A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 2. szám - Az uj sommás eljárás a gyakorlatban

A JOG Az uj sommás eljárás a gyakorlatban. Az 1881: LIX. t.-c. 13. § ának 2. a) pontja nem tartalmazza az 1893: 18. t.-c. 1. §.5. ai pontja kitételeit, hogy az okirat a követelés létrejöttét és mennyiségét teljesen bizonyítsa, hanem további megszorítás nélkül, kikötés alapján sommás eljárásra tartozóknak mondja az 500 frtot meghaladó és külön ügybirósághoz nem utasított azokat a kereseteket, melyek az 1868: 54. t.-c. 167. és 168. §§-ainak megfelelő magánokiratban kötelezett készpénzbeli követelés vagy helyettesíthető ingóság iránt indíttattak. Ehhez képest az 1881: LIX. t.-c. uralma alatt kifejlett birói gyakorlat az alávetés érvényességéhez nem kívánta és nem kívánhatta meg az összes jogalkotó tények okiratos bizonyitását, hanem beérte azzal, hogy az alakszerű kellékekkel felruházott okirat a bárellenszolgáltatástól függő kötelezettség elvállalását és a készpénzbeli követelés mennyiségét határozottan kifejezze. Csak oly esetben nincs hatálya a kikötésnek, midőn az okiratban összeg szerint előre meg nem határozott és meg sem határozható követelés, minő a szerződés megszegése miatt igényelt kártérítés képezte a kereset tárgyát. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: A kir. törvényszék az elsőiróságnak az illetékesség kérdésében 21,362/91. és 25,950,91. szám alatt hozott végzéseit helybenhagyja, alperes pergátló kifogását elveti és a feleket az ügy érdemének tárgyalására utasítja. Egyúttal 1896. évi január 21. és folytatólag jan. 23. napjának d. e. 9 óráját tűzi ki határnapul, melyre a feleket a törvényes jogkövetkezményének terhe mellett idézi. Indokok; A szóbeli tárgyaláson alperes a 21,362/91. és 25,950/91. szám alalt hozott illetékességi végzések megváltoztatását és ebből folyólag az elsó'birósági ítélet feloldása mellett az eljárás megszüntetését kérte. Felperes ellenvetette, hogy a kérelem mint elkésett nem vehető' figyelembe, mert az irott felebbezés az illetékességi végzések megtámadása nélkül, az Ítéletnek érdemleges megváltoztatására irányul, e helyütt pedig, az 1893. XVIII. t.-c. 152. §-a értelmében, a per csak a felebbezési kérelem és ellenkérelem határai között tárgyalható. Ez az érvelés azonban alaptalan. Ugyanis: a felebbezés szóbeli tárgyalása esetében nem az Írásban bejelentett, hanem a szóval előterjesztett kérelem irányadó, sőt a kérelem előterjesztése egyáltalán nem képezi az irott felebbezésnek lényeges kellékét (136. §.) és a szóbeli kérelem is a 148. §. korlátain belül a tárgyalás befejezéséig megváltoztatható (149. §.) Kétségtelen dolog tehát, hogy a 152. §. rendelkezése a tárgyaláson szóval előadott kérelemre vonatkozik, mihez képest az idézett t.-c. 129. §-a alapján az elsőbiróságnak az illetékesség kérdésében hozott végzéseit felülbírálni kellett. Alperes, jóllehet az AI. és Ali. a) másolatban csatolt okiratot alaki szempontból nem kifogásolja, mégis alkalmatlannak tekinti azt a sommás eljárás jogérvényes kikötésére, mert a kereset munkabérre irányulván, a követelésnek mind fennállása, mind mennyisége az elvállalt munka szerződésszerű teljesítésétől, tehát oly körülménytől függ, mely az okiratban igazolva nincsen. Hivatkozott ez irányban az 1893: XVIII. t.-c. 1. §. 5. a) pontjára, mig felperes vitatta ugyan, hogy a sommás bíróság illetékessége a most idézett törvényhely szerint is megáll, de főleg azt hangsúlyozta, hogy a jelen esetben a birói illetékesség kérdése az 1881: LIX. t.-c. 13. §. 2. a) pontja alapján bírálandó el. A kir. törvényszék azt találta, hogy nem forognak fenn azok a kellékek, a melyek az 1893: XVIII. t.-c. 1. §. 5. a) pontja értelmében szükségesek ahhoz, hogy valamely 500 frtot meghaladó követelés a felek kikötésénél fogva sommás peruton érvényesíttessék. Mert az idézett törvény e célból egyebek között megkívánja, hogy az okirat a követelés létrejöttét és mennyiségét teljesen bizonyítsa. Az A) alatti okirat pedig nem felel meg e kelléknek, mert a felek nem kész dolog, hanem kiépítendő vasút iránt szerződtek, az ellenszolgáltatás teljesítése tehát, mely felperes követelésének egyik alkotó elemét képezi és mennyiségét is befolyásolja, az építés megkezdése előtt kiállított okirat által bizonyítva nem lehet. Ámde felperes 1891. évi jan. 16-án és 20-án indította meg keresetét és az illetékességi végzések 1891. évi március 3-án hozattak. Minthogy pedig az 1893: XVIII. t.-c. 222. §-a szerint a törvény életbe léptekor elsőbirósági Ítélettel még be nem fejezett sommás perekben csak a további eljárás történik az uj törvény szabályai szerint, a már korábban végzett perbeli cselekmények tekintetében tehát a korábbi törvények hatálya fenmarad; minthogy különben is azt a kérdést, vájjon az elsőbiróság helyesen határozott-e vagy nem, mely a felülbírálás tárgyát képezi, a dolog természeténél fogva csak az illető határozat hozatalakor érvényes törvények szerint lehet megoldani; ennélfogva tisztán áll, hogy ezúttal nem alkalmazható az 1893: XVIII. t.-c. 1. §-a 5. a) pontja, hanem alkalmazandó az 1881: LIX. t.-c. 13. §-ának 2. a) pontja. A két törvény között pedig eltérés mutatkozik, mely a most eldöntendő illetékességi vita szempontjából lényeges. Az 1:81: LIX. t.-c. 13. §-ának 2. a) pontja nem tartalmazza az 1893: 18: t.-c. 1. §. 5. a) pontjának fent szószerint idézett kitételeit, hanem további megszorítás nélkül kikötés alapján sommás eljárásra tartozóknak mondja az 500 frtot meghaladó és külön ügybirósághoz nem utasított azokat a kereseteket, melyek az 1868: 54. t.-c. 167. és 168. §-ainak megfelelő magánokiratban kötelezett készpénzbeli követelés vagy helyettesíthető ingóság iránt inditattak. Ehhez képest az 1881: LIX. t.-c. uralma alatt kifejlett birói gyakorlat az alávetés érvényességéhez nem kívánta és nem kívánhatta meg az összes jogalkotó tények okiratos bizonyitását, hanem beérte azzal, hogy az alakszerű kellékekkel felruházott okirat a bár ellenszolgáltatástól függő kötelezettség elvállalását és a készpénzbeli követelés mennyiségét határozottan kifejezze. Csak oly esetben nem volt hatálya a kikötésnek, midőn az okiratban összeg szerint előre meg nem határozott és meg sem határozható követelés, minő a szerződés megszegése miatt igényelt kártérítés, képezte a kereset tárgyát (Curia 4,267/886. és 8,249/888. számú határozatai.) Ezeket szem előtt tartva, alperes pergátló kifogását el kellett vetni. Mert az A) alatti okirat, melynek utolsó pontjában a sommás eljárás kiköttetett, az 1868: 54. t.-c. 167. §-ának megfelel; mert a per külön ügybirósághoz utasítva nincs és mert a szerződés V. pontjában alperes határozott pénzösszeg: 425,000 frt fizetésére kötelezte magát, a kereset pedig ezen összeg még kiegyenlítetlen hátralékának megítélését célozzá. Mit sem változtat a dolog lényegén, hogy felperes, a ki most kizárólag készpénzt követel, a keresetek tartalma szerint követelésének egy részéről váltók kiállítását kérte; mert a váltónak is az a rendeltetése, hogy a lejáratkor, a mely a fenforgó esetben immár bekövetkezett, készpénzben kifizettessék. Ezekből az okokból az elsőbiróságnak illetékességi végzéseit helyben kellett hagyni. (1895. évi dec. 9. D. 223.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha az egyházi kiJiirdetés 1895. évi október i-ig nem fejeztetett be, a polgári kihirdetés egészen ujból kezdendő. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 84,321. számú határozata.) Az anyakönyv másodpéldányában történt leírási hibák kijavitását maga az anyakönyvvezető eszközli, megjegyezvén a hibák kijavitását saját aláirása mellett az első példányon is. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 97,185. sz. határozata.) Az 18gs- évi október hó ije előtt történt, de ezen időig nem anyakönyvezett születések és halálesetek akor is az állami anyakönyvbe jegyzendők be, ha az ntóanyakónyvelcsi tigv október l-je előtt már teljesen elő volt készítve és csak az anyakönyvbe való bevezetés hiányzott. A nem anyakönyvvezető polgári tisztviselő a házasságkötésnél saját hivatalos helyiségében működik közre. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 101,139. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Lusztig Gyula e , debreceni tvszék, bej. február 15., félsz, február 26., csb. dr. Vass Antal. tmg. Vadon Sándor. — Molnár Gerő e., zilahi tszék, bej. febr. 15., félsz. márc. 10., csb. Balogh Győző, tmg. dr. Bartha Lajos. — Walter Adolf e . szegedi tszék, bej márc. 10., félsz, április 3., csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmg. dr. Grosser Albert. — Matolcsy Zsigmond e.. szolnoki tszék. bej. febr. 21., félsz, márc. 20.. csb. Hubay Kálmán, tmg. Helmeczy Béla. — Deutsch Sándor e., nagyváradi tszék. bej. febr. 12.. félsz. márc. 4., csb. Kurovszky Ferenc, tmg. Magyari Miklós. — Foriskovits György e., mitrovicai tvszék. bej'. 1895 dec. 23.. félsz. —, időközi gcndnok Szretkovits György. — Szabó Béla e., nagyváradi tvszék bej. febr. 5., félsz március 3 , csb. Kurovszky Ferenc, tmg. dr. Poynár Miklós. — Teleki Mária és Telek Albert e., nyitrai tvszék, bej. febr. 13., félsz. márc. 13.. csb. Névery Ignác, tmg. Dombay Hugó. — Teich Ignác és Teich Arnold e., s.-a.-ujhelyi tvszék, bej. jan. 31.. félsz. 12., csb. Emődy Béla, tmg. dr. Tátray Dezső. —' Schulhoff Hermán e., szabadkai tvszék, bej. febr. 10. félsz. febr. 26., csb. Oláh Ferenc, tmg. Paukovics Andor. — ScháfF.r Ignác e.. miskolci tvszék, bej. január 31.. félsz, febr- 15., csb. dr. Görgey Sándor, tmg. dr. Kurz Jakab. — Deutsch Lipót e., győri tvszék, bej. febr. 28.'. félsz, márc. 9., csb. Sipos László tmg. dr. Legény Béla. — S;trn Zsigmond e , szatmárnémeti tvszék, bej, febr. 17., félsz. márc. 2., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. Almássy Ignác. — Bordé István e., bpesti ker. és váltó tvszék, bej. febr. 13.. félsz. márc. 12.. csb. dr Kuszka Miklós, tmg. dr. Solti Ödön. — Schmidt Sándor e., pécsi tvszék, bef febr. 17.. félsz, febr. 26., csb. Vodicska Ferenc, tmg. dr. Madarász István. Schubert Henrik e., aradi tvszék, bej. febr. 29. félsz márc. 26., csb. Nyirö Géza. tmg. dr. Neumann Mihály. — Bőhm Henrik és Rózának e., <?yurgyeváci járásbíróság, bej. jan. 3., időközi gondnok dr. Lichtenberg Izsó. Pály^2aiok: Aradi tvszéknél aljegyzői áll. jan. 18. — Dárdai jbiróságnál albirói áll jan. 18. — Pozsonyi Ítélőtábla területén 3 joggyakornoki áll. jan. 18. — Lugosi tvszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll. jan. 18. — A verseci jbiróságnál aljegyző'i áll. jan. 23. PALLA6 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTED