A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 31. szám - A telekkönyvi rendelet 99. §-ához. 1. [r.] - A bűnvádi eljárásra vonatkozó két törvényjavaslat

226 A JOG — a sorozott követelésekre nézve végzésileg kimondja — az előző birói határozatok vagy közös megállapodások folyamányaként—|hogy a kamatok a kifizetés napjáig vagy ha tetszik az utalványozási végzés hozatala napjáig fognak járni. Ennek folytán nem kell majd megvárni a pótutalvány jogerősségét. Ajánlom felszólalásomat s ennek kapcsán tett indítványomat különösen a jelzálogos kölcsönökkel foglalkozó pénzintézetek figyelmébe. A bűnvádi eljárásra vonatkozó két törvényjavaslat. Nem eléggé méltányolandó azon törekvés, melyet Erdély igazságügyminister lankadatlan kitartással tanusit és melynek célja, hogy az ö kormányzatának jusson a dicsőség, hogy a bűnvádi eljárást megteremtette. Két nagyfontosságú törvényjavaslat készült ennek előkészítésére, melyeket a következőkben ismertetünk. A javaslatokra érdemileg még visszatérünk. I. Az esküdtbiróságok szervezéséről. ( Az esküdtbiróságok szervezését rövid 35 szakaszban intézik el. Állni fog a bíróság, miként a sajtóügyeknél, egy elnökből, két bíróból és 12 esküdtből. Elnök a törvényszék elnöke, esetleg más biró, kit a kir. tábla jelöl ki, a bírákat pedig a törvényszéki elnök jelöli ki. Esküdt csak magyar honos lehet, ha nagykorú, a magyar nyelvet érti, írni és olvasni tud, tíz lorint adót fizet, vagy értelmi kvalifikációval bir. Ki van zárva az esküdtek jegyzékéből, ki becstelenitő bűntett, vagy vétségért el volt Ítélve, kinek politikai jogai felfüggesztettek, ki el van zárva, vagy föltételes szabadságon van, ki bűnvádi eljárás vagy csőd alatt áll, ki testi vagy szellemi fogyatkozásban szenved. S nem lehet esküdt az sem, ki napszámos, vagy szolga, tényleges katona, rendőri közeg, gyakorló biró vagy ügyész. Fölmentést kérhetnek az országgyűlés tagjai, a lelkészek, orvosok, gyógyszerészek, hetvenéves aggastyánok s a ki a mult évben esküdt volt. Fontos, hogy ki állítja össze s miként a névjegyzéket, mert ennek politikai jelentősége is lehet, a községi képviselőtestületnek két kiküldöttjével a polgármester, kerületi elöljáró vagy községi biró. Az egyik kiküldött mindig a községi jegyző. Ezek összeírják az összes jogosult férfiak névjegyzékék, korát, állását, lakását, foglalkozását, iskoláit, adóját, nyelvismereteit és anyanyelvét, tehát nemzetiségét. Ez az esküdtek alaplajstroma, mely október első felében közszemlére kitétetik s ellene fölszólalások tétethetnek. Emez alaplajstromot november elsejéig be kell terjeszteni a főszolgabírói hivatalhoz, ki az egyik példányt megtartja, a másikat a hónap közepéig a törvényszéki elnöknek küldi be, még pedig egy kisérő jelentéssel, melyben meg vannak jelölve azok, kiket a főszolgabíró, a polgármester vagy kerületi előljáró kiválóan alkalmasoknak itélt az esküdtségre. Ugyanazok a fölszólalásokra észrevételeit beterjesztik, esetleg pótló jelentéseket küldenek be. Ez előzmények után november második felében a törvényszéki elnök három bíróval és három városi tanácscsal vagy főszolgabíróval bizottsági ülést tart, mely szavazattöbbséggel határoz, az alaplajsromokat kiigazítja, az adatokat megtagadókat, vagy valótlan adatokat bemondókat 200 koronáig pénzbirsággal bünteti. Mikor az alaplajstromokat e bizottság revideálta s velük elkészült, következik az esküdtek kiválasztása a következő évre oly számban a miként ezt a kerületre nézve az igazságügyminister rendeletben megállapítja. Ezt a kiválasztást december elején a törvényszéki tanács és 4 biró végzi. így készülnek az évi lajstromok, egy főlajstrom az esküdtekről, egv külön a helyettes esküdtekről. Ezek kinyomatnak és elküldendők az ítélőtábla elnökének, a főügyésznek, az esküdtbirósági kerület királyi ügyészének, ügyvédi kamaráknnak, polgármestereknek és községi bíráknak. Ezeknek azért, hogy ha haláleset fordulna elő, ezt bejelentsék. Minden ülésszakra, melyek számát és idejét az igazságügyminister határozza meg, 30 esküdt és 10 helyettes sorsoltatik ki a főlajstromból. j Közeli rokonok vagy szolgálati viszonyban lévők nem lehetnek egyszerre esküdtek. Az esküdteknek, kik nem laknak a bíróság helyén, napidíj és útiköltség jár. A ki az idézésben kitett időre elkésve jelenik meg, 200 koronáig elmarasztalható, 10—1000 koronáig büntethető az esküdt, ki az idézésre meg nem jelent, vagy az ülésből elnöki engedelem nélkül eltávozott. Ismétlés esetében a büntetés súlyosbítandó. Fölmenthető, ha alapos okkal kimentette magát, de ha valólan okot hozott fel, avagy az esküt, vagy fogadást megtagadja, ezért 50—1000 koronáig lesz büntetendő. Es ha kötelességmulasztás miatt a főtárgyalást ismételni, vagy elnapolni kellett, az esküdt az ebből származó költségekben is elmarasztalható. A bíróság" ezeket a büntetéseket bizonyító eljárás nélkül szabja meg, de végzése ellen egy fokú felfolyamodásnak felfüggesztő hatálylyal heiy adatik. E pénzbüntetések elzárásra is átváltoztathatok. Az ülésszak 15 napig tarthat, de rendkívüli ülésszak is elrendelhető, esetleg az esküdtbíróság más helyen is tarthatja üléseit. Az igazságügyi miniszter rendeli el, hogy ha több törvényszék területe egy esküdtbirósági kerületben foglaltatik és hogy hol legyen ennek székhelye. Az igazságügyi és belügyi miniszterek intézkednek, hogy a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséig az esküdtbiróságok meg legyenek alakítva. II. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetésül. A bűnvádi perrendtartás életbeiéptesérői 32 szakaszban állapítja meg a következőket: Kiterjed a bűnvádi perrendtartás és az esküdtbiróságok I hatálya egész Magyarországra Horvátország kivételével, életbe | lépését a miniszter rendelettel hozza nyilvánosságra. A megindi, tott bűnvádi pereket is az uj eljárás szerint kell folytatni, kivéve ha megszüntető, vád alá helyező vagy főtárgyalásra idéző határozat van hozva, mely esetekben a perek az eddigi eljárás szerint fejezendők be. A büntetések is a határnaptól kezdve az uj perrendtartás szerint hajtandók végre. A királyi törvényszék vádtanácsa az elnökből és két bíróból áll. Ügyészségi megbízottá kinevezhető, a ki jogi kvalifikációval bir, kivéve, ha a biróság vagy az ügyészség tagjaival rokonsági viszonyban áll. Az ügyészségi megbizottat a királyi főügyész nevezi ki, minden járásbírósághoz csak egyet, vagy több járásbírósághoz is ugyanazt, ügyészségi joggyakornokot is kiküldhet, mint megbizottat. Az ügyészségi megbízott hivatali esküt tesz le, rendes fizetést nem huz, megfelelő jutalomban részesítendő, a királyi ügyésznek van alárendelve. Mig elegendő ügyészségi megbízott nem lesz kinevezhető, annak jelenléte nélkül is megtartható a tárgyalás az eddigi eljárási szabályok szerint. Esküdtbiróságok előtt tartandó meg a főtárgyalás: Felségsértés, a király bántalmazása, a hűtlenség, lázadás, a személyes szabadság elleni bűntett, pénzhamisítás, hamis tanuzás, hamis vád, gyilkosság, szándékos emberölés, kitétel vagy elhagyás, halált okozó súlyos testi sértés, közegészség elleni bűntett, gyermekrablás, személyes szabadság megsértése, rablás, gyújtogatás, vizáradás okozása, közveszélyü megrongálás, közveszélyü cselekmény és megvesztegetés miatt. Továbbá ama vádak iránt, melyek nyomtatvány utján elkövetett büntettek vagv vétségek miatt emeltettek. Eme sajtó büntettek és vétségekre, valamint az első hat pontban foglalt politikai bűntettekre vonatkozólag nem valamennvi esküdtbíróság, hanem csak a 11 ítélőtábla székhelyén működő esküdtbíróság lesz illetékes. Nem az esküdtbiróságok, hanem a királyi törvényszékek hatáskörébe utaltatnak mindama büntettek, melyek föntebb elősorolva nincsenek, ugv szintén a nyomtatvány utján magánegyén ellen elkövetett rágalom és becsületsértés vétsége, valamint az esküdtszék által elitélt nyomtatványnak újra közlése. Ama vétsé: gek, melyek nincsenek a járásbíróságokhoz utasítva. A járásbíróságok hatásköréhez tartoznak ama vétségek, melyekre csak pénzbüntetés vagy egy évet meg nem haladó fogház van megállapítva, az orgazdaság vétségei, azok a kihágások, melyek nincsenek a közigazgatási hatóságokhoz utasítva. A közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartoznak a hozzájuk, különböző törvényekben átutalt büntetendő kihágások, valamint a ministeri rendeletekben megállapított kihágások, ha nem a járásbíróságokhoz utasíttattak s végül a törvényhatósági és városi szabályrendeletekben megállapított kihágások. A ki a büntető biróság előtt a nvilvánoság kizárásával tartott tárgyalást vagy főtárgyalást nyomtatvány utján, vagy más módon egészben, vagy részben közzétesz, három hónapig terjedhető fogházzal, vagy 1000 koronáig pénzbirsággal büntetendő. Az 1848-iki sajtótörvénv érvényben maradt rendelkezései a bűnvádi perrendtartással együtt Erdélyre, a volt határőrvidékre és Fiúméra is kiterjesztetnek. Katonai hatóságok alatt álló épületben házkutatást, vagy személvmotozást a polgári biróság csak a katonai parancsnok értesítésével s az általa kirendelt katona jelenlétében foganatosíthat A vádlott jelenléte nélkül a fölebbviteli főtárgyalást király tábla előtt sem lehet megtartani. Jogtanárok, mint védők, védőügyvédekül tekintetnek s ugyanama szabályok alá esnek. A jogerősen elitéltekről nyilvántartó lajstrom vezettetik melynek módját az igazságügyi és belügyi miniszterek állapítják meg. Minden ezzel ellenkező törvények, rendeletek és szabályok hatályon kivül helyeztetnek s az igazságügyi és belügyi ministerek megbízatnak, hogy a bűnvádi perrendtartás életbe lépése következtében szükséges rendeleteket és utasításokat kibocsássák. Nyilt kérdések és feleletek. A telekkönyvi rendelet 99. §-ához. X L A Jog f. évi július 29-iki számában fenti szám alatt felvetett kérdésekre a következőkben bátorkodom a feleletet megadni: A fenforgó esetben az örökösök minden kétséget kizárólag jogositvák az előjegyzett zálogjognak törlését kérelmezni. A telekkönyvi rendtartás egyik sarkalatos alapelve ugyanis a nyilvánosság, mely megkívánja, hogy nyilvánkönyvi jogok csak bekebelezés által váljanak létezővé és csak a törlés által enyészszenek el. Ezen alapelv további folyománya, hogy mindaz, a mi a telekkönyvbe bejegyeztetik, ha anyagilag nem is áll fenn vagy nem való, már