A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 33. szám - A biró letételek kiutalványozása - A telekkönyvi rendelet 99. §-ához

A J üu 235 nem hiszem, hogy ily körülmények között a kitörlési kérvénynek hely adatnék, mert ez egyenlő volna a legprimitívebb magánjogi elvek felfogásával. Dr. Langfelder Ármin. námesztói ügyvéd. Sérelem. A fizetési meghagyások gyakorlatához. A fizetési meghagyások tárgyában alkotott 1893. XIX. törvénycikk gyakorlati értelemben bevált, mert különösen a kereskedők veszik fokozódó mérvben igénybe, a mennyiben ezen törvény igénybevétele által a községi bíráskodás misériáit elmellőzhetik. Ezen törvény azonban azon gyakorlati hibában szenved, hogy az adósnak kétszeri e 11 e n t m o n d á s i jogot biztosit; különösen a törvény 12. §-ában biztosított ellentmondási jog ellen lehet gyakorlati szempontból sokat felhozni. Ugyanis sok adós nem érvényesiti ezen jogát a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt, hanem bevárja a nála eszközölt végrehajtás foganatosítását és ekkor él ellentmondási jogával, nyilván azon célzattal, hogy a birói eljárást ezáltal késedelmessé tegye, mert a hitelezőnek csak ekkor áll jogában adósát perbe idézni. És valóban, a foganatosított végrehajtásnak 30 napon belüli nyilvántartási és a végrehajtási iratoknak a bíróság kiadóhivatalából gyakran késedelmes kiadása által a törvénynek a gyors igazságszolgáltatásra irányuló célzata nagy hátrányt szenved. Ezen hátrányos jogállapot már a hitelezőket is bizonyos idegenkedéssel tölti el ezen törvény irányában. Szerény nézetem szerint a törvénynek 12. §-beli intézkedése novellaris uton megszüntethető volna. Tán jó volna, ha ezen nézetemhez az illetékes jogászkörök hozzászólnának. Kozakiewic M., kir. albiró. Körmöcbánya. Irodalom. A magyar ügyvédi kar történeti kiállításának katalógusa. Szerkesztette dr. S i k Sándor a budapesti ügyvédi kamara megbízásából. Az érdekes előszóból a következőket közöljük: Látjuk ebben a kiállított gyűjteményben már az Árpádok korában a prokuratorok i prókátorok) hosszú sorát, mint képviselik az ügyfeleket ügyvédi meghatalmazások alapján peresés peren kívüli ügyekben, mint ügyvivők, mint jogvédők, mint békéltetők. Plastikus közvetlenségben látjuk magunk előtt a régi királyaink, nádorok.országbirák, káptalanok,konventek, megyék és községek előtt felvett eredeti pecsétes prokuratóriákat, régi jogtudori és ügyvédi okleveleket, felek informatióit s utasításait, államilag fizetett szegényközvédők működését, ügyvédek régi birói kinevezéseit, Kölcsey híres informatióját, melyet a báró Wesselényi Miklós elleni hütlenségi bünperben a septemvirek számára irt stb. A magyar ügyvédek páratlan hazafiságát hirdetik a testületi fellépéseikről tanúskodó okmányok, a melyek mutatják, hogy valahányszor a magyar ügyvédek testületileg síkra szálltak, ez mindig az igazságszolgáltatás közérdekében történt. Kitárva van Werbőczy Hármaskönyvének 44 kiadása (1545 —18941. Werbőcytől kéziratok és a különféle egyéb Werbőcyánák egész gyűjteménye. Ott vannak rendszeresen összegyűjtve az ügyvédség szervezésére vonatkozó régi normák, szabályzatok és reformjavaslatok a XVI. századtól a legújabb korig terjedő időkből, eredeti példányokban. Ezeknek tarka bőségében az ügyvédség fokozatos fejlődésének érdekes képe tárul elénk, az ügyvédségnek és általában a jogvédelem szervezetére nézve pedig az eszmék egész kincsesháza, a mely eszmék közül nem egy még most is vár megvalósulásra. S ott vannak érdekes régi magyar törvénykezési okmányok és régi magyar jogi kézikönyvek kiadatlan kéziratokban, melyek nemcsak az ügyvédségnek, de a törvénykezésnek és a jogi szakoktatásnak történeti fejlődése szempontjából is rendkívül tanulságosak. Hogy e helyütt csak egyetlen példát idézzünk, utalunk a 271. sz. a. kitárt XVII. századbeli kéziratra, a melyben a biró általános enyhitési jogának eszméjére akadunk, mert a biró vétkei (peccata judicisi közé sorolja, ha bünperben nem változtatja át, mikor az eset körülményeinél fogva helyén való, a poena-t - pénzbüntetésre. A számos kiadatlan régi jogi kézikönyv pedig, mely ebben a kiállításban található, ékesszólóan tanúskodik arról is, mily általános és intensiv volt nálunk mindenkor a jogtudomány müvelése. A kiállítás könnyebb áttekinthetés végett a tartalom rokonsága szerint következő négy csoportba van osztva: I. csoport. Cl—184.; Okmányszerü közvetlen adatok a magyar ügyvédség múltjából. II. csoport C185—236). A magyar ügyvédségre vonatkozó régi normák, szervezeti szabályzatok és reform-javaslatok. III. csoport. C237—324.) Régi magyar törvénykezési okmányok. Régi magyar jogi kézikönyvek kiadatlan kéziratokban. Régi magyar jogi oktatás. IV. csoport. (325—383). Verbőcy hármaskönyvének negyvennégy kiadása C1545—1894). Verbőcy kéziratok. Egyéb Verbőcyánák. Vegyesek. Végrehajtás híresztelése — becsületsértés. A félegyházai kir. járásbíróság: Kern Hermannak Feuer Lajos elleni rágalmazás vétsége miatt beadott ezen feljelentése, tekintettel arra, miszerint Feuer Lajosnak panaszos ellen tett azon kijelentése, hogy panaszos ellen e héten több végrehajtás vezettetett, illetve, hogy végrehajtásokat foganatosított, nem foglal magában oly ténybeli állítást, mely a btkv 258. §-ában meghatározott rágalmazás vétségét képezné, miután ezen kijelentés sem a büntető eljárás megindításának alapul nem szolgálhat, sem pedig panaszost a közmegvetésnek nem teszi ki, végül pedig panaszost büntethető cselekmény elkövetésével nem vádolja, annálfogva ezen feljelentés a bűnvádi eljárási rendelet 45. §. b) pontja alapján mint bűnvádi eljárásra alkalmatlan hivatalból visszautasittatik. A budapesti kir. ítélőtábla: Tekintettel arra, hogy a feljelentés szerint K e r n Hermáim magánvádló kereskedő s igy a feljelentés tárgyát képező az a híresztelés, hogy magánvádló ellen végrahajtások foganatosíttattak, esetleg a becsületsértés vétségének megállapítására alkalmas lehet, a királyi Ítélőtábla az elsőbirósági végzés megváltoztatásával, ez ügyben az eljárás folyamatba tételét elrendeli. 11896-ik évi június 17. 5,801.) A m. kir. Curiához a folyó év első felében érkezett 11,562, a mult évi hátra'ékkal együtt elintézendő volt 24,602 ügydarab. Elintéztetett 14,433, hátralékban maradt 10,169 ügy. Az elintézések száma a beérkezésekét 1871-el haladja meg s a hátralék 1895. december 31. óta 2871-el kevesbedett. A mult év első feléhez képest kevesebb érkezett be 3607-el kevesebb, elintézendő volt 4439-el, kevesebb intéztetett el 828-cal, a hátralék apadt 3611-gyeI. Sommás felülvizsgálati ügy érkezett az utóbbi hat hónapban a kir. Curiához 262, a mult évről hátralékban volt 130, elintézendő volt 392. Elintéztetett 309, hátralékban van 92. — A budapesti kir. táblán elintézendő volt 158, elintéztetett 112, hátralékban maradt 49 felülvizsgálat. A holt kéz szerzeményei. Az igazságügyminiszter fölhívást intézett valamennyi törvényszék elnökéhez a holt kéz ingatlan szerzeményeinek összeírása tárgyában. A felhívás utasításul adja a törvényszék elnökének, hogy a hatásköre alá eső valamennyi telekkönyvi hatóságtól szerezze be azokat az adatokat, a melyek a fölhíváshoz mellékelt kimutatás rovatainak a kitöltéséhez szükségesek s a kellően kitöltött kimutatást haladéktalanul terjessze fel a minisztériumhoz. Az utasítás szerint feltüntetendők mindazok az ingatlanok, a melyeket a holt kéz a telekkönyvek megkészitése után szerzett. Kitüntetendő e szerzés jogcíme (vétel, ajándék, örökség stb.) A csere utján nyert ingatlanok a kimutatásból elhagyandók. Kitüntetendő továbbá az is, hogy a szerzés királyi jóváhagyással történt-e vagy a nélkül. E tekintetben nem elég a telekkönyvi bejegyzés közlése, a bekebelezés alapjául szolgáló okiratok adatai is felhasználandók. Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán ő Felsége által kineveztettek : dr. Kemény Gyula nagyszentmiklósi járásbirósági járásbiró a besztercebányai ügyészséghez ügyészszé, Pir ovich Béla győri Ítélőtáblai tanácsjegyző albiró a tabi és Kölgyessy Kálmán lengyeltóti járásbirósági albiró az ottani járásbírósághoz járásbirákká ; dr. G a 1 á n ff y János a debreceni Ítélőtáblához berendelt bírósági jegyző és dr. Szarka Sándor aradi törvényszéki jegyző az aradi törvényszékhez ; dr. Havas Sándor tordai törvényszéki jegyző a maros ludasi ; Szerdahelyi Károly a győri ítélőtáblához berendelt bírósági jegyző a sümegi járásbírósághoz; dr. Deutsch Ernő szombathelyi törvényszéki jegyző a pancsovai törvényszékhez; Kregczy József a pozsonyi Ítélőtáblához berendelt bírósági aljegyző a nyitrai járásbírósághoz és Kovács László fehértemplomi törvényszéki aljegyző az ottani törvényszékhez albirákká, továbbá Pálka Kálmán miavai járásbirósági albirót a szolnoki törvényszékhez biróvá; dr. Pataky Gyula szegszárdi járásbirósági albirót a szolnoki ügyészséghez alügyészszé; dr. Kiss Béla nagybecskereki pénzügyi segédtitkárt és B i s zterszky Elemér nagyváradi törvényszéki jegyzőt a nagyváradi; Paraszthy Ferencz szegedi járásbirósági és dr. Sárpy Jenő ipolysági törvényszéki aljegyzőt a temesvári törvényszékhez albirákká; Ettenberger Lajos betétszerkesztő telekkönyvezetőt betétszerkesztő albiróvá és dr. Biró Kálmán budapesti gyakorló ügyvédet a dévai törvényszékhez albiróvá; végre megengedte Képes László Miklós nagybecskereki törvényszéki bírónak a nagyváradi törvényszékhez, Dómján Lajos felvinczi járásbirósági albirónak a sajó-szent-péteri járásbírósághoz és dr. Pap Kálmán egri törvényszéki albirónak a betétszerkesztő albirák létszámla leendő áthelyezését. Büntető eljárási javaslatok a kamaráknál. Az igazságügyminiszter a «bünvádi perrendtartás életbe léptetéséről* és «az esküdtbiróságok szervezéséről* szóló törvényjavaslatokat (utóbbit lapunkban egész terjedelmében közöltük | megküldte véleményezés végett az összes ügyvédi kamaráknak. Az észrevételekben kiváló súlyt kiván helyeztetni a tervezeteknek az esküdt-képességet és a büntető bíróságok hatáskörét szabályozó részeire s különös tekintettel az illető kamarák vidékén létező nemzetiségi, culturális és nyelvi viszonyokra, valamint az ott szerzett igazságszolgáltatási tapasztalatokra. Arra nézve is kér nyilatkozatot: vájjon van-e a kamara hatóságának területén oly kir. törvényszék, mely mellett