A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 32. szám - Az ügyvédjelölt felmondási ideje. Kérdés

128 A J és tartozéka a már 1856. évi július hó 23-án csakugyan eladatott V. Józsefnek 1000 írtért E. Mátyás mind egyedüli tulajdonos által a mikor még törvényes neje E. Katalin is életben volt, maga a vevó' is azt állította, hogy ezen ingatlan E. Mátyásnak kizárólagos tulajdonát képezte s hogy a telekkönyvek időközben végbement átalakítása alkalmával csak tévedésből íratott a telekkönyvbe E. Katalin mint tulajdonostársnak neve. Mindezek mellett is vádlott azon cselekménye által, hogy a ház után időközben a tagosítás folytán jutott pótföldeknek is a szerződésbe felvétele végett a szerződő felek részére 1885. évi december hó 4-én kiállított ujabb adásvételi szerződésnek a már 1861. évi május hó 10-én elhalt E. Katalin mint eladó tulajdonos társ közjegyével is ellátta s annak alapján a telekkönyi bevezetést eszközölte a már az előző esetnél felhozott s itt is alkalmazható okoknál fogva a btkv 400. §-ába ütköző cselekményt elkövette. Vádlott azon további cselekménye, mely szerint mint kézbesítő a telekkönyvi hatósági végzés kézbesítését igazoló vevényre is néhai E. Katalin kezevonását rájegyezte s ennek részére kézbesítettnek bizonyította a büntető törvénybe ütköző cselekményt ezúttal annál kevésbbé állapit, mert ez által néhai E. Mátyás és hitvese E. Katalinnak még életben levő leszármazó törvényes örököseire E. Ferencre és Annára férj K. Ferencnére az eljárás során tett nyilatkozatuk szerint jogsérelem nem származott. Ennélfogva az alsófoku bíróságok ítéletét e részben helybenhagyni kellett. Végül a III. vád szerint VIII. esetet illetőleg, habár H. Juliánná Sch. Ferencné a végtárgyaláson sem ejtette el kifejezetten azon panaszát, hogy ő atyja után mit sem kapván, jóllehet azt egy ideig tartotta is, magát törvényes öröklési jogában megrövidítve érzi az által, hogy néhai atyja H. Ferencz a még mindig amár 1837-ben elhalt nagyatyja H. József nevén állott, szőlőjét 100 frt érték kitüntetése mellett eltartása és eltemetetése fejében másik leányára H. Annára és ennek férjére Z. Józsefnek irattá, a vádlott által 1888 évi január hó 3-án kiállított azon adásvételi szerződés alapján, melyben vádlott mint eladó felet a már rég elhalt H. Józsefet nevezte meg s mint eladó tulajdonosét ennek nevét irta alá s ugyancsak ennek nevét irta alá mint kézbesítő a tulajdonjog átírására vonatkozó telekkönyvi hatosági végzés kézbesítését igazoló vevényre is, ugy de nemcsak hogy nincsen megcáfolva vádlott ezen vallomásának valódisága, hogy ő ezen cselekményeket, az átírási teendők egyszerűsítése végett jóhiszemüleg azon tudatban követte el, hogy az által jogsérelem senkire sem háramlik és háramolhatik sőt támogattatik az által, hogy az eljárás adatai szerint, a szöllő valódi tulajdonosa az időközben már szintén elhalt H. Ferenc maga is közbenjárt arra nézve, hogy a szerződés még életében megköttessék és kiállíttassák fia H. József tanúnak vallomása szerint pedig ő és Juliánná nővére a panaszló Sch. Ferencné belegyeztek abba, hogy atyjuk H. Ferenc szöllőjét eltartása fejében Anna leányának — nővérüknek — és férjének Z. Józsefnek ajándékozza, s azt a panaszló H. Julianna Sch. Ferencné is eskü alatt beismeri, hogy volt tudomása annak idején ezen ajándékozás felől hogy az ellen kifogást nem tett atyja életében s hogy azt is tudta, miszerint atyját Anna nővére és férje ezen szőllőért tartották és temették is el. Ezeknél fogva vádlottnak felmentése a 39 k § alá eső s a 393. §. szerint büntetendő közokirathamisitás bűntettének vádja alól is helybenhagyandó volt, a 400 § első pontja alá eső közokirathamisitás yétségében azonban szintén bűnösnek volt kimondandó a fenntebbi eseteknél e részben már kiemelt indokoknál fogva. Vádlott büntetése kiszabásánál figyelembe vétetett egyrészről a cselekmények többször ismételt elkövetése, más részről büntetlen előéletén felül fennforgó bűnvádi ügyekben már hosszú idő óta perben állása s hogy cselekményei által valódi jogoknak bizonyítása céloztatott. Egyebekben a kir. ítélőtábla ítélete az első fokú bíróság ítéletétől elfogadott indokoknál fogva helyenhagyatott. Ha a végrehajtást szenvedett a lefoglalt tárgyakat eladván, azok vételárát a korábbi foglaltatok s egyéb elsőbbséggel biró hitelezők kielégítésére fordítja, az utóbb foglaltató hitelező panaszára a Btk. 359. §-a alapján nem büntethető. Úgyszintén nem büntethető az oly végrehajtást szenvedett sem, a ki az árverési költségeket sem fedező csekély értékű lefoglalt tárgyat elidegenít. (A pécsi kir. ítélőtábla 1896 június hó 11-én 1,646/B. szám alatt.) A ki nyílt utcán vele szemközt jövő egyházi menet mellett feltett kalappal elhalad, ezzel az egyházi szertartást nem zavarja; miért is ezzel a kih. btk. 52. §-ába ütköző vallás elleni kihágásban még akkor sem válik bűnössé, ha a kalapját figyelmeztetés után sem veszi le. (A pécsi kir. tábla 1896. márcz. 23-án 780 sz.) Hivatalos tárgyalások alkalmával az ott szereplő személyek ellen elkövetett becsületsértés és rágalmazás miatt büntetésnek helye nem lévén, a sértett felek utólagosan bűnvádi panaszt ily sértések miatt sikerrel nem emelhetnek, hanem a tárgyalást vezető bírónak vagy hatósági közegnek köte.essége a sértett fél részére megintéssel vagy rendbüntetés alkalmazásával nyomban elégtételt szerezni. (A pécsi kir. ítélőtábla 1896 évi május hó 12-én 1,198,'B. szám alatt.) OG A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az útadó közvetlen fizetők e tartozásaikat csakis és kizárólag a vármegyei pénztárnál róvhatják le. Az ily tartozások szorgalmazására a községek sem nem jogositvák, sem nem kötelesek. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 82,559. sz. rendelete.) Azon körülmény, hogy a vízhasználatok bizonyos vízfolyáson még igazolva s terjedelmük az átmeneti intézkedések során megállapítva nincs, nyílt vízhasználatok engedélyezését nem akadályozhatja, szükséges azonban, hogy a hatóság ily esetben a jogos érdekek védelmének legmesszebb menő biztosítékait állítsa szembe az uj vízhasználattal. (A m. kir. földmivelésügyi minister urnák a kereskedelemügyi minister úrral egyetértőleg hozott 25,533/96. sz. határozata.) Az állatok betegsége jellegének megállapítása a hatósági állatorvos hivatalos kötelességét képezi, melyért vizsgálati költségek meg nem illetik. (A m, kir. belügyminister 1896. évi 926. számú határozata.) Azt, a ki törvényes házasság tartama alatt született, a törvényes vélelem alapján törvényes születésűnek, tehát a törvényes atya családnevén kell az anyakönyvbe bejegyezni. (A m. kir. belügyminister 41,347. sz. a. kelt határozata.) A nyilvános iskolák körén kívül legfeljebb három család tanitiathatja együtt gyermekeit. A zugiskola fogalmának meghatározása, (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister 1894. évi január 10 én 58,084/892. sz. a. kelt határozata.) Kir. közjegyzők az 1890. évi I. t.-c. 99. §-a 5. pontja alapján vámmentességet nem igényelhetnek. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 29,472. sz. határozata.) Vármegyei vagy városi kórházaknál alkalmazott gondnokra nem az 1883. évi I. t.-c. rendelkezései, hanem a pályázati, vagy alkalmazási feltételek az irányadók. (A m. kir. belügyminister 1893. évi 57,059. sz. határozata.) A bevett vagy törvényesen elismert különböző vallásfelekezetekhez tartozó házasulok a születendő gyermekek vallására nézve csak a házasság megkötése előtt egyezhetnek meg. (A m. kir. belügyminister 1896. évi május 11-én 41,790. sz. a. kelt határozata.) A községek által helyi érdekű vasút segélyezésére megszavazott hozzájárulás eéljából felveendő törlesztési kölcsön fedezésére a községi közmunka kötelezettség évi értékének bizonyos hányada leköthető ugyan, de a hozzájárulásiösszeg fedezésére irányuló kölcsönügyletek külön kormányhatósági jóváhagyás alá terjesztendök. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 29,816. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kálmán Károly e. H.-Szoboszlc. debreceni tszék, bej. szept. 15., félsz. okt. 14. csb. Budaházy Zollán, tmg. dr. Malatinszky József. — Ifj. Lampert József e. Nagy-Gyimóth. veszprémi tszék. bej. szept. lí).. félsz, október 3., csb. Kenesey Aladár, tmg. dr. Koricsoner Lipót. — May Frigyes e. Nagy-Becskerek, n.-becskereki tszék. bej. szept. 29.. félsz, október 2., csb. Benedek Jenő, tmg. Dimitrievics György. — Lőwy Lörincné e. Szentes, szegedi tszék. bej. aug. 31., félsz, szept. 26., csb. dr Kecskeméty Dániel, tmg. dr. Sulcz Sándor. — Boróki Sándorné e. Gyöngyös, egri tszék, bej. szept. 19., félsz, október 23., csb. dr. Miskovics Flóris, tmg. Csathó Ödön. — Kraraer tetvérek e. Boglár, kaposvári tszék, bej. szept. 20., félsz. okt. I7., csb. Havas Jenő, tmg. dr. Berzsenyi Gerő. — Latini Nándor e. Újpesten, bpesti tszék, bej. szept. II.. félsz, szept. 29., csb. Lauffer Gyula, tmg. Adanis Alajos. Dobák Péter e. Kassa, kassai tszék, bej. szept. 25, félsz. okt. 21., csb. dr. Hornyay Ödön, tmg. dr. Fényes Samu. — Heksch Jakab e. Rimaszombat, rimaszombati tszék. bej. szept. 14., félsz, szept. 14-., csb. Medveczky Sándor, tmg. Institorisz Endre. Pályazatok: Gyöngyösön közjegyzői áll., a bpesti kzjzői kamarához aug. 23. — Perlaszi jbiróságnál albirói áll. aug. 16. — Vasváry jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 16. — Gyulai tszéknél aljegyzői áll. aug. 16. — Nagy-Kanizsai tszéknél aljegyzői áll aug. 16. — Nagy-Kikindai tszéknél aljegyzői áll. aug. 16. — Verseczi jbiróságnál jegyzői esetleg aljegyzői áll. aug. 18. — SzilágyCseh székhelyivel közjegyzői áll., debreczeni közjegyzői kamarához aug. 18. — Ny'itrai tszéknél aljegyzői áll. aug. 19. — Zala-Egerszegi tszéknél aljegyzői áll. aug. 19. — Gyergyó-Szt.-Miklósi jbiróságnál a I j e g y z ő i áll. aug, 19. — Nagy-Szombati jbiróságnál aljegyzői áll aug. 19.