A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 36. szám - Ázsiai állapotok. Válasz - A községi biráskodás alá eső fizetésmeghagyási ügyekből keletkezett perekben hozott ítéletek végrehajtásáról

A JOG 249 értelmében a végrehajtási eljárásra az 1877: XXII. t.-c. szabályai alkalmazandók és pedig akkor is, ha a végrehajtás nem a fizetés­meghagyás alapján, hanem a fizetésmaghagyással indított per­ben hozott Ítélet alapján kéretik; a mi kitűnik abból, hogy ez a per tárgyának értékére való tekintettel községi bíróság elé tar­tozó valamely ügyben a fizetési meghagyás 15 uap alatt ellent­mondással meg nem támadtatott s annak alapján a végrehajtás az 189:5: 19. t.-c. 13. §-ában foglalt korlátozással és az 1877: XXII. t.-c. értelmében elrendeltetett, az utóbb előterjesztett ellenmondás folytán megtartott tárgyalás alapján hozott végrehajtható marasz­taló Ítéletben az 1893: XIX. t.-c. 13. §-a értelmében hivatalból kimondandó, hogy a kielégítési végrehajtás korlátozás nélkül foly­tatandó; ebből pedig az következik, hogy az ily végrehajtást ugyanazon szabályok szerint kell lolytatni, a melyek szerint az megkezdetett, t. i. az 1877: XXII. t.-cikknek a végrehajtásra vonatkozó szabályai szeiint; ugyanezen szempont alá esik azon­ban a tárgyánál fogva községi bíróság elé tartozó ügy akkor is, ha abban a végrehajtás nem a fizetési meghagyás, hanem az azzal megindított perben hozott itélet alapján rendeltetik el; mert a végrehajtási eljárásra nézve az ügy természete irányadó, s nem az az esetleges körülmény, hogy a végrehajtás a fizetési meg­hagyás, vagy az azzal megindított perben hozott itélet alapján lett-e elrendelve stb. * * * A mi nézetünknek a nagyváradi kir. ítélőtábla felfogása telel meg. Szerintünk tehát nem csak a végrehajtás kérvénye­zési munkadíj költsége nem állapítható meg (1877:XXII. t.-c. 85. §.'), hanem a járásbíróság székhelyén foganatosítandó végrehajtás esetén kívül a végrehajtás foganatosításával is nem bírósági végre­hajtó, hanem az 1877. XXII. t.-c. 66. §-ában megjelölt községi közegek bizandók meg; a korlátlan végrehajtás elrendelésekor pedig a biró az árverés foganatosítására hivatalból tüz ki határnapot. A nagyváradi kir. ítélőtábla indokolásában az mondatik, hogy a fizetésmeghagyás alapján elrendelt végrehajtásnak kor­látlanul folytatása a marasztaló ítéletben hivatalból kimondandó. A mint láttuk a hivatkozott § csak annyit mond, hogy ha marasztaló itélet hozatott, hivatalból kimondandó. Magában az íté­letben tehát nem kell kimondani. Ez nem is lehetséges, mert előbb meg kell győződni a bírónak arról: adatott-e be a végrehajtási eljárást az ellenmondással egyenlő joghatálylyal felfüggesztő igény­kereset; ezt pedig nem a kezén levő iratok alapján állapithatja meg, hanem az iktatóhivatal jelentéséből. Nem lehetséges azért sem, mert hisz árverési határnapot kell kitűznie s hirdetményt kibo­csátania, a mi szintén nem tehető az ítéletben. Kívánatos, hogy a tárgyalt kérdésben a felső bíróságok mielőbb elvi megállapodásra jussanak s az e kérdéssel széles téren nyilvánuló jogbizonytalanságnak véget vessenek. Belföld A királyi Curia és a tábla teljes ülése. Az igazságügyi palotában f. hó 1-én volt a Curia és a tábla első teljes ülése. A Curián Szabó Miklós, a táblán Vértessy Sándor elnöklete alatt. Mindkét ülést pontban délelőtt 10 órakor tartották meg. A királyi Curián 10 órakor nyitotta meg az ülést Szabó Miklós, a Curia elnöke. Örömmel üdvözölte az összegyűlt bírákat és megemlékezett a kormány bőkezűségéről, hogy ilyen fényes palotában helyezték el a magyar igazságszolgáltatást. Bejelentette, hogy az épület ünnepies felavatása októberben lesz és a király is jelen lesz az ünnepiességen. A felavatás egyik pontja lesz a millenniumi ünnepségeknek. Hogy az épületet a felavatás előtt kellett használatba venni, annak oka az, hogy a régi épület már alig birta befogadni a királyi Curiát és a szükség ugy hozta magával, hogy az igazságszolgáltatás még a felavatás előtt beköl­tözzék az uj igazságügyi palotába. Reméli, hogy a Curia birái magukkal hozták a régi épületből kötelességérzetüket és buzgal­mukat is és mindenkor továbbra is lankadatlan tevékenységet fognak kifejteni, — s magukkal hozták továbbá azt a tekintélyt is, a melyet a királyi Curia magának a régi épületben szerzett, és Ő Felsége legmagasabb megelégedésére és az ország bizal­mának eddigi megtartása mellett a jövőben is növelni fogják. Még egyszer üdvözli a bírákat és erőt, egészséget és kitartást kiván munkálkodásukhoz. Ezután Ruby Antal bejelentette, hogy Szentgyörgyi Imre tanácselnököt saját kérelmére ő felsége felmentette a szol­gálat alól és nyugdíjazta. Bejelentésre került továbbá, hogy a király Végh János, Horváth Ferencz és Major Kálmán táblabirákat a Curiára kisegítő birákul rendelte be. Az Ítélőtáblán Vértesy Sándor elnök nyitotta meg az ülést: Hosszabb elválás és a szüneti távollét után a viszontlátás melegével üdvözli az ülést. A teljes ülés tárgyát a lefolyt év és különösen a szüneti birák működésének eredménye és egyéb tel­jes ülési tárgyak képezendik. A szünet előtt a szüneti tanács részére átadatott polgári 68, váltó 24, büntető 148, összesen 240. Szünet alatt érkezett szüneti ügy: polg. 214, váltó 63, büntető 406, összesen 683. Elintézendő volt: polgári 282, váltó 87, büntető 554, összesen 923. Elintéztek a szünet alatt: polgári ügyet 244-et, váltó-ügyet 71-et, büntető ügyet 319-et, összesen 634-et. Hátralék maradt: polgári 38, váltó 16, büntető 235, teljes számban 289. Beérkezett 1896. aug. 29-én hátralék: polg. 1,539, úrbéri 10, váltó 432, büntető 1,590, elintézendő van most: 3,570. A folyó ügyek során megemlíti, hogy Farkas Géza tanács­elnök és Fábry Gyula biró nyugalomba vonultak. A gyűlés ezt sajnálattal veszi tudomásul és jegyzőkönyvben örökíti meg az érdemes birák emlékét. A kir. tábláról ifj. Végh Jánost, Horváth Ferencet és Maj or Kálmánt a Curiához kisegítő birákul rendelték ki. A tábla nagy kitüntetésnek veszi, hogy tagjai sorából egyszerre hárman emeltetnek a kir. Curia birái közé, de egyszersmind fájlalja, hogy e három kitűnő erőt ezentúl kénytelen nélkülözni. A folyó ügyek elősorolása ezzel véget ért és a teljes ülés az elnök lelkes éltetése közben feloszlott. Az ülések után ugy a Curián, mint az ítélőtáblán összeültek a tanácsok és megkezdették működésüket. A bűnvádi eljárási törvényjavaslat tárgyalását a képviselő­házban megkezdték f. hó 3-án Chorin Ferenc rendkívüli tar­talmas előadói beszédével, melyet röviden a következőkben ismertetünk: Chorin Ferencz előbb történelmi visszapillantást vet a kérdés fejlődésére és kifejti, hogy nekünk e téren együtt kell haladni a kor­szellemmel és ki kell küszöbölnünk a.2 idegen jogforrásokat. Foglalkozik ezután a javaslat alapelveivel. A javaslat a vádrendszer tökéletesítését tűzte ki célul. E szerint a bűntett üldözése első sorban a királyi ügyész­nek áll hatáskörében. Kimerítően ismerteti a bizottság felfogását az e törvényjavaslatban lerakott alapelveket és az eljárási szabályokat illető­leg. A bizottság, mely a jogpolitikai elvek szigorú szern előtt tartásával lelkismeretesen tárgyalta a törvényjavaslatot, az esküdtszéki intézményt feltétlenül szükségesnek találja. Összehasonlítva az esküdtszéki verdikteket a szakbiróságok Ítéle­teivel, azt látjuk, hogy kevesebb hibás — és különösen a terhelt kárára hibás — esküdtszéki verdikt hozatik, mint a szakbiróságok által. (Igaz! Ugy van '.) Ausztriában is helyesnek bizonyult az esküdtszéki intézmény kiterjesztése s ott ma annak bírói működésével teljesen meg vannak elégedve. Az esküdtszék behozatala nálunk nemzetiségi szempontból is fontos. Végül áttér a népbirói intézmény felállításának kérdésére, amelyet nálunk kivihetetlennek tart. A javaslat tárgyalásának ellenzői azt állítják, hogy az nincs kellőkép előkészítve. Ezzel szemben elmondja a javaslat megszületésének történetét, a miből azt kívánja igazolni, hogy hosszú időn keresztül, kellő gondossággal készíttetett elő. Beszédét így fejezte be : Hosszas beható tanulmányok, számos szakértő meghallgatása és több évi munka után a bűnvádi eljárásról szóló javaslatot, a mostani igazságügyminiszter 1895. május hónapban terjeszti a ház elé. A mostani javaslat tehát több mint egy év óta forog közkézen. Bátran állithatom tehát, hogy alig volt még javaslat, több szak­értői vélemény meghallgatásával, nagyobb gondossággal, nagyobb ala­possággal megvitatva és előkészítve. Ami most a második ellenvetést a junktimot illeti, kétségtelen dolog, hogy az életbeléptető törvény és a bűnvádi eljárás között szoros összefüggés van. a mennyiben a birói szervezetnek szükségképpen j simulnia kell a perrendtartás intézkedéseihez. Más birói szervezetre lesz I szükség, ha a törvényhozás eltörli a felebbezést a ténykérdésben, más I pedig ha a javaslat intézkedései elfogadtatnak. Olasz- és Németország ! szintén előbb állapították meg a bűnvádi perrendtartást s csak azután i tárgyalták az életbe léptető törvényeket. Még kevesebb alappal bir azon aggodalom, hogy a javaslat elfoga­dása esetében, az életbe léptető törvény esetleg mellőzhetné az esküdt­széket, mert a javaslat számos intézkedése oly természetű, hogy az esküdtbiróságok működését egyenesen feltételezik, ugy, hogy nélküle életbe sem léptethető. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) A kormány, az igazságügyi bizottság s a törvényhozás a javaslat elfogadása esetében az esküdtbíróság mellett állást foglaltak s igazi kép­telenség feltételezni, hogy ezen álláspontjuktól eltérni hajlandók volnának. Nincs kizárva annak lehetősége, hogy a bűnvádi eljárás életbe léptetésé­ről és az esküdtbiróságok szervezéséről szóló javailatok a képviselőház­nak még jelen ülésszakában kerülnek tárgyalás alá, de helyezkedjünk i azok álláspontjára, kik azt lehetőnek nem tartják s kik nézete szerint, | az életbe léptető törvény csak a jövő országgyűlés által lenne tárgyalható. A választás után összeülő képviselőház az esetben is kész bűn­vádi eljárással fog szembeállani, melynek egész rendszere, egyes intéz­I kedései arra vannak fektetve, hogy esküdtbiróságok ítéljenek a legsúlyo­sabb bűncselekmények fölött. A kik tehát igazán és komolyan akarják azt, hogy esküdtbiróságok a mostaninál nagyobb hatáskörrel illesztesse­nek be birói szervezetünkbe, azoknak követelniük kell a javaslat tárgya­| lását és törvényerőre emelkedését. (Helyeslés.) T. ház ! A mire beszédem az idő rövidsége miatt ki nem terjesz­| kedett, arra nézve a jelentés megadja a felvilágosítást. A javaslat hivatva van véget vetni tarthatatlan viszonyoknak a j büntető igazságszolgáltatás terén, kiküszöböl az osztrák abszolutizmus I maradványait onnan, a hol azok sorvasztólag hatnak az állami közösség [ érzékére s veszélyeztetik a közszabadságot. A javaslat hivatva van biztos | alapul szolgálni a vádnak és védelemnek, egyensúlyt létesíteni a társada­lom fontos érdekei között. (Ugy van! jobb felöl.) A javaslat számottevő haladást jelez a törvényalkotás terén s bizo­nyítéka lesz azon érett szabadságszeretetnek, mely a törvényhozást a I büntető törvényalkotás terén máig vezette. (Élénk helyeslés.) A javaslat j végül fontos lépést képez a jogegység felé, mely az egységes állam egyik j hatalmas biztositéka. Ezek alapján ajánlom a t. háznak, hogy a törvény­| javaslatot_ az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni méltóz­' tassék. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps, a szónokot számosan üdvözlik.)

Next

/
Thumbnails
Contents