A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 29. szám - Régi jogi élet Lőcsén. A Jog eredeti tárcája

A JOG 115 fogadót kereste és e mellett egyszersmind a takarékpénztár arra hivatott közegének való bemutatás konstatálása hiányzik, a váltó az elfogadó és nem a megbízott személynél mutatván be, felperest keresetével elutasítani kellett, az óvás a kibocsátó elleni visszkereset fentartására alkalmas nem lévén stb. A temesvári kir. Ítélőtábla (1^95. évi április hó 30-án 718. sz. a.) A kir. Ítélőtábla az elsó'biróság ítéletét megváltoztatja és alperest mint a Perlaszon 1894-. évi július hó 11. napján 75 frtról kiállított kereseti váltó kibocsájtóját kötelezi, hogy 45 frt hátralékos váltótökét, ennek a kamatait stb. felperesnek megfizessen. Indokok: Nem telepitett váltó, mint a minő a kereseti váltó is, fizetés végett rendszerint az elfogadónál lévén bemutatandó, a nála történt bemutatás és a fizetés nem teljesítése miatt ellene felvett óvás a váltó visszkereseti jog fentartására akkor is alkalmas jogcselekményeket képeznek, ha a váltószerződésre lépő felek egyetértőleg oly harmadik személyt jelölnek ki, a kinél, illetve a ki által a fizetés teljesítendő. Mert a váltótörvény nem tiltja ugyan, hogy ily kijelölés esetében a fizetés végetti bemutatás és az óvásfelvétel a kijelölt személynél eszközöltessék, ezáltal azonban kizártnak még nem | tekintheti, hogy ugyanezek a jogcselekmények a kijelölés dacára is magánál az elfogadónál, mint a kinél a bemutatásnak rendszerint történnie kell, érvényesen eszközölhetők legyenek. A miatt tehát, hogy a kereseti váltó tartalma szerint a fizetés a perlaszi uj takarékszövetkezetnél volt teljesítendő, a váltó pedig fizetés végett nem az emiitett pénzintézetnél, hanem annak megkeresésért A. Gábor elfogadónál mutattatott be és az óvás is ő ellene vétetett fel, a bemutatás és az óvásfelvétel szabályellenes, csakis ebből az okból felperes visszkereseti jogát elenyészettnek tekinteni nem lehet; a fenforgó esetben annál kevésbbé, mert a kereseti váltón látható törült hátirat szerint annak a lejáratkori birtokosakép a perlaszi uj takarékszövetkezet, tehát ugyanaz a pénzintézet jelentkezik, melynél a fizetés teljesítendő volt, a mennyiben tehát az emiitett pénzintézetnek váltóbirtokosi minőségénél fogva a fizetés végetti bemutatás és az óvásfelvétel eszközlése jogában állott, eme jogcselekményeket csakis az elfogadónál, illetve az ellen eszközölhet. Ezek szerint az óvás szabályellenességére alapított kifogás figyelembe vehető nem lévén s az alperes egyéb kifogást fel nem hozván, az elsőbiróság ítéletét meg kellett változtatni és alperest mint a miután törvényes kellékkel ellátott kereseti váltó kibocsájtóját a hátralékos váltótöke stb. fizetésére kötelezni, stb. A m. kir. Curia (1896. évi június hó 9-én 1,104. sz. a.) A másodbiróság ítélete helybenhagyatik stb. Indokok: Az oly nem telepitett váltók, melyen mint a kereseti közös megállapodással egy harmadik személy van a fizetés teljesítésére megjel'Ive, a váltóban megjelölt helyen és személynél mutatandók befizetés végett és ugyanott veendő fel az óvás is. Minthogy pedig a kereseti váltóra vonatkozóan felvett óvás annak tartalma szerint a fizetés teljesítésére megjelölt perlaszi uj takarékszövetkezetnél vétetett fel és a kereseti váltó annak egyik jogosult közegének fizetés végett be is mutattatott, a mint ez annak ama feleletéből, hogy az elfogadó ott nem jelentkezett s a váltóra fedezet nem érkezett — nyilván kitűnik — az alperesnek az óvás szabálytalanságára vonatkozó kifogása törvényes alappal nem birván, a másodbiróság helyesen marasztalta az alperest a minden törvényes kellékekkel biró kereseti váltó alapján a váltóösszeg és jár. megfizetésében, miért is az ítéletet ezen s a perköltségre nézve saját indokai alapján helybenhagyni kellett. A csődbíróság mint külön ügybiróság hatáskörét megállapító a csődtv. 152. íjában foglalt szabálytól — mely szerint a csőd elrendelése után folyamatba tett pernek tárgyát a közadós tulajdonát képező és felperes birtokában lévő ingó dolgokra megtartási jog érvényesítése és ebből folyólag a felperes külön kielégítési jogának megállapítása képezi, — eltérésnek csak a csődtv. 153. §. esetében van helye. A szegedi kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság (1894. évi deeember hó 27-én 23,857. sz. a.) Kun Miksa által képviselt hódmezővásárhelyi központi takarékpénztár felperesnek dr. Perger Elemér ügyvéd által képviselt N. József csődtömeggondnoka alperes ellen 1,050 frt tőke és jár. erejéig megtartási jog érvényesítése iránti rendes perében következő Ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik stb. I ndo ko k: A keresetbeli előadás szerint N. József 1,050 frtnyi tartozásának fedezetéül az A) alattinak tanúsága szerint 26 drb békés-bánfalvi takarékpénztári részvényt a szelvényekkel együtt oly rendeltetéssel bocsátotta birtokbába, hogy azokra nézve, ha a fizetés tekintetében elvállalt kötelezettségének eleget nem tenne, j az 1875. évi XXXVII. t.-c. 309. §-ának rendelkezéséhez képest megtartási jogot gyakorolhat és azokból magát kielégítheti. Minthogy N. József ellen időközben a csőd elrendeltetett, fizetési kötelezettségének pedig eleget nem tett, minthogy megtartási jogát érvényesíteni kívánja, s arról a tömeggondnokot értesítette, kéri magát arra, hogy a részvényekre s szelvények megtartási jogát érvényesíthesse, azokat eladhassa s a befolyandó vételárból magát kielégíthesse, feljogosítani. Alperes kéri a keresetet elutasítani, mert megtartási jog érvényesítése iránt kereset csak ugy indítható, ha egyúttal a követelés megítélése is kéretik; ezt pedig felperes nem kérte, alperes pedig tagadja, hogy közadós adósa volna felperesnek és hogy fizetési kötelezettséget vállalt. Felperes kiemeli, hogy alperes az A) alattinak sem tartalmát sem az aláírás valódiságát nem tagadván, az ellene teljes bizonyítékot képez, tagadja, hogy a követelés megitését is kérni tartozott volna, mivel az A) alattiban vagyonbukott a követelés fennállását elismeri, csatolja még Cj alatt a követelés megítélése iránt beadott kereset fedezetét és miután a keresethez való jogosultsága kétségtelen, kér marasztalást. Alperes fentartja kifogását és kiemeli, mily bonyodalmak származhatnak abból, hogy az egyik kereset a váltó, a másik a kereskedelmi biróság előtt tétetett folyamatba és mivel felperes a követelés megítélését, melyet különben is az eredeti váltóval tartozottt volna igazolni nem kérte, kéri elutasítani. A megtartási jog gyakorlatának feltétele, hogy a jogot gyakorolni szándékoznak az ellenében, kivel szemben azt a jogot érvényesíteni akarja, érvényes követelése álljon fenn. Minthogy alperes tömeggondnok tagadta, hogy közadós felperesnek adósa volna, hogy alperes neki tartozik és hogy fizetési l kötelezettséget vállalt, azt azonban felperes nem bizonyította, mert az általa e közben felhozott A) alatti okirat nem a kölcsönt igazolja, hanem csak azt az elismerést tartalmazza, hogy közadós 1200 frt váltókölcsön fedezésére értéket tett le. Minthogy ezek szerint az, hogy felperesnek alperes ellen valódi s lejárt követelése lenne, igazolatlan maradt, felperest keresetével elutasitanikellett stb. A szegedi kir. ítélőtábla 11895. évi március hó 4-én 817. sz. a.) Az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felperes feljogositlatik, hogy a mai nap 872/895. sz. alatt megítélt váltókövetelése stb. végett, az 1895. évi H72. sz. alatt kell ítélet végrehajthatóságának bekövetkeztével azt a 26 drb békés-bánfalvi takarékpénztári részvényt, melyet a közadós N. József felperesnek 1893. évi március hó 14. napján kelt ellentéritvény szerint átadott, az 1881. évi LX. t.-c. 115. §-ában meghatározott módon eladhassa stb. Indokok: Alperes a kereskedelmi biróság hatásköre ellen a kereskedelmi eljárást szabályozó 1881. évi rendelet 13. §-a rendelkezésének megfelelően az első tárgyalás kezdetén nem élt kifogással a mi miatt, hogy felperes váltón alapuló követelésére szolgáló megtartási joga érvényesítése végett keresetét nem a váltóbiróság, hanem a kereskedelmi biróság indította meg és minthogy a váltóeljárást szabályozó 1881. évi rendelet 3. §-a 3. pontjában megjelölt ügy nem tartozik azok közé, melyeknél a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincs helye, alperesnek a viszonválaszban előterjesztett az a kifogása, hogy leiperes keresetét nem a váltóbiróság előtt indította, figyelembe vehető nem volt, A kereset ellenében alperes tagadta, hogy a közadós N. József felperesnek tartozik s kifogást tett az ellen, hogy a megtartási jog érvényesítése iránt indított keresetben felperes a követelést, melynek kielégítésére megtartási jogát gyakorolni kívánja, megítéltetni nem kérte. Ennek ellenében felperes a válasziratban hivatkozzott s utóbb az 1894. évi 24,631. sz. kérvényéhez mellékelt felzettel igazolta, hogy alperes ellen a megtartási jog alapjául szolgáló követelés megítélése végett a váltóbiróságnál pert folytat. A váltóbiróságnál folytatott perben mai nap 872/895. sz. a. kelt ítéletben felperesnek 1050 frt váltótőke stb. követelése valódinak megítéltetett. Ennek a megítélt követelésnek kielégítésére felperes a birtokában levő részvényeket jogosan fordíthatja, mert alperes az ellen, hogy felperest az általa a válasziratban megjelölt váltóbeli követelés tekintetében a részvényekre nézve megtartási jog illeti, kifogással nem élt, mert egy külön jog, a megtartási jog gyakorlására irányuló kereset, a váltókeresettől elkülönítve is érvényesíthető, s végre felperes, mint külön kielégítésre jogosított hitelező, az 1881. évi XVII. t.-c. 152. §-a értelmében jogosult arra, hogy magát csődön kivül kielégíthesse stb. A m. kir. Curia (1896. évi május hó 6-án 869. szám a.) Tekintve, hogy a tömeggondnok ellen a csőd elrendelése után folyamatba tett jelen pernek tárgyát a közadós tulajdonát képező, a felperes birtokában levő ingó dolgokra megtartási jog érvényesítése s ebből folyólag a felperes külön kielégítési jogának (csődtörv. 22. §.) megállapítása képezi; tekintve, hogy az ilyetén igények iránti eljárás, a csőd megnyitása után a csődtörv. 152. §. határozott rendeletéhez képest a csődbíróság előtt indítandó meg; tekintve, hogy a csődbíróság mind külön ügybiróság, hatáskörét megállapitá, ettől a szabálytól eltérésnek csak a csödtörv. 153. §. esetében a helye, mely kivételes esetek egyike sem forogván fenn, a kir. törvényszék mint kereskedelmi biróság a jelen ügyben nyilvánvalóan illetéktelenül járt el. Mindkét alsóbb fokú biróság Ítélete, a megelőző egész eljárással együtt az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §-nak c) pontja alapján I hivatalból megsemmisíttetik s a kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik stb. Bűnügyekben. A btkv. 350. §-ában meghatározott zsarolásnak nem a •jogtalanul* tehát jogtalan uton, hanem a jogtalan vagyoni haszonszerzésre irányuló szándék képezi alkotó elemét. A szegedi kir. törvényszék mint büntető biróság (1895. évi szeptember hó 8-án 11,587. sz. a.) zsarolás büntette és becsületsértés vétsége miatt vádolt S. Mihály, S. Antal és S. Gyula, továbbá K. Jakab Sándorné szül. S. Viktória elleni bűnügyben következő