A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 31. szám - A helyi önkormányzat és a felette gyakorolt állami felügyelet elve

124 A JOG által elkövetett vétség miatt a bűnvádi vizsgálatot elrendeli s utasítja a kir. törvényszék, ethogy annak befejezése után szabály­szerűen járjon el. Indokok: P. A. kétíéli lakos feljentése folytán B. Marinko terhelt ellen az 1889 évi VI t.-c. 49 §-a alapján vingai járás főszol­gabirája által eló'nyomozat foganatosíttatott s ennek befejezése után a nevezett terhelt közigazgatási uton a hivatkozott t. cikk 49. §-ának 2-ik bekezdésében meghatározott büntetéseken kivül az öncsonkítás által elkövetett vétségben is bűnösnek kimondatott és az adatok a fogház és pénzbüntetés kiszabása végett a kir. törvényszékhez áttétetni rendeltettek. Aki magát szándékosan megcsonkítja vagy katonai szolgálatra képtelen állapotba helyezi az a véderöró'l szóló törvény 49 §-ának 1 só' bekezeése szerint vétséget követ el és 3 évig terjedhető fogházzal és 2000 frtig terjed­hető pénzbüntetéssel bktetendó', ezen kivül és e büntetés alkal­mazásától íügetlenül a 2-ik és 3-ik bekezdések szerint a kor- és sorszám szerinti kezeltetés kedvezményeit elveszti és a szolgálat meghosszabbításával is sujtatik. Ugyancsak a véderó'ről szóló törv. 68 §-ának 5-ik és 6-ik bekezdése pedig világosan rendeli, hogy a többször hivatkozott 49 §-ába ütköző' öncsonkítás által követett vétség esetében a bűnvádi eljárás a kir. törvényszékek hatáskö­rébe, a korosztály és sorszám rendé kivüli állítás, a kedvezmé­nyeke lvesztése, a szolgálat meghosszabbítása tekintetében azonban az intézkedés a királyi bíróságok hatáskörébe utalt mindezen esetekben is a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. A törvény tehát a bűnvádi eljárást korlátozás nélkül a kir. bíróságok hatáskörébe utalja, már ebből magából; de a bűnvádi eljárás természetéből is következik, hogy az öncsonkítás vétségének megállapítása vagyis a bűnösség kimondása mely a büntetés kiszabásának alapját képezi a kir törvényszék hatásköréhez tarto­zik. A 68-ik § 5-ik bekezdésének határozott rendelkezését és azzal együtt a kir- bíróságok hatáskörét nem korlátozhatja a véderőről szóló törvény végrehajtása tárgyában kibocsájtott honvédminisz­teri utasítás 83-ik §-ának 4-ik pontja (1889. évi rendeletek tárának 499. lapja) mely szerint szándékos öncsonkítás esetében csak a szabadságvesztés és pénzbüntetés alkalmazása illetné meg a bíró­ságot. Mindezeknél fogva indokolt az elsőfokú bíróságnak az az eljárása, hogy a közigazgatási hatoságnak a vétséget megállapító határozatát a büntetés kimondására alapul el nem fogadta. Mint­hogy azonban a közigazgatási uton foganatosított eló'nyomozat adatai támogatják azt a vádat, hogy R. Marinko terhelt mester­ségesen idézte elő a baltérd hajlásában keletkezett sebet abból a czélból, hogy magát a katonai szolgálatra képtelenné tegye a kir. törvényszék határozatát megváltoztatni B. Marinko terhelt ellen az 1889. VI. t.-c. 49 §-a alá eső s öncsonkítás által elkö­vetett vétség miatt a vizsgálatot elrendelni s ennek befejezése után a kir. törvényszéket szabályszerű eljárásra utasítani kellett. A magyar kir. Curia (1896 évi június 18-án 52i6 sz. a.) Minthogy az 1880 évi XXXVII. t.-c. 45 §-ának rendelkezéséből íólyólag a kir- itélő táblának a vizsgálat megindítását elrendelő határozata ellen fellebbvitelnek helye nincs, ennélfogva a kir. ügyész által beadott fellebbezés visszatartatik. A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Utónév megváltoztatása nem engedélyeztetik. Ha valakit házasságra lépése idejéig a közéletben más utónéven neveztek, mint a mely születési anyakönyvében elő­fordul, kívánhatja, hogy ez a körülmény a házassági anya­könyvi bejegyzésben megemlittessék. (A m. kir. belügyminister 1896. évi március 9-én 23,908. sz. a. hozott határozata.) Az alispán, polgármester avagy járási főszolgabíró akadályoztatása esetén azok törvényszerinti helyettese teljesíti az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatósági teendőket. (A m. kir. belügyminister 1896. évi március 1-én 19,145. sz. alatt kelt határozata.) Az a fél, a ki az anyakönyvi bajegyzést ézzrevétel nél­kül aláirta, csak a bejegyzés kiigazítását kérheti. (A m. kir. belügyminister 1896. évi január lö-én 810. sz. a. kelt hatá­rozata. Az alispán nem ?iyérhet általános érvényű felhatalma­zást arra, hogy halasztást nem tűrő, sürgős ügyekben hozott községi képviselőtestületi határozatokat, melyek községi kiadá­sokra vonatkoznak és törvényhatósági jóváhagyást igényelnek, jóváhagyjon. Ilyen esetben az elöljáróság saját felelősségére intézkedhetik és eljárását a törvényhatósági, bizottság utólag bírálja felül. (A m. kir. belügyminister 1894. évi 110,684. sz. határozata.) Midőn a kihágási eljárás oly kötelezettségek elmulasz­tása miatt tétetik folyamatba, vagy a kihágás megállapítása oly kötelezettség tisztázásától függ, mely a vízjogi törvény át­meneti intézkedései alapján még rendezve nincs, ezen rende­zés befejezéséig a kihágási eljárás függőben tartandó. Ha a szőlőterületek is bevonattak a községi vadászterü­let bérleményébe és a szőlőtulajdonosok ez ellen kifogást nem emeltek, a szőlöbtrtokok csak a bérszerzödés lejárta után von­hatok ki a községi vadászterületből. A vadászati bérlő a sző­lőkben vadászásnál a hegyrendszabályokhoz is köteles alkal­mazkodni. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 1893. sz. hatá­rozata.) Az anyakönyvi felügyelőnek tisztében áll a törvényható­sági levéltárba beszolgáltatott anyakönyvi másodpéldányoknak a levéltárban való megvizsgálása. (A m. kir. belügyminister 1896. évi márczius 2-án 1,963. sz. alatt kelt határozata.) Mezőrendőri kihágási ügyekben a vármegyei közgazda­sági előadónak felebbezési joga nincs. (A m. kir. földmivelés­ügyi minister 1895. évi 89,988. sz. határozata.) Azon kérdésben, hogy az nakadémiai művészi am» valaki által jogosan használható-e r a magyar országos képző­művészeti tanács illetékes határozni. (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister 1896. évi 10,103. sz. határozata.) Az izraelita hiközség közgyűlésének megtartását közlő falragasz nem képez hatósági hirdetményt és így annak le­szakítása 7iem büntethető az 1879. évi XL. t.-c. 41. %-a alapján. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 145. számú határozata.) Ha valaki marhabélárulásra iparigazolványnyal bír is, azért a béltisztitás és bélszáritással való foglalkozás üzéséhez kit lön telepengedély kell. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 2. szám alatt hozott határozata.) Városokban utrendöri ügyekben a városi főjegyző is eljárhat, illetve hozhat elsőfokú ítéletet, ha a tanács őt ezzel az 1890. évi I. t.-c. 102. §-a alapján megbízza. Az eljárással megbízott tisztviselő tehát a rendőrkapitányon kivül más tisztviselő is lehet. Oly utrendöri kihágási ügyekben, melyeknél felmentő ítélet hozatik, a felebbezést korlátozó 1890. évi 2,608jeln. sz. belügyministeri általános rendelet nem nyerhet alkalmazást. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 19,405. sz. határozata.) Mellékcsatornák nem engedélyezhetők hosszabb időtar­tamra, mint az a csatorna, melybe ezen mellékcsatornák tor­kolnak. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 19,831. sz. határozata.) A törvényes képviselői (szülői) beleegyezésről külön okmány kiállítása szükségtelen oly esetben, midőn a törvényes képviselő [szülő) szóval adja meg beleegyezését. Az A. T. 10. §-a alapján eljáró szomszédos anyakönyv­vezető ezen minőségének feltüntetése a bejegyzésben. (A m. kir. belügyminister 1896. évi március 4-én 449. sz. alatt kelt határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Simon János e. Pécs, pécsi tszék, bej. szept. 12., félsz, szept. 28., csb. Bogyay Pongrác, tmg. Egry József. — Adámsz dr. Donát e. Budapest, bpesti keresk. és váltó tszék, bej. szept. 23., félsz. okt. 22., csb. dr. Percei János, tmg. dr. Kaszás Ignác — Weisz és Apfel e. Budapest, bpesti keresk. és váltó tszék, bej. szept. 12., félsz, szept. 28., cs. Jamnicky Sándor, tmg dr. Schmitzer Jakab. ­Schwarcz Adolf e., P.-Ladány, debreceni tszék, bej. szept. 1„ félsz, okt. 2., csb. Budaházy Zoltán, tmg. dr. Hajas József. — Rozner József e. Nagy-Bánya, szatmárnémeti tszék. bej. szept 5., félsz, szept. 23., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg Drumár János. — Taub Bertalan e. Nagy­Bánya, szatmárnémetii tszék, bei. aug. 31., félsz, szept. 23.. csb. dr. Weisz Ignác. — Roth J. Benő e. Beodra, Nagy-Becskereki tsz k, bej. szept., 22.. félsz, szept. 25.. csb. Benedek Jenő, tmg. dr. Szarnék Gusztáv. — Hecht Sámuel e. Budapest, bpesti keresk. és váltó tszék. bej. szept. 9. félsz, okt 8., csb. dr. Forrásy Ferenc, tmg. dr. Fellner Tivadar. Pályazatok: M.-Szigeti tszéknél albiró áll., aua. 9. — Karczagi jbiróságnál albirói áll., aug. 9. — Szatmárnémetii "tszéknél tszéki b í r ó í áll., aug. 12. — Vámos-Mikolai bíróságnál aljegyzői áll. aug. 13. — Zala-Egerszegi jbiróságnál, albirói áll., aug. 13. — Aradi áll. tszéknél al j e g y z ő i áll., aug. 13. — Miskolczi jbiróságnál albirói aug. 13. — N-Szeredai járásbíróságnál albirói áll., aug 14 — Nezsi­den jbiróságnál albirói áll., aug. 12. - Pancsovai jbiróságnál a 1 j e g y­z ői áll., aug., 14. s '

Next

/
Thumbnails
Contents