A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 31. szám - A helyi önkormányzat és a felette gyakorolt állami felügyelet elve

228 A JOG való önkormányzaté. Angliában a countbok, Franciaországban a conseil-ek, Németországban az Ausschuss-ok, nálunk a törvényhatósági bizottságok lesznek hovatovább az önkormányzati önállóság nagy kincsének letéteményesei. Ezeknek kell nagyobb, érdemleges hatáskört adni. A kormányhoz nem felebbezhetö határozatoknak egy tekintélyes sorozatát kell felállítani, ugyancsak a törvényhatóság szorosan helyi érdekű ügyeiben a törvényszerűség és hatáskör szempontjából kifogás alá nem eső határozatok végérvényessége vezérelvvé emelendő. A kományhoz való feltétlen felebbezési joga, nemkülümben a jóváhagyás követelménye csak az állami érdeket közvetlenül érintő ügyekre alkalmaztassák. A mai kormány hatalmi centralizációnak látszatát a szerző különben onnan is magyarázza, hogy közigazgatási bíróságaink még nincsenek. Közigazgatásunk csak akkor lesz helyes ellenőrzés alatt, ha parlamenti ellenőrzés a nemzeti társadalom legfőbb érdekei szempontjából, a bírósági ellenőrzés, a jogrend, főleg az egyéni jogkör bisztositására és a kormányhatósági ellenőrzés az állam-akarat, a törvény egységes végrehajtása érdekében egymás mellett fognak állani. Vegyesek. Éljenzés miatt elitélve. A gyulafehérvári kir. törvényszék: Oprisor Szava lui Juont a btkv 174. §-ába ütköző izgatás vétségében bűnösnek mondja s ezért ugyanazon szakasz alapján huszonnégy napi fogházra itéli. Indokok: Ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás során vádlott részbeni beismerése s a kihallgatott tanuk egybehangzó vallomása folytán beigazolást nyert az, hogy 1894. május 27-én a Vízakna melletti 19. számú őrház elébe nagyobb embercsoport gyűlt össze, várva a Kis-Kapus felől érkező rendes vonatot, melyen hir szerint az ép azon időben megtartott «Memorandum»-féle sajtópör néhány elitéltje volt érkezendő. A kigyült embertömegnek valószínű szándéka a memorandum-per elitéltjei melletti tüntetés volt, mely körülményről a vízaknai rendőrség tudomást szerezvén, a kellő karhatalomnak kirendelése s a rendőrkapitánynak többszöri tiltó figyelmeztetése folytán sikerült a közönséget semleges magatartásra birni. A vonat megérkezése pillanatában azonban vádlott a vonatra felszállván, hirtelen kihajolt a kocsi ablakán s egyik kezében kalapjával, másikban pedig egy akácfaággal a memorandum-perben elitéltek kocsija felé inlegetve, éljent kiáltott. Miután pedig első izbeni éljenzése a közönségnél visszhangra nem talált, másod-, sőt egyik tanú állítása szerint harmadízben is éljenzett, nyilván azért, hogy példáját az összegyűlt tömeg is kövesse, mely célját el is érte, a mennyiben tanuk egybehangzó vallomása szerint, az adott példa következtében a közönség szintén éljenzésben tört ki stb. A kolozsvári kir. Ítélőtábla: A kir. törvényszék ítélete megváltoztatik s Oprisot Szavú lui Juon vádlott a btkv 174. §-ába ütköző izgatás vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmentetik. I n d o k o k: A vádlott beismerésével s a kihallgatott tanuk vallomásával bizonyítva van ugyan, hogy a vádlott 1894. évi május hó 27-én a Vízakna melletti 19. számú őrháznál levő megálló helyen, arra a vonatra, a melyben a memorandum-perben elitéltek egy része Nagy-Szebenbe utazott, felszállván, a vasúti kocsi ablakán kihajolva egy zöld galylyal jelezte a kocsit, melyben az elitéltek ültek, az ezek mellett tüntetés céljából összeverődött, de csendőri intézkedés folytán csendesen viselkedő 4—500 főnyi tömeg felé háromszor éljent kiálltott, mire azután a tömeg is éljenzett s az is kétségtelen, hogy ez az éljenzés a memorandum-per vádlottjainak elitéltetésével hozható kapcsolatba: miután azonban az éljenzés magában, annak indokára vonatkozó minden vonatkozás nélkül oly nemű tüntetést nem képez, hogy a btkv 174. §-ába ütköző izgatás vétségét alkothatná, az elsőbirói ítélet megváltoztatásával vádlott felmentendő volt. A m. kir. Curia: A kir. táblaitéletének megváltoztatásával, a kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben; indokain felül különösen azért, mert mind a két alsóbiróság által helyesen megállapított ténykörülmények között a nyilvános éljenzés az izgatás vétsége miatt elitélt utasokat ama vétség elkövetéséért tüntette ki s ennélfogva a btkv 174. §-ának összes alkotó elemei fenforognak. (1896. 742. sz.) Ha a biró és az ügyvéd nem tudja a törvényt. A budapesti kir. törvényszék : Az elsőbiróságnak neheztelt végzése, a megelőző eljárással és a 15887/96. számú idéző végzéssel együtt feloldatik, az elsőbiróság előtt lefolytatott igazolási eljárás ,gszüntetik, az alperes részéről 15887. sz. a. beadott igazolási kérelemnek a felebbezési bíróság előtt való tárgyalása elrendeltetik. Indokok: Az 1893: XVIII. t.-c. 134. §-a szerint az elsőbiróságnak Ítélete ellen beadott felebbezését a felebbezési bírósághoz az ügyre vonatkozó iratokkal együtt fel kell terjesztenie és pedig a S. Ü. Sz. 62. §-hoz képest arra való tekintet nélkül, hogy a felebbezésnek nincs helye, vagy hogy a felebbezés elkésett, valamint akkor is, ha a felebbező fél a felebbezési határidő elmulasztása miatt az id. törv. 132. §-a végbekezdése rendelkezézéhez képest a felebbezéssel egybekapcsolt igazolási kérelemmel élt. Az elsőbiróság tehát akkor, a mikor az alperes által a téveseu más bírósághoz benyújtott felebbezése kapcsán, az eljáró kir. járásbírósághoz 15887/96. sz. a. beadott igazolási kérelemre tárgyalást tűzött s ennek következtében a tárgyalás megtartása után abban az igazolási kérdésben, vájjon alperesnek felebbezése elfogadható-e törvényes időben beadottnak határozott, nyilván törvényellenesen járt el, miért is neheztelt végzését, a megelőzött eljárással s idéző végzéssel együtt fel kellett oldani s az igazolási eljárása meg volt szüntendő. Minthogy pedig az id. törvény értelmében az alperes igazolási kérelme tárgyában a felebbezési bíróság hivatott határozni, ennek eszközlése céljából a felebbezett ügy a felebbezések lajstromba való átvezetése után a felebbezési tanács elnöke elé terjesztendő volt. Az alperesi ügyvéd részére munkadíj és költségek a felfolyamodásért azért nem állapitatott meg, mert az igazolási kérelemnek az elsőbiróságnál való tárgyalását törvényellenesen kérvén, a téves eljárásra okot szolgáltatott, az ilyen beadványokért pedig az ügyvéd munkadijat nem igényelhet. (1896 május 16-án E. 68.) Uj királyi közjegyzöségek. Az igazságügyi miniszter az 1874: XXXV. t.-c. 5. §-ában nyert felhatalmazás alapján és az 1874. évi december hó 17-én 4164. IME. sz. alatt (A. T. 182. sz.) kiadott igazságügyminiszteri rendeletnek e részben való módosításával a budapesti balparii kir. közjegyzőség területén három uj kir. közjegyzői állást rendszeresített, még pedig egyet-egyet Budapest székesfőváros VII. kerületének az (Erzsébatvárosnak) az Erzsébetköruton tul fekvő külső részében, továbbá Budapest székesfőváros X. kerületében (Kőbányán), végül Újpesten, a mely utóbbi nagyközség törvénykezési tekintetében a budapesti V. kerületi kir. járásbírósághoz van beosztva és igy szintén a budapesti balparti kir. közjegyzőség területéhez tartozik. Egyszersmind a budapesti jobbparti kir. közjegyzőségből a szent-endrei kir. járásbíróság területére Szent-Endre székhelylyel külön kir. közjegyzó'séget szervezett, a mely kir. közjegyzőség a budapesti kir. közjegyzői kamarához fog tartozni. A szent-endrei kir. járásbíróság részéről ezen rendelet hatályba léptének napjáig a budapesti jobbparti kir. közjegyzőknek adott megbízásokat a budapesti jobbparti kir. közjegyzők fogják teljesíteni. Ez a rendelet 1896. évi augusztus hó L napján lép hatályba. Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán ő Felsége által kineveztettek: Jobszt Béla és Peitler Imre pécsi Ítélőtáblai tanácsjegyző albirák a pécsi; dr. Gullya László nyárádszeredai járásbiiósági albiró a kézdivásárhelyi és H u d á k Andor miskolci járásbirósági albiró a miskolci törvényszékhez bírákká; Bajzáth János karcagi járásbirósági albiró a margittai és dr. Sporzon Gyula pozsonyi Ítélőtáblai tanácsjegyző-albiró a nagy-bittsei járásbírósághoz járásbirákká; végül Bayler Kálmán a marosvásárhelyi Ítélőtáblához berendelt bírósági jegyző a csíkszeredai törvényszékhez; dr. Károlyi Aladár szentgotthárdi gyakorló ügyvéd a szepsii és dr. Szabó Gyula lévai gyakorló ügyvéd a lévai járásbírósághoz albirákká. Helyreigazítás. D r. Keserű Lajos kir. albiró urnák lapunk f. hó 26-diki számában közölt czikébe a következő értelemzavaró sajtóhibák csúsztak be, kiigazítani eképen: Az első hasáb 2-ik sorában «büntetésénél» helyett olvasandó: bűntetténél*, 26-ik sorában «207. sz. tjkv. íratott* helyett olv.: 207. sz. tjkv. helyett a 2071. sz. tjkv. íratott». 37-ik sorában «kérnek nyilatkozatot* helyett olv: «késznek nyilatkozott*. A második hasáb 1 sorában «M. P. Minthogy* helyett olv: «M. P., minthogy*, 11-ik sorában «följelentvén* helyett olv: följelentetvén*, 34-ik sorában «F. V. még még* helyett oly: «F. V. még», alulról 18-ik sorában «M. P. sem megbízottja által* helyett olv: «M. P. sem maga, sem megbízottja által-. A harmadik hasáb 41-ik sorában «complicatio fordul elő* helyett olv: «complicatio fordulhat elő* ; alulról 9-ik sorában «előadatok* helyett olv; «előadottak*. Curiai és táblai értesítések. I Az e rovat alatt közlött értesítéseket elöllzetölnJcnek díjtalanul szolgáltatják. Az Ide vonatkozó levelezést tévedések I kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. B. Csaba F. K. 5575/95, 8268/95 és 8328/95 sz. elintézetlenek. — I 8580/95 sz. curiai ügy elintézetlen. — Gyöngyös F. S. Kovács J. s. ts. — id. Kocsis A. 4H07/96 sz. m. hó 8-án hh. — Balogh Gy. és. dr. Borhy L. — Bercely és Szentgyörgyi kiskorúak nem érk. a C-hoz. — Győr dr. K. J. Friedmann és Giebitz — Farkas M. érk. 4135/95 sz. a. n. e. eld. Gruber. — Makó R. K. Bugyi M.— Joo J. érk. 819/95sz. a. n. e. eld. Szentkirályi. — Nagy-Körös A. S. ifj. Duzs Sándorné 6049 96 sz. bűnügyet a C. m. hó 9. mv. Mezey Zsigmond kulai kir. közjegyző irodájában egy helyettes esetleg olyan jelölt is a ki hagyatéki ügyek önálló tárgyalására képes, alkalmazást nyer. A német és valamely szláv nyelvnek ismerete szükséges. 5—5 K o r n a y Károly aradi kir. közjegyző irodájában egy | helyettes alkalmazást nyerhet. Közjegyzői irodában szerzett gyakorlat és a német nyelvnek szó és Írásban teljes birása szükséges. Pályázni kivánók szíveskedjenek feltételeiket egyszerű másolatban foglalt igazolványaikat nevezett kir. közjegyzővel közölni. 2 2 Dr. Nagy Barna ügyvédi irodájában egy ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyerhet kedvező feltételek mellett. 1—1 PALLA8 RÉSZ VÉN <rÁR8A8AG NYOMDÁJA BUDAPE6TEN