A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 3. szám - A magyar alkotmány biztositékairól

Tizenötödik évfolyam. 3. szám. Budapest, 1896 január 19. Szerkesztőség: JT y Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. sz. | II w Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Kiadóhivatal : (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) v ,i . ... HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPY1SELETÉRE1 MAGTAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. \ ., Ivudolt-rakpart o. sz. ' Egész « 6 « — « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" rÉVAI LAJOS ~a^J- STILLER MÓR AZ előfizetési pénzek , ^ T~T, , Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz mtézendök Megjelen minden vasárnap. küldendök" TARTALOM: Előfizetési felhívás. A magyar alkotmány biztosítékairól. Irta: Dr. Horváth János, kir. alügyész Budapesten. A vizsgálóbírói intézmény — és még valami. Irta : Kecskeméti Bálint, antalfalvai kir. biró. — A mulasztás orvoslásának rendszere polgár; perrendtartásunkban (Harmadik közlemény.) Irta : S p e n g e I Sándor, aranyos-maróthi kir. tvszéki biró. A váltói zálogjog érvényesítenek kérdéséhez. Irta : Dr. B r u c k J. Gyula Budapesten. — A végrehajtási kérvény példányainak száma. Irta: Dr. \V e i s z Sándor ügyvéd Német-Bogsány. — Belföld. (Az uj bűnvádi törvényjavaslat tárgyalása a képviselőház igazságügyi bizottságában. Mizériák a budapesti ügyészségnél!. - Nyilt kérdések és feleletek lA B. T K. 277. §-áról. ^ Kérdési Irta: Fiskális. — Bekebelezési illeték iKérdés) Irta: B. L. — Sérelem. (A nagyilondai kir. járásbíróságIrta: J u st u s.) - Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ('Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhivás ! Január hó i-ével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a «Jog> kiadóhivatalához: Bndapest, V., Rudolfrakpart 3. szám alá küldendők. A magyar alkotmány biztosítékairól. - Irta: Dr. HORVÁTH JÁNOS, kir. alügyész Budapesten. — Ujabb elméleti államjogi irók már csekély súlyt helyeznek az alkotmányos garantiákra, sőt szigorúan véve a dolgot, tán igazuk is van, főleg ha a XlX-ik század folyamán létrejött francia, spanyol és a volt nápolyi és Szárd királyságok hirtelenében előlir minta után alkotott alkotmányait veszszük szemügyre. A mondva csinált alkotmányok illusorius garantiái nem voltak erősebbek , az elméletilegösszetákolt alkotmány szakaszainál. Találón alkalmazhatni a modern papiralkotmányokra s azok garantiáira G u i z o t egy mondását, mely szerint: «les temps modernes sont pleins de sience et d'artifice ; les institutions ne s'y développent point avec simplicité et liberté; tantőt au nom d'une theorie, tantót dans tel ou tel intérét particulier, on torture les choses sous prétexte de les régler». Az újonnan keletkezett alkotmányok- s garantiáiknak ép ez volt megölő fegyvere, s innen van azután, hogy ujabban hazánkat s Angliát kivéve, alkotmányi vitákban, főleg pedig elméleti téren a garantiáknak vajmi kevés nyomatékot tulajdonítanak. Vegyük azonban az érem másik oldalát s mutassunk reá azon körülményre, hogy Angliában s Magyarországban a korlátolt egyed-uralom, nagy küzdelmek dacára tiz századon keresztül fönmaradt, — ekkor támad a kérdés, mi mód történhetett ez, — a felelet erre az, hogy ugy nálunk mint Angliában elsőbben is nem a most ismert és lemásolt garantiális intézményekből, hanem különösen az előző korszakokban a nemzet jól megőrzött alkotmányos szelleméből keletkeztek a biztosítékok, s a most már kifejtett intézmények jóval előbb megvoltak lényegökben, jóval előbb beigazolták hatályokat, mielőtt tényleg valamely idomban formulázva lettek volna. Az ismert összes alkotmányos garantiákra nálunk s Angliában nagyon illik Tocqueville egy tétele, vagyis : «L'esprit humain invente plus facilement les choses que les mots», vagyis a garantiák mint ilyenek már mind többé-kevésbé hatályban voltak, midőn az azokat megjelölő szavak jóval később keletkeztek, — mig később lőnek azok rendszerbe foglalva. Lapunk mai szán I Nem volt még megírva, de már ugy a magyar, mint angol ^ jogéletben élt a fejedelmi hatalom omnipotentiája korlátozá| sának eszméje. A mit a XIII. században élt Bracton ir, — az | nemcsak Angliában, de nálunk is igazság. Már maga a királyi : hatalom jogköre olyként van Bractonnál megírva, mely ugy alkalmazható a XlII-ik századra mint a XlX-ikre. Ugyanis Bracton szerint : le roi, ne dóit étre soumis á aucun homme, mais seulement á Dieu et a la loi, car la loi le fait le roi. . . II ne peut rien fairé sur la térre que ce qu'il peut fairé par la loi; et ce qui est dit dans les Pandectes que ce qui piait au roi devienne loi, n'est pas une objection : car on voit, par la suite du texte, que ces mots ne designent pas la volonté pure et simple du prince, mais ce qui a été étabh par l'avis de ces conseils, le roi donnant a la deliberation tenue á ce sujet la sanction de son autorité». Megvolt tehát az első garantiája az alkotmányosságnak, hogy a király az ő tanácsa nélkül mit sem tehet s ez nem csak Angliában volt igy, de nálunk is érvényesült, mint ezt Kálmán királynak az 1103. évi velencei szerződésre vonatkozó nyilatkozata is mutatja: «rati namque sumus hoc minus firmum fore. si sine totius regni consilio factum esset, quare nunc vobis, quod quesiveratis, firmius totius regni voluntate — reddere curamus». Guizot-tal szólva áll az a magyar monarchiára is, hogy t. i. : «La monarchie anglaise a toujours été le ^ouvernement du roi dans son conseil, et le conseil du roi était souvent son adversaire. Le grand conseil du roi est devenu le parlament». Pauler Gyula kiváló történészünk irja I. Géza koráról, mint ilyenről hogy : «az igazi alkotmányosság, melyben a nemzet vagy legalább annak egy része oly állandó befolyást szerez az ország kormányzatára, hogy a király róla, nélküle mit sem tehet. I. Géza uralkodása alatt az uj koronával kezdődik és László király megválasztatását tekinthetjük első országos tettének. I. Géza király akaratja ellen kimondják, hogy Salamon a német király hűbérese nem kell nekik magyar királynak)). A királyi tanácsból már nálunk is az Árpádház utolsó királyai alatt teljesen kifejlett az országgyűlés, a maga mai hatalomkörének félreismerhetlen minden kezdeményeivel. Az angol parlamentről ezt irja Guizot: «Cetté assemblée a tantot servi le despotisme, tantót substitué au despotisme la guerre civile et l'anarchie; mais elle est toujours intervenue dans le gouvernement central. Un conseil indépendant, et qui puisait sa force dans celle de ses membres, a toujours été imposé a l'autorité royale». Ez tisztán és föltétlenül áll a magyar országgyűlésekre is, — szolgálhattak azok visszás politikai körülmények közt helytelen irányoknak is, — de végeredményben a királyi hatalom absolut törekvései ellen mindenkor gátul szolgáltak. A XV-ik század folyamán az országgyűlések nem csupán consultativ testületként mérséklik a királyi hatalmat, — hanem már subsidium megajánlási joga is a gyakorlatban teljesen érvényesül. Z s i g m o nd hadjáratai előtt már rendesen országgyűlést hiv össze a segély megajánlása végett. Az 1471 : XI. t.-c. már határozottan kimondja, hogy a király a kamarai nyereséget leszámítva, a rendek beleegyezése nélkül dicát nem fog vetni az ország lakosaira. E törvényt az 1504 : I. t.-c. is megerősíti olykép, hogy az egyes vármegyék vagy főurak országgyűlésen kívül még önkéntes adózásokat sem tehettek. I. F e r d i n á n d alatt (1559. XI. t.-c.) a rendekcsupán egy évre ajánlanak adót, mert attól tartanak, ha több évre ajánlanak adót, a király nem fog országgyűlést összehívni, hol az ország sérelmei orvosoltatnának. Országgyűlési emlékeinkből kiderül, hogy I. Rudolf alatt egynémely országgyűlés teljesen eredménytelenül oszlott szét, de az absolut irányú központi hata1 lomnak subsidiumot nem szavazott meg. Az 1583: I. t.-cikkia 12 oldalra téried.