A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 36. szám - A magyar ügyvédi kar történeti kiállítása - Bolgár igazságügy. [I. Törvényelőkészítő bizottságok]

A JOG 251 Ezen vállalat által nyújtott kedvezmények, esetleg vasúti mérsékelt jegygyei összeköttetésben, a tagok családjai részéről is igénybe vehetők. A tagok a »Millenium Utazási és Ellátási vállalat* által nyújtott kedvezmények közül választhatnak, és pedig a jegylüzeteket menettérti jegygyei úgyszintén lakással vagy a nélkül, étkezéssel vagy anélkül és belépő jegyekkel vagy azok nélkül vehetik igénybe. Társas összejövetelek az orsz. ügyvédgyülés alkalmából. 1886. évi szeptember hó 17-én este 8 órakor ismerkedési estély a budapesti ügyvédi kör helyiségeiben (V. Szemere utca 10 szám.) Étkezés étlap szerint. 1896. évi szeptember hó 18-án az ülés után csoportonkint a' kiállítás, különösen az ügyvédi kiállításnak, körképnek és egyéb látnivalóknak megtekintése; este csoportonkint kirándulás »ős Buda várába* és » Konstantinápolyban 189(i. évi szeptember hó 19-én ülés után a kiállítás megtekintésére, este 8 órakor bankét a kiállítási ünnepélyek csarnokában. Részvételi jegyek az orsz. ügyvédgyülés irodájában (V. Szemere utca 10 sz.) szeptember hó 19-én délelőtti 10 óráig előre váltandók. Állandó találkozási hely ugy délben, mint este a budapesti ügyvédi kör helyisége. Az egri érseki joglyceum tanrendje szerint az 1896/97 tanév első felében a következő rendkívüli előadások hirdetvék: Közegészségtan; het. 2 óra; dr. Glósz Kálmán. Alkotmányunk 1818. és 1867.; het. 3 óra; dr. Kiss István. Bevezetés a statiszkába; het. 2 óra; dr. Fa lesik Dezső. Közszolgálati prag- I matika; het. 1 óra; dr. Falcsik Dezső. Törvényhatósági és községi önkormányzat; het. 1 óra; dr. Falcsik Dezső. Iparügyünk szervezeti; het. 1 óra; dr. Falcsik Dezső. Közigazgatási bíráskodás; het. 1 óra; dr. Fa 1 cs i k Dezső. Politikai repetitorium; het. 1 óra; dr. Kiss István. Közjegyzők országos közgyűlése- A magyar kir. közjegyzők országos egyesülete szept. 6-án és 7-én tartja meg a Markó-utcai törvényszéki palota nagytermében az ezeréves emlék megünneplésével kapcsolatban, az évi X. rendes közgyűlését, melynek ez a tárgysorozata: szept. 6-án. Elnöki megnyitó, mondja Zi mányi Alajos, a kir. közjegyzők országos egyesületének elnöke. 2. Millenáris emlékbeszéd, mondja Rupp Zsigmond. 3. Előterjesztés a beérkezett pályamunka jutalomdija tárgyában. Előadja Horváth Károly dr. orosházi közjegyző. 4. A közjegyzői szaklap díszpéldányának Charmat Oszkár fiumei közjegyző. Szept. 7-én, 1. A központi bizottság beszámolója. 2. Az egyesületi pénztáros előterjesztése. 3. A közjegyzők hatáskörének és a díjszabásnak módosítására vonatkozó tervezet és annak benyújtása módjának megállapítása. 4. Nyugdíj szabályozás kérdése. 5. A központi bizottság tagjai létszámának kiegészítése. 6. Esetleges indítványok. Ellentétes kir. táblai döntvények. Abban a kérdésben, vájjon ingatlanok tulajdona vagy birtoka s egyszersmind elvont haszon és a perköltség iránt is indított perben hozott feltétlenül marasztaló elsőbirósági ítélet alapján, az elvont haszon és ezzel együtt a perköltség erejéig van-e az 1881: LX. t.-c. 224. §-a értelmében biztosítási végrehajtásnak helye, ha az alperes a végrehajtásra halasztó hatálylyal biró felebbezést adott be, a kolozsvári és a debreceni kir. ítélőtáblák egymással homlokegyenest ellenkező teljes ülési döntvényeket hoztak. A kolozsvári kir. ítélőtábla 1895. évi április hó 4-én tartott teljes ülésében hozott 1. sz. polgári döntvényében kimondotta, hogy ingatlanok tulajdona és birtoka s egyúttal elvont haszon és a perköltség iránt hozott marasztaló elsőbirósági Ítéletek alapján halasztó hatályú fellebezés beadása esetén a megítélt elvont haszon összege és a perköltség erejéig biztosítási végrehajtásnak helye van, mert ha az ingatlan tulajdona és birtoka mellett annak pénzben követelt elvont hasznának megtérítése is képezi a per tárgyat és az elvont haszon pénzben meghatározott összegben Ítéltetett meg, ez a követelés a végreh. törv. 224. §-ban érintett készpénzbeli követelés fogalma alá esik; az a körülmény pedig, hogy a pénzkövetelés ily perekben a fődoiognak csak járuléka, különbséget nem tehet, mert a keresetnek mindakettő egyaránt tárgya volt és mert a végrehajt, törv. 224. §-a nem rendeli, hogy a készpénzkövetelés a keresetnek főtárgyát képezze. A d ebreceni kir. ítélőtábla pedig 1896. évi április hó 28-án tartott polgári teljes ülésben hozott 5. sz. polgári döntvényében kimondta, hogy a fentérintett esetekben az elsőbiróságilag megítélt elvont haszon és perköltség erejéig biztosítási végrehajtásnak helye nincs, mert a biztosításnak mindkét módozata, a biztosítási végrehajtás és a zárlat, önálló követelést feltételez, s ezért biztosítási végrehajtásnak avagy zárlatnak csakis önálló és az olyan követelésekre nézve lehet helye, a mely követelések önálló kereset tárgyává tétettek. Az olyan perekben azonban, a melyekben az ingatlan elvont haszna a tulajdon vagy birtok megítélésével együttesen képezi a kereset tárgyát, az elvont haszon iránti követelés csak járulékát képezi a tulajdon vagy birtok iránti követelésnek, a melynek biztosítására pedig nem a 224. §. szerinti biztosítási végrehajtás, hanem a 237. §. szerinti zárlat szolgál. Minthogy pedig a járulék a fődolgot követi, az ingatlan tulajdonával vagy birtokával együttesen megítélt elvont haszon, habár ennek egyenértéke meghatározott pénzösszegben állapíttatott is meg, valamint ezzel együtt a perköltség sem biztositható a főkövetelés nélkül és attól eltérő módon. A m. kir. Curiának kell tehát az 1890: XXV. t.-c. 13. §-a értelmében eldönteni; hogy ebben a kérdésben, melyik kir. táblának van igaza, részünkről — anélkül, hogy curiai döntésnek eléje vágni akarnánk — csak annak a nézetnek adunk kifejezést, hogy nem mindig az a jobb, a mi ujabb. A zombori kir. törvényszék és a területén levő kir. járásbíróságok bírái és hivatalnokai f. évi szeptember hó 19-én, elnökük, Széchényi József urnák 25 éves elnöki működését ünneplik. Az ünnepség sorrendje : Folyó évi szeptember hó 19-én d. e 10 órakor a vármegyeház nagytermében : 1. Üdvözlő beszéd. 2. A zombori kir. törvényszék és a területén levő kir. járásbíróságok birái és hivatalnokai emlék-albumának átadása. Déli 1 órakor társasebéd a «Vadászkürt* fogadó nagytermében. A társasebéden résztvenni szándékozók felkéretnek, hogy a teríték árát, 5 frtot, folyó évi szeptember hó 8-ig dr. Orkonyi Ede, kir. törvényszéki biróhoz beküldeni szíveskedjenek. Ha a férj hagyatékára az özvegy nő haszonélvezeti igényt terjeszt elő, kiskorú gyermekét az örökösödési eljárásban a fenforgó érdekellentét folytán nem képviselheti. (A belügyminiszternek 18,089/96. sz. a. Sz. város bizottságához intézett rendelete.) Néhai R. Ferenc hagyatéki ügyében a közigazgatási bizottsága gyámügyi felebbviteli küldöttségének másodfokú határozatát, az ez ellen a nevezett örökhagyó özvegye, R. Ferencné és kiskorú leánya R. Anna által közbetett felebbezés folytán vizsgálat alá vévén, következőleg határoztam: A másodfokú határozatot, mely szerint a néhai R. Ferenc hagyatékának tárgyalásáról A. M. kir. közjegyző által felvett jegyzőkönyvben előadottak felett a városi árvaszék által hozott és a kiskorú R. Anna részéről való gyámhatósági jóváhagyást kimondó végzés a «The Gresham> biztosító-társaság által kiállított kötvény alapján esedékes 2,000 frtos életbiztosítási összegre vonatkozó részében megváltoztattatott és kimondatott, hogy ezen kötvényben foglalt érték a néhai R. Ferenc hagyatékához nem tartozik, s tulajdonjogilag kiskorú R. Annát illeti, az árvaszék végzésével együtt feloldom és az árvaszéket utasítom, hogy kiskorú R. Anna részére az 1877. évi XX. t.-c. 30. §. a) pontja alapján ügygondnokot rendeljen ki, és ennek megtörténte után a néhai R. Ferencz hagyatékának tárgyalására végzésileg megbízást nyert A. M. kir. közjegyzőnek az ügyiratokat oly felhívással adja ki, hogy a szóban forgó hagyatéki ügyet özvegy R. Ferencné és kiskorú R. Anna ügygondnokának közbenjöttével újból tárgyalja. Indokok: A néhai R. Ferenc hagyatékának tárgyalásáról A. M. kir. közjegyző által felvett jegyzőkönyv szerint özvegy R. Ferencné haszonélvezeti igényeket terjesztvén elő, az ügynek ily állásában kiskorú gyermekét a szóban forgó örökösödési eljárásban többé nem képviselhette, mert közte és gyámoltja között érdekellentét forgott fen. A nevezett özvegy és a kiskorúnak a jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatai tehát egyezségnek nem tekinthetők, miután kiskorú R. Anna ügygondnok által képviselve nem volt. Ez okból s miután az örökhagyó után maradt életbiztosítási kötvényekre vezetett birói végrehajtás ellen özvegy R. Ferenczné által igénybe vett jogorvoslat a szegedi kir. ítélőtáblának végzése szerint kedvező eredményre vezetett, idézett másodfokú határozatnak az árvaszék elsőfokú végzésével együtt való feloldását és a jelen határozatban foglaltakat elrendelni kellett. A törvényes születés kitörlése. A budapesti kir. törvényszék érdekes határozatot hozott a napokban. A tény állás a következő: B. S. énekesnőnek 1887-ben született egy fia báró B. P.-től, a ki nyilatkozatban is megengedé, hogy a kis fiu — bár házasságon kívül született — az ő nevére kereszteltessék. így is történt. 1890. év elején meghalt a báró felesége és ez év folyamán ő nőül vette a kérdéses kis fiu anyját, akitől azonban két év múlva elválván, egyben a gyermek törvényes születésének kitörlését is kérte, nehogy az majdan az ő első házasságbeli leányával együtt örököljön. Indokul azt hozta fel, hogy az mástól származott s ő csak szerelmi mámorában adta a nyilatkozatot stb. 3 évi perlekedés után a törvényszék minap kitörölni rendelte a törvényes származást, mert úgymond : törvényes gyakorlatunk szerint utólagos házasság által csak akkor törvényesíthető egy gyermek, ha annak nemzése idején a term. szülők olyan helyzetben voltak, hogy házasságra léphettek volna ; jelen esetben azonban, midőn az apa első házassága még törvényesen fennállott, ezen eset nem foroghatott fenn és így — dacára a nyilatkozatnak — a törvénytelenitést és ennek joghatályát kellett alkalmazni. Mikor forog fenn turpis causa? A pestvidéki kir. törvényszék felebbviteli tanácsa : Annak megállapítására, hogy valamely kötelezettségnek alapját képezi-e turpis causa vagy sem, nem a szerződő felek vagy az ajánlatot tevő fél egyéni akaratából kötelezett összeg nagysága, hanem maga a cél, melynek elérése és keresztülvitele szándékoltatik, illetve a díjazás fejében kikötött és elvállalt cselekmény s eljárás misége, minősége bírhatnak csak döntő befolyással és azért lehetséges, hogy valamely cselekmény vagy eljárás a szigorúbb társadalmi felfogás által alkotott erkölcsi szabályokba ütközik és ezáltal helytelennek ismertetik el, de azért ez még egymagában a turpis causa, tehát oly erkölcstelen jogalap megállapítására, mely a követelés birói uton leendő érvényesítését kizárja és ezzel az iilető fél eljárása, habár közvetve is, birói Ítélettel tisztességtelen és erkölcstelennek nyilvánitassék, elégséges indokul nem szolgálhat. (1895. D. 208.) Az egri érs. joglyceumon — mint az igazgatóság velünk közli — az uj tanév szeptember 1-én kezdődik. Beigtatási és beiratási határidő szept. 1—8. ; később jelentkezőknek felvételük iránt külön kell folyamodniok, igazgatói utasítás szerint. A tanévet megnyitó istentiszteletnek, valamint az előadások megkezdésének napját külön