A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 34. szám - Mikép lehet a per tárgyának értékénél fogva sommás eljárás alá nem tartozó pert a sommás bíróság elé vinni? - Felelet. Az ügyvédjelölt felmondási ideje

240 A JOG azokra vonatkozó rendelkezéseket világosan, népszerűen, könnyű nyelvezettel tárgyalja; a IV. részben pedig az ipartörvényen kivül a vízjogi törvényt, a hajózás és vasutakra vonatkozó törvényes rendelkezéseket, a kisajátítási törvényt, a kereskedelmi- és iparkamarákat, a konsuláris bíráskodásról, a találmányi szabadalomról, a védjegyek oltalmán')!, az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről, az ipari és gyári alkalmazottak betegség esetére való segélyezéséről szóló törvényeket, valamint a házalásra vonatkozó törvényes rendelkezéseket ismerteti röviden. Ebből látjuk, hogy a miiben megvannak mindazon jogi ismeretek, melyekre a kereskedőnek, vállalkozónak és bankhivatalnoknak mindennap szüksége van, de haszonnal olvashatja minden müveit ember, mert ebből szerezheti meg azon legszükségesebb jogi ismereteket, melyek ismerete nélkül politikai jogait gyakorolni s magánjogait érvényesíteni kellőképen nem tudja. Mind a mellett azonban szívesen láttuk volna, ha szerző egyes intézményekre bővebben terjeszkedett volna ki. Áll ez különösen a polgári házasságra, illetőleg a polgári és egyházi házasság közti különbség kifejtésére, mely még mindig aktuális kérdés s melyre nézve — sajnos még jogászok közt is — oly rettenetes téves nézetek uralkodnak. A második a tlkvi intézmény, melynek teljes megértéséhez célszerű lett volna a tlkv. 3. lapját bemutatni. Legnagyobb nehézsége volt szerzőnek a tekintetben, hogy müvét nem jogászok számára írván, anyagát népszerűen kellett tárgyalnia. A reális tudományoknál a népszerű tárgyalás nem jár oly nehézségekkel, sokszor egyáltalán nem jár nehézséggel, nem így azonban a jogtudományoknál, a miért is az egyes jogfogalmak és jogintézmények meghatározása nem mindig megfelelő. Pedig a praecis definiálás még nem <<tudákosság» — mitől szerző előszava szerint fél — fenmaradván az előadó tanárnak a definiliónak felfejtése s megvilágítása, mert a jogi definitióval ugy vagyunk, hogy: aut Caesar, aut Diogenes! Az uttörés munkáján kivül szerzőnek nem kis érdeme, hogy a felső kereskedelmi iskola ezen uj tantárgyához egy teljesen használható kézikönyvet nyújtott, mi által a tanárnak és tanulónak egyaránt nagy szolgálatot tett. Dr. Admeto Géza budapesti ügyvéd és felső kereskedelmi iskolai rk. tanár. Vegyesek. A végrehajtási törvény módosítása. Mérey Lajos országgyűlési képviselőnek a végrehajtási törvény (1>81. évi LX. törvénycikk) módosilását célzó indítványát a nyitramegyei gazdasági egyesület magáévá tette, mert a benne javasolt törvényhozási intézkedéseket a mezőgazdaság érdekeire rendkívül üdvöseknek, fontosaknak és sürgőseknek találta. Az indítvány csak oly intézkedésekre terjeszkedik ki, melyek a végrehajtási törvényben a tulajdonképeni mezőgazdasági érdekeket közvetlenül érintik. Mérey indítványa szerint a mezőgazdasági összes élő és holt fölszerelés, a gabona, takarmánytermés, szóval a gazdasági megmunkálás összes eszközei és eredményei az ingatlanok olyan tartozékait képezik, melyek csakis magukkal az ingatlanokkal vonhatók végrehajtás alá. A nyitramegyei gazdasági egyesület országos mozgalmat indit ez ügyben s megkérte az összes többi gazdasági egyesületeket, hogy az indítványt tárgyalás alá vegyék, behatóan megbírálják s elfogadva, az abban javasolt irányelvek törvényhozási érvényesítését ugy a képviselőháznál, mint a kormánynál feliratilag sürgessék. A Mérey-féle indítvány a 96., 100., 107., 150., 151., 152., 153., 171., 187., 188., 195., 206., 216., 250. és 252. §-ok megváltoztatását óhajtja s például kimondja, miszerint gazdáinknál végrehajtás alá nem vonhatók: 1 tehén, 2 kecske, 3 juh, ezenkívül a legközelebbi aratásig szükséges takarmány- és alomkészletek, ha a jelzett állatok a gazda és családja táplálkozásához nélkülözhetlenek. Lefoglalható-e a kerékpár? E kérdést a trieszti járásbíróság bizonyos esetekre nézve nemlegesen oldotta meg. Az eset az volt, hogy egy ügynök ellen végrehajtást intéztek s a többek közt biciklijét is birói zár alá vették. Az ügynök most azon alapon kérte a kerékpárnak a zár alól feloldását, mivel a szerszám hivatásának gyakorlásához szükséges, miután neki mint ügynöknek hosszú utakat kell tenni s ez okból a kerékpárt nem nélkülözheti. A biróság igazat adott a kérvényezőnek és a biciklit a zár alól feloldotta. Csalás vagy hűtlen kezelés, ha a fizető pincér többet számit? A budapesti kir. büntető törvényszék: Ezen ügyben a további eljárás megszüntettetik. Indokok: V. A. rudasfürdői vendéglős azt panaszolja, hogy az 1895. évi július hó és augusztus hónapokban nála szobapincérként alkalmazva volt P. F. a vendégekkel szemben az elfogyasztott ital és ételnemüekért többet számított fel, mint a mennyit a fennálló árjegyzék szerint szabad lett volna, panaszossal szemben pedig csakis a rendes árt számolván el, a vendégektől jogtalanul felvett többletet megtartotta magának. Tekintve, hogy a vendéglősnek csakis a rendes árra van igénye és hogy ennek folytán nem a vendéglős lett megkárosítva, hanem kizárólag a vendégek; tekintve, hogy a btkv 361. §-a szerint az követi el a hűtlen kezelést, ki saját megbízójának tudva és akarva okoz kárt, ennélfogva terhelt cselekménye nem a btkv 361. §-ába ütköző hűtlen kezelésnek, hanem csakis a vendégekkel szemben elkövetett csalásnak minősíthető, mely csalásért azonban a btkv 390. §-a szerint bűnvádi eljárásnak azért nincsen helye, mivel a károsított felek panaszt nem emeltek. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság határozatát, helyesebben végzését indokolásánál fogva és még azért is helybenhagyja, mert oly cselekmény, a mely a btkv 361. §-a alkalmazását indokolná, a vizsgálat adataival nem bizonyítható. (1896. évi augusztus 4. 7,762.) Vasárnap i munkaszünet az ügyvédi irodákban. Az osztrák igazságyminiszter a vasárnapi munkaszünetnek az ügyvédi irodákban való behozatala tárgyában véleményt kért az alsó-ausztriai ügyvédi kamarától. A kamara azt a határozatot hozta, hogy á legközelebbi közgyűlésen a munkaszünet ellen foglal állást. Ez a határozat nagy visszatetszést keltett az ügyvédsegédek körében, elhatározták, hogy közgyűlést hívnak össze, melyben tiltakozni fognak a kamara határozata ellen. Az ügyvédsegédek mozgalmához ujabban az ügyvédjelöltek is csatlakoztak, a kik szintén a vasárnapi munkaszünet mellett vannak és ez irányban terjedelmes memorandumot intéztek az igazságügyminiszterhez és az ügyvédi kamarához. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek dijta lanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Kolozsvár S. G. Sajtis J. J. — Nyilas M. érk. 35^0/96. sz. a. n. e. eld. Vaszilievics. — Magyar Óvár dr. St. Gy. Kait K. — Kait K.-né érk. 95Ú2/95. sz. a. n. e. eld. Havas. — Pozsony F. J. Sarlay F. — Valenta N. érk. 1142/9 \ sz a. n. e. eld. Kormos. — Szegzárd dr. M. J. Máté J. — Müller B. érk. 893/96. sz. a. n. e. eld. Sztkirályi. — Ferkéit J. — Stann J.-né 6828/95. sz. ügy elintézetlen. — Ungvárdr G. S. Krausk Emil. — Elektra ügy aT.-nál nem található bővebb adatokat kérünk Dr. Kemény Fülöp perlaki (Zala-m.) ügyvéd irodájában törvényszéki periratok készítésében jártas ügyvédjelölt 6o frt fizetés mellett alkalmazást nyerhet. Horvát nyelvismeret előny. Alkalmazás állandó, esetleg fizetésjavitással. 1—1 A kalocsai kir. közjegyző irodájában egy oly jelölt, ki a hagyatéki ügyek önálló tárgyalására képes, és egy gyakorlott segéd azonnal alkalmazást nyer. ; 2f-^3 Egy r. k. vallású jogtudor, ki románul is beszél, k özjegyző p-odában jelöltként ajánlkozik, fizetési igénye havi 50 frt.. Ajánjatokat «Jogtudor» cim alatt á szerkesztőségbe kér. 1—1 Egy r. k. vallású jelenleg is alkalmazásban lévő közjegyzői helyettes - ki románul is beszél — irodát óhajt változtatni, fizetési igénye havi loo frt. «kir. közjegyző-helyettes* cim alatt kér megkeresvényeket a lapkiadóhivatalhoz küldeni. " 1—1 Pócsy György kecskeméti kir. közjegyző egy a hagyatéki és telekkönyvi ügyekben teljesen jártas jelöltet, esetleg helyettest keres. 1—3 Pályázati hirdetmény. A sárospataki ev. ref. főiskola jogakadémiáján egy ujabban megürült rendes jogtanári állásra pályázat hirdettetik. A tanszék tárgyai: nemzetgazdaságtan, pénzügytan, magyar pénzügyi jog és államszámviteltan, megfelelő speciál collégiumokkal, heti 10 óraszámig. Fizetés: 1300 frt törzsfizetés, 300 frt lakbér és 100 frtos ötödéves kárpótlék, mely ezidő szerint 400 frtig emelkedhetik. A megválasztott jogosult és kötelezett tagja leend az országos tanári nyugdíj intézetnek. (1894. évi 27. t.-c.) Megkívánt képesítés: jog. illetve államtudományi tudorság és egyetemi magántanárság. Ha ez utóbbi nem volna meg, köteles azt az illető 2 év alatt megszerezni, véglegesítése csak az esetben történvén meg. Pályázók folyamodványaikat, a képesítettségüket, jelenlegi polgári állásukat igazoló eredeti okmányokkal s rövid életrajzzal ellátva, a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület főtiszt, elöljáróságához címezve, a sárospataki ev. ref. főiskola akadémiai igazgatói hivatalához f. évi szept. hó 10-ig küldjék be. A megválasztott tanár f. é. október 1-én foglalja el tanszékét. Megjegyeztetik, hogy jelen pályázat kihirdetésével a sárospataki ev. ref. jogakadémián szervezett 8 jogi tanszék az állami jogakadémiákon érvényes beosztás szerint rendeztetvén be, a f. év július hó 20-án kihirdetett pályázat olyatén módosulást szenved, hogy azon tanszék tárgyai közé a magyar pénzügyi jog és államszámviteltan helyett a magyar közigazgatási jog tétetik be, a ^bevezetés a jog és államtudományokba» pedig kihagyatik s igy annak tárgyai lesznek a statistika és közigazgatási jog (heti 10 óraszám). Mindkét tanszék egyidejűleg fog betöltetni a szeptemberi egyh. ker. gyűlésen s igy az eddig jelentkezett pályázóknak szabadságukban áll az ujabb határidőig (szept. 10.) pályázati kérelmüket esetleg módosítani, különben az elébb kihirdetettre vonatkozónak fog tekintetni. Miskolc, 1896. aug. 20. Kun Bertalan, tiszáninneni ev. ref. püspök. RÉ8ZVEN1TÁRZARr" NYOMDÁJA BUDAPESTEN