A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 33. szám - A biró letételek kiutalványozása - A telekkönyvi rendelet 99. §-ához

236 A JOG a felállítandó esküdtbiróságok működése, a tervezeteknek törvénynyé válta esetében, bármily irányban nehézségekbe ütköznék, s ha igen, mely kir. törvényszékek volnának egy esküdtbirósági kerületté alakitandók, s melyik volna az ezen kerületben levők közül az a kir. törvényszék, melynek székhelyén az esküdtbíróság ülései min­den nehézség nélkül megtarthatók lennének. A pécsi ügyvédi kamara választmánya a felterjesztendő észrevételek tervezetének elkészítésére a kamarai elnökhelyettes elnöklete alatt dr. Bodó Aladár, dr. Nemes Vilmos, dr. Nick Alajos választmányi tagokból és a kamara titkárából álló bizott­ságot küldötte ki, a mely bizottság felkéri az érdeklődő összes kartársakat, különösen a szegzárdi kir. törvényszék viszonyaival inkább ismerős tolnavármegyei kartársakat, hogy véleményeik és a rendelkezésükre álló adatok közlésével a bizottságot munkájá­ban támogatni szíveskedjenek. Ügyvéd betegsége nem lehet igazolási ok. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa következő végzést hozott: A kir. törvényszék III. r. alperest igazolási kérel­mével elutasítja. Indokok: Alperes azon az alapon kérte az igazo­lás megadását, mert képviselője a felebbezés beadási határidő utolsó napjaiban beteg volt s ezért mulasztotta el a felebbezés beadását. Felperes az igazolás megadását ellenezte. Tekintve, hogy az 1881. évi LIX. t.-c. 61. §-a szerint igazolásnak a félnek vétlen mulasztás esetén van helye, a fél megbízottjának vétkes gondatlanságból eredt mulasztás pedig igazolásnak alapul nem szolgálhat, tekintve, hogy a III. r. alperesnek képviselője a becsatolt orvosi bizonyít­vány szerint nem szenvedett oly súlyos betegségben, hogy ügyei­nekellátásával annyiban sem gondoskodhatott volna, hoggy helyette­sét a megfelelő utasítással el nem láthatta volna és ebbeli mu­lasztása vétkes gondatlanságnak tűnik fel, ez okból az igazolási kérelmet elutasítani és egyúttal alperest a költségben marasztalni kellett. A gondatlansága folytán felmerült igazolási eljárás fejében ül. r. alperesi képviselőt költség sem illetvén, ilyent a kir tör­vényszék képviseletjével szemben sem állapithatott meg. (1896. évi június hó 24-én. D. 336 sz.) Törvényeink kizárják azt, hogy valamely gyermek a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezeten kivül neveltessék. Annak sincs tehát helye, hogy valamely gyermek a születési anyakönyvbe felekezetnélkülinek jegyeztessék be. (A belügy­miniszternek 57,716/96. • sz. a. P. vármegye alispánjához intézett rendelete.) B. József és nejének a vallás- és a közoktatátásügyi miniszter ur által hozzám áttett kérvényét (címednek) azzal küldöm meg, hogy értesítse nevezetteket, miszerint azon kívánságnak, hogy Ilona nevü leányuk az állami születési anyakönyvbe felekezetnélkü­linek jegyeztessék be, nem teljesíthető, mert a bevett vagytöívc­nyesen elismert vallásfelekezetekhez tartozó szülők gyermekeinek vallását az 1894. évi XXXII. t.-c, olyan gyermekek vallását pedig, kiknek mindkét vagy pedig csak egyik szülője a bevett vagy tör­vényesen elesmirt vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozik, a vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895. évi XLIII. t.-c. 26—29. §-ai álla­pítják meg s nevezetesen az utóbb idézett t.-cikk 26. §-a egye­nesen kizárja azt, hogy valamely gyermek a bevett vagy törvé­nyesen elismert vallásfelekezeteken kivül neveltessék. A folyamodók azon nézete tehát, hogy az 1895. évi XLIII. t.-c. módot nyújtana arra, hogy a gyermekek felekezeten kivül neveltessenek, teljesen téves. Az 1895. évi XLIII. t.-c. csak arra nyújt módot, hogy az, a ki áttérés jogosultsággal bir, a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek valamelyikéből kiléphessen, a nélkül, hogy egy­idejűleg más bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetbe belépne. Az ilyen szülő gyermeke azonban a fent jelzett törvény­szakaszok szerint vallásos nevelésben részesítendő és csak áttérési korának elértével válik lehetővé reá nézve az, hogy a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetekből kilépjen. Az ügyvédi késedelem fogalommeghatározásához. Az eper­jesi ügyvédi kamara — — ügyvéd elleni fegyelmi ügyben hatá­rozott: A kamara fegyelmi bírósága — — panaszlott ügyvéd ellen az ügyvédi rendts. 49. §-ába ütköző, a 69. §. c) pontja szerint minősülő hanyagság és késedelmezés jelenségei alapján a 79. §. értelmében a fegyelmi eljárást és a jelen határozat jogerőre emel­kedése után a vizsgáló biztos kiküldését elrendeli. Indokok: Panaszlók előadása szerint panaszlott kepiseletet vállalt arra, hogy H o 11 e n d e r Hánitól 1892. szept. 30-án panaszlott közbenjárása mellett megvett ingatlanrésznek a vevők nevére való tulajdonjogi átíratását eszközölje, azonban a tulajdonjog bekebelezése iránti kérvényt csak 1894. június lc-án, tehát közel csak két év után adta be és miután időközben G. B. czég zálogjogot keblezett be 146 frt 30 kr. s jár. erejéig eladó ellenében, panaszlók panasz­lottnak mulasztása miatt kárt szenvednek, mennyiben a cég köve­telését a jelzálogból kifizetni törvény szerint kötelesek. Az ügyvédi rendts. 49. §-a értelmében köteles az ügyvéd az általa elvállalt ügyben a képviselt fél érdekében a törvényes intézkedések szorga­lommal és pontossággal megtenni. Alapos jelenségek forognak fenn a mellett, hogy panaszlott ezen kötelezettségének nem tett eleget; mert az, hogy panaszlott a kérdéses ügyben panaszlók kép­viseletét elvállalta s hogy ennek alapján az adásvevési szerződést még 1892. szeptember hóban tőlük átvette, saját beismerése és az által van támogatva, hogy a tulajdonjogbekeblezési kérvényt későbben, 1894. június 18-án panaszlók nevében be is adta. A fenforogni látszó késedelem vádjának cáfolatára nem elégséges alap az, hogy panaszlott ügyfeleitől Írásbeli megbízást nem nyert; mert a tlkvi beadványt oly megbízás nélkül szerkeszteni és beadni képes lett volna nemcsak, de az 1894. június 18-án ily megbizás nélkül tényleg be is adta; mert továbbá, ha az eljárás végett írás­beli megbízást mulhatlanul szükségesnek tartott, mi sem állhatott útjában, hogy azt maga részére ki ne állíttassa. Azon körülmény, hogy panaszlott a tulajdonjog bekeblezése iránti kérvényt korábban azért nem lett volna képes beadni, mivel az átírandó ingatlant Viborna község javára zálogjogilag biztosított 600 frt követelés terhelte és hogy ezen tehertétel törlésére az engedélyt csak 1893. évben, még pedig ezen év július hava után kapta volna meg, szintén nem képez elfogadható mentő okot, mert ezen tehertétel nem akadályozhatta a tulajdonjogi átíratást, a mennyiben a törlés a tulajdonjog bekeblezése után is eszközölhető volt és főleg azért nem, mert panaszlott a kérdéses törlési engedélyt saját állítása szerint még 1893. évben kapta, a telekkönyvi beadványt pedig még csak 1894. június 18-án nyújtotta be. Azért alaposan látszik őt terhelni gyanúja annak, hogy ezen ügyben a törvényes intéz­kedéseket nem kellő szorgalommal tette meg. A m. kir. Curia határozott: Az elsőfokú bíróság határozata indokainál fogva helyben­hagyatik. (1896. évi május hó 16. 91. sz. a. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjta­lanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Duna Szerdahely dr. S. N. Wiener sz. Weisz Sz. — Németh M. érk. 2/96. sz. a. n. e. eld. Avarfy. — Pécs dr. M. J. Wangerl K. — Dr. Dulainaky N. ügye nem érk. a C.-hoz. — Sopron dr. K. J. 248/96. sz. ügy elintézetlen. — Topánfalva dr. Z. Ch. Topánfalva község — Morar G.-né 7465/1895. sz. ügy elintézetlen. — Ungvár dr. G. S Sis­kovits B s ts. — öóv. Csundákné érk. H5(>ö'96. sz a. n. e. eld. Bosits. — Weisz J. — özv. Weisz M.-né érk. 910/96. sz. a. n. e. eld. Szent­királyi. — Moskovits A. — Grünvvald A. érk. 1.71*/95. v. sz. a n. e. eld. Emmer. — Rendes Zs. — Jáger B. érk. 1399/96. sz. a. n. e. eld. Vattay. — Jakobovits Leopold bűnügye érk. 7747/96. sz. a. n. e. eld. Sebestyén A b.-hunyadi kir. közjegyző egy román nyelvet teljesen értő, hagyatéki s telekkönyvi ügyekben jártas jelöltet vagy segédet keres. 2—2 Fővárosi fiatal iigyv<M hvAvysi-'- Í-^AA^^ irodavezetőnek, esetleg társnak ajánlkozik. Cim a kiadóhivatalban. 1 1 A kalocsai kir. közjegyző irodájában egy oly jelölt, ki a hagyatéki ügyek önálló tárgyalására képes, és egy gyakorlott segéd azonnal alkalmazást nyer. 2—3 if^fifif^ififififififififififififif nY~.> cya (."vs <«YÍ cv^> Gv^> GY^ ">v*> ^¥^> íyi> sva «va cSra <-v"^ GYÍ c-í-a < .;..[.,]..;.. i.,!..!..!..!.. i. . i . , i . , ]... v. ,y, .]..,['.. i -. , „THE MUTUAL" Life Insurance Company of New-York. Kölcsönös életbiztosité-tarsáság. Biztosiék al ap 1895. végén 1,146 millió frk. Biztosit tőkebefektetéseket az élet foly amán : Közönséges haláleseti kötvényeknél 3V2%-kal Vegyes (élet- és haláleseti) « 4 « Consol « g « A biztosított halála után a kedvezményezettnek: Kötelezvény kötvényeknél 50/0-kal. Prospectussal és bővebb felvilágosítással szívesen - szolgál Magyarországi vezérigazgatóság Budapest, IV., Károly-körut 26. sz. PALLA8 RÉ8ZVÉN 1TÁR8A8AO NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents