze van jelenlegi kormányunknak de különösen dr. Stoilov miniszterelnöknek és sok más előkelő egyházi és világi hazafinak. Eme boldog korszakot megnyitó események közepette nagyon természetes, hogy akkor, midőn az összes állami tényezők figyelmét ezen események s az azokat megelőző ép oly bonyolult, mint kényes kérdések megoldása igénybe vette, a törvényhozási munkára csak mel lcsleg lehetett gondolni. így folyt le az idő tavalyi június havától egész jelen évi március haváig. Mindazonáltal egy oly tevékeny és életrevaló kormány, milyen a dr. Sztojlové, törvényhozási dolgokban sem maradhatott tétlen, jóllehet mi ezen derék Kormánytól, — mely rövid idő alatt oly nagy s Bulgária s trónjára nézve megmérhetlen előnyöket elért és biztosított, nem vettük volna rossz néven, ha ezen idő alatt a törvényhozási munkálatokat egészen elhanyagolta volna is, — oly nagyba becsüljük mi az elért politikai eredményt. : De mint mondám, a kormány szeme mindenütt volt. 1. A mult év folyamán dr. Sztojlov miniszterelnök rendeletére bizottságok alakultak, melyeknek feladata volt négy nagyfontosságú törvényt illetve törvénytervezetet elkészíteni nevezeI tesen : egy rendszeres tisztviselő rendtartást, egy biróI sági szer v e z e t i t ö r v é n y t, egy k e r e sk ede 1 m i törvényt, | és egy büntető törvénykönyvet. Rövid idő alatt elkészült mind a négy tervezet, még pedig ; az első kettő kimerítő indokolással (melyet e sorok irója irt), illetve a büntető törvénytervezetnek nem is kellett elkészülnie, i mert az már 1888-ik év óta kész volt, a midőn dr. Sztojlov, j ki akkoron igazságügyminiszter volt, a tervezetet, részletes tárI gyalásának (második olvasásának) megkezdése után csakhamar J visszavonta, mert belátta, hogy az akkori Sztambulov féle dibej ráJis»(?) többség egy európai mintájú büntetőtörvénytől irtózik s a tervezetet biztosan megbuktatja. É tervezet visszavonását tudvalevőleg nyomban dr. Sztojlov és Nácsevics konzervátiv-párti miniszterek lemondásai követték. így tehát ezúttal nem kellett I egyéb mint ujolag átnézni e kész tervezetet, mii is a szakbizottság hét hosszú ülésben megtett, mely alkalommal dr. Edvi Illés Károly magyarázata alapján sokféle toldás és javítás eszközöltetett az eredeti szövegben. Sajnos hogy az idő, mely a bizottság rendelkezésére állott, oly rövid volt, talán sok egyéb üdvös javiI tás is tétetett volna, de hát mikor minálunk épen törvényalkotás I dolgában oly nagyon sietnek. A mondott három tervezetből az első három t. i. a hivatal| noki, a birói szervezeti s kereskedelmi törvényjavaslat ott rekedt i a nemzetgyűlési szakbizottságban az első olvasás után, ugy hogy i részletes tárgyalásukra nem is került a sor ; megjegyzem azonban hogy eme három tervezet is, melynek két elsejéről tavali közle[ ményemben is megemlékeztem, főleg magyar források után elkészült. Egy német közmondás azt mondja «Wer schimpft, der ] kauft». Valahányszor bátor vagyok egyes kitűnő gonddal s érte> lemmel kidolgozott magyar törvényalkotásokra utalni, elkészülve | kell lennem holmi bagatellizáló megjegyzésekre a csak francia és | belga minták után rajongó mérvadó jogászaink részéről, sőt szaki sajtóbani támadásokra *), de a midőn azután a tisztelt kritikusok az illető magyar forrásokból merített jogintézményeket és szabályokat közelebbről vizsgálják s higgadtan megfontolják, belátják, hogy bizony ezeknek a magyaroknak is «igen jó és célszerű törvényeik vannak, melyeket érdemes átvenni.- Részemről épen abban találom a magyar törvényhozók fölényét, hogy rendkívül eszesen és ügyesen fel tudják használni a külföldi mintatörvények célszerű és hasznos részeit s távol attól, hogy minden áron eredetiséget hajhásznának — mint a francia törvényhozók (kik elavult kódexeiket s jogintézményeiket csak azért nem változtatják, hanem a cazuisztikus interpretációnak tág tért nyitnak, hogy ne kelljen idegen — s Isten ments — talán német — mintát követniök, a mi — ugy látszik — nemzeti büszkeségüket sértené), — mondhatni szellemdusan tudják egyesíteni a hazában nyert tapasztalatot a külföld vívmányaival. Dr. Schischmanov St. Milán a polgári legfőbb semmitöszék alelnöke Szófiában. | Vegyesek. Kedvezmények az orsz. ügyvédgyülés tagjai számára. Az orsz. ügyvédgyülés állandó bizottsága értesiti az ügyvédgyülésre jelentkezett tagokat, hogy számukra a következő utazási és ellátási kedvezményeket eszközölte ki : Az orsz. ügyvédgyülés tagjai a részükre megküldendő tagsági igazolvány alapján a m. kir államvasutakon és az ezek kezelése alatt álló vonalain az I. kocsiosztályban Il-od osztályú jegygyei, a II. kocsiosztályban Ill-ad osztályú | jegygyei utazhatnak Budapestre és vissza. ! _ Az orsz. ügyvédgyülés vidéki tagjainak ellátásáról, elszálláso! lásáról és az összes kiállítási látványosságokra kiterjedő kedvezJ ményes belépő jegyekről az állandó bizottság a » Millenium Utazási és Ellátási vállalat* utján gondoskodik, a melynek minden tag részére megküldendő prospectusa e tekintetben közelebbi felvilágosítást ad. *) E tekintetben durvaságával kitűnt egy Odgyakov Péter nevezetű egyén, a ruscsuki felebbviteli törvényszék birája. Ezen tisztelt ur egy r- íhpopoliszban megjelenő jogi szaklapban egyebek közt szemére hányta kormányunknak, hogy tud egy mongol faj törvényeiből meríteni. Pedig nagyobb mongol mint a nevezett ur alig van a föld kerek-