A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 36. szám - Ázsiai állapotok. Válasz - A községi biráskodás alá eső fizetésmeghagyási ügyekből keletkezett perekben hozott ítéletek végrehajtásáról

A JOG 249 értelmében a végrehajtási eljárásra az 1877: XXII. t.-c. szabályai alkalmazandók és pedig akkor is, ha a végrehajtás nem a fizetésmeghagyás alapján, hanem a fizetésmaghagyással indított perben hozott Ítélet alapján kéretik; a mi kitűnik abból, hogy ez a per tárgyának értékére való tekintettel községi bíróság elé tartozó valamely ügyben a fizetési meghagyás 15 uap alatt ellentmondással meg nem támadtatott s annak alapján a végrehajtás az 189:5: 19. t.-c. 13. §-ában foglalt korlátozással és az 1877: XXII. t.-c. értelmében elrendeltetett, az utóbb előterjesztett ellenmondás folytán megtartott tárgyalás alapján hozott végrehajtható marasztaló Ítéletben az 1893: XIX. t.-c. 13. §-a értelmében hivatalból kimondandó, hogy a kielégítési végrehajtás korlátozás nélkül folytatandó; ebből pedig az következik, hogy az ily végrehajtást ugyanazon szabályok szerint kell lolytatni, a melyek szerint az megkezdetett, t. i. az 1877: XXII. t.-cikknek a végrehajtásra vonatkozó szabályai szeiint; ugyanezen szempont alá esik azonban a tárgyánál fogva községi bíróság elé tartozó ügy akkor is, ha abban a végrehajtás nem a fizetési meghagyás, hanem az azzal megindított perben hozott itélet alapján rendeltetik el; mert a végrehajtási eljárásra nézve az ügy természete irányadó, s nem az az esetleges körülmény, hogy a végrehajtás a fizetési meghagyás, vagy az azzal megindított perben hozott itélet alapján lett-e elrendelve stb. * * * A mi nézetünknek a nagyváradi kir. ítélőtábla felfogása telel meg. Szerintünk tehát nem csak a végrehajtás kérvényezési munkadíj költsége nem állapítható meg (1877:XXII. t.-c. 85. §.'), hanem a járásbíróság székhelyén foganatosítandó végrehajtás esetén kívül a végrehajtás foganatosításával is nem bírósági végrehajtó, hanem az 1877. XXII. t.-c. 66. §-ában megjelölt községi közegek bizandók meg; a korlátlan végrehajtás elrendelésekor pedig a biró az árverés foganatosítására hivatalból tüz ki határnapot. A nagyváradi kir. ítélőtábla indokolásában az mondatik, hogy a fizetésmeghagyás alapján elrendelt végrehajtásnak korlátlanul folytatása a marasztaló ítéletben hivatalból kimondandó. A mint láttuk a hivatkozott § csak annyit mond, hogy ha marasztaló itélet hozatott, hivatalból kimondandó. Magában az ítéletben tehát nem kell kimondani. Ez nem is lehetséges, mert előbb meg kell győződni a bírónak arról: adatott-e be a végrehajtási eljárást az ellenmondással egyenlő joghatálylyal felfüggesztő igénykereset; ezt pedig nem a kezén levő iratok alapján állapithatja meg, hanem az iktatóhivatal jelentéséből. Nem lehetséges azért sem, mert hisz árverési határnapot kell kitűznie s hirdetményt kibocsátania, a mi szintén nem tehető az ítéletben. Kívánatos, hogy a tárgyalt kérdésben a felső bíróságok mielőbb elvi megállapodásra jussanak s az e kérdéssel széles téren nyilvánuló jogbizonytalanságnak véget vessenek. Belföld A királyi Curia és a tábla teljes ülése. Az igazságügyi palotában f. hó 1-én volt a Curia és a tábla első teljes ülése. A Curián Szabó Miklós, a táblán Vértessy Sándor elnöklete alatt. Mindkét ülést pontban délelőtt 10 órakor tartották meg. A királyi Curián 10 órakor nyitotta meg az ülést Szabó Miklós, a Curia elnöke. Örömmel üdvözölte az összegyűlt bírákat és megemlékezett a kormány bőkezűségéről, hogy ilyen fényes palotában helyezték el a magyar igazságszolgáltatást. Bejelentette, hogy az épület ünnepies felavatása októberben lesz és a király is jelen lesz az ünnepiességen. A felavatás egyik pontja lesz a millenniumi ünnepségeknek. Hogy az épületet a felavatás előtt kellett használatba venni, annak oka az, hogy a régi épület már alig birta befogadni a királyi Curiát és a szükség ugy hozta magával, hogy az igazságszolgáltatás még a felavatás előtt beköltözzék az uj igazságügyi palotába. Reméli, hogy a Curia birái magukkal hozták a régi épületből kötelességérzetüket és buzgalmukat is és mindenkor továbbra is lankadatlan tevékenységet fognak kifejteni, — s magukkal hozták továbbá azt a tekintélyt is, a melyet a királyi Curia magának a régi épületben szerzett, és Ő Felsége legmagasabb megelégedésére és az ország bizalmának eddigi megtartása mellett a jövőben is növelni fogják. Még egyszer üdvözli a bírákat és erőt, egészséget és kitartást kiván munkálkodásukhoz. Ezután Ruby Antal bejelentette, hogy Szentgyörgyi Imre tanácselnököt saját kérelmére ő felsége felmentette a szolgálat alól és nyugdíjazta. Bejelentésre került továbbá, hogy a király Végh János, Horváth Ferencz és Major Kálmán táblabirákat a Curiára kisegítő birákul rendelte be. Az Ítélőtáblán Vértesy Sándor elnök nyitotta meg az ülést: Hosszabb elválás és a szüneti távollét után a viszontlátás melegével üdvözli az ülést. A teljes ülés tárgyát a lefolyt év és különösen a szüneti birák működésének eredménye és egyéb teljes ülési tárgyak képezendik. A szünet előtt a szüneti tanács részére átadatott polgári 68, váltó 24, büntető 148, összesen 240. Szünet alatt érkezett szüneti ügy: polg. 214, váltó 63, büntető 406, összesen 683. Elintézendő volt: polgári 282, váltó 87, büntető 554, összesen 923. Elintéztek a szünet alatt: polgári ügyet 244-et, váltó-ügyet 71-et, büntető ügyet 319-et, összesen 634-et. Hátralék maradt: polgári 38, váltó 16, büntető 235, teljes számban 289. Beérkezett 1896. aug. 29-én hátralék: polg. 1,539, úrbéri 10, váltó 432, büntető 1,590, elintézendő van most: 3,570. A folyó ügyek során megemlíti, hogy Farkas Géza tanácselnök és Fábry Gyula biró nyugalomba vonultak. A gyűlés ezt sajnálattal veszi tudomásul és jegyzőkönyvben örökíti meg az érdemes birák emlékét. A kir. tábláról ifj. Végh Jánost, Horváth Ferencet és Maj or Kálmánt a Curiához kisegítő birákul rendelték ki. A tábla nagy kitüntetésnek veszi, hogy tagjai sorából egyszerre hárman emeltetnek a kir. Curia birái közé, de egyszersmind fájlalja, hogy e három kitűnő erőt ezentúl kénytelen nélkülözni. A folyó ügyek elősorolása ezzel véget ért és a teljes ülés az elnök lelkes éltetése közben feloszlott. Az ülések után ugy a Curián, mint az ítélőtáblán összeültek a tanácsok és megkezdették működésüket. A bűnvádi eljárási törvényjavaslat tárgyalását a képviselőházban megkezdték f. hó 3-án Chorin Ferenc rendkívüli tartalmas előadói beszédével, melyet röviden a következőkben ismertetünk: Chorin Ferencz előbb történelmi visszapillantást vet a kérdés fejlődésére és kifejti, hogy nekünk e téren együtt kell haladni a korszellemmel és ki kell küszöbölnünk a.2 idegen jogforrásokat. Foglalkozik ezután a javaslat alapelveivel. A javaslat a vádrendszer tökéletesítését tűzte ki célul. E szerint a bűntett üldözése első sorban a királyi ügyésznek áll hatáskörében. Kimerítően ismerteti a bizottság felfogását az e törvényjavaslatban lerakott alapelveket és az eljárási szabályokat illetőleg. A bizottság, mely a jogpolitikai elvek szigorú szern előtt tartásával lelkismeretesen tárgyalta a törvényjavaslatot, az esküdtszéki intézményt feltétlenül szükségesnek találja. Összehasonlítva az esküdtszéki verdikteket a szakbiróságok Ítéleteivel, azt látjuk, hogy kevesebb hibás — és különösen a terhelt kárára hibás — esküdtszéki verdikt hozatik, mint a szakbiróságok által. (Igaz! Ugy van '.) Ausztriában is helyesnek bizonyult az esküdtszéki intézmény kiterjesztése s ott ma annak bírói működésével teljesen meg vannak elégedve. Az esküdtszék behozatala nálunk nemzetiségi szempontból is fontos. Végül áttér a népbirói intézmény felállításának kérdésére, amelyet nálunk kivihetetlennek tart. A javaslat tárgyalásának ellenzői azt állítják, hogy az nincs kellőkép előkészítve. Ezzel szemben elmondja a javaslat megszületésének történetét, a miből azt kívánja igazolni, hogy hosszú időn keresztül, kellő gondossággal készíttetett elő. Beszédét így fejezte be : Hosszas beható tanulmányok, számos szakértő meghallgatása és több évi munka után a bűnvádi eljárásról szóló javaslatot, a mostani igazságügyminiszter 1895. május hónapban terjeszti a ház elé. A mostani javaslat tehát több mint egy év óta forog közkézen. Bátran állithatom tehát, hogy alig volt még javaslat, több szakértői vélemény meghallgatásával, nagyobb gondossággal, nagyobb alapossággal megvitatva és előkészítve. Ami most a második ellenvetést a junktimot illeti, kétségtelen dolog, hogy az életbeléptető törvény és a bűnvádi eljárás között szoros összefüggés van. a mennyiben a birói szervezetnek szükségképpen j simulnia kell a perrendtartás intézkedéseihez. Más birói szervezetre lesz I szükség, ha a törvényhozás eltörli a felebbezést a ténykérdésben, más I pedig ha a javaslat intézkedései elfogadtatnak. Olasz- és Németország ! szintén előbb állapították meg a bűnvádi perrendtartást s csak azután i tárgyalták az életbe léptető törvényeket. Még kevesebb alappal bir azon aggodalom, hogy a javaslat elfogadása esetében, az életbe léptető törvény esetleg mellőzhetné az esküdtszéket, mert a javaslat számos intézkedése oly természetű, hogy az esküdtbiróságok működését egyenesen feltételezik, ugy, hogy nélküle életbe sem léptethető. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) A kormány, az igazságügyi bizottság s a törvényhozás a javaslat elfogadása esetében az esküdtbíróság mellett állást foglaltak s igazi képtelenség feltételezni, hogy ezen álláspontjuktól eltérni hajlandók volnának. Nincs kizárva annak lehetősége, hogy a bűnvádi eljárás életbe léptetéséről és az esküdtbiróságok szervezéséről szóló javailatok a képviselőháznak még jelen ülésszakában kerülnek tárgyalás alá, de helyezkedjünk i azok álláspontjára, kik azt lehetőnek nem tartják s kik nézete szerint, | az életbe léptető törvény csak a jövő országgyűlés által lenne tárgyalható. A választás után összeülő képviselőház az esetben is kész bűnvádi eljárással fog szembeállani, melynek egész rendszere, egyes intézI kedései arra vannak fektetve, hogy esküdtbiróságok ítéljenek a legsúlyosabb bűncselekmények fölött. A kik tehát igazán és komolyan akarják azt, hogy esküdtbiróságok a mostaninál nagyobb hatáskörrel illesztessenek be birói szervezetünkbe, azoknak követelniük kell a javaslat tárgya| lását és törvényerőre emelkedését. (Helyeslés.) T. ház ! A mire beszédem az idő rövidsége miatt ki nem terjesz| kedett, arra nézve a jelentés megadja a felvilágosítást. A javaslat hivatva van véget vetni tarthatatlan viszonyoknak a j büntető igazságszolgáltatás terén, kiküszöböl az osztrák abszolutizmus I maradványait onnan, a hol azok sorvasztólag hatnak az állami közösség [ érzékére s veszélyeztetik a közszabadságot. A javaslat hivatva van biztos | alapul szolgálni a vádnak és védelemnek, egyensúlyt létesíteni a társadalom fontos érdekei között. (Ugy van! jobb felöl.) A javaslat számottevő haladást jelez a törvényalkotás terén s bizonyítéka lesz azon érett szabadságszeretetnek, mely a törvényhozást a I büntető törvényalkotás terén máig vezette. (Élénk helyeslés.) A javaslat j végül fontos lépést képez a jogegység felé, mely az egységes állam egyik j hatalmas biztositéka. Ezek alapján ajánlom a t. háznak, hogy a törvény| javaslatot_ az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni méltóz' tassék. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps, a szónokot számosan üdvözlik.)