A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 27. szám - A gyújtogatás kísérlete - Az a 35. §

212 A JOG melyek a kir. törvényszékeknél és kir. ítélőtábláknál tartatni szokott tanácsülésekről felveendő jegyzökönyvek helyes vezetésére és szerkesz­tésére vonatkoznak. A polgári és bűnügyi, nyilvános és zárt ülésekről, a sommás felebbezési és felülvizsgálati tárgyalásokról, a bűnügyi, esküdt­széki és fegyelmi végtárgyalásokról, a teljes ülésekről stb. felveendő jegyzőkönyvek vezetésénél és szerkesztésénél szem előtt tartandó szabá­lyokat és elveket rendszeres egészben feldolgozva, fogja nyújtani e munka megfelelő számú példa kiséretében. Nélkülözhetetlen kalauz óhajt lenni e mü a bírósági joggyakorlat terére lépő kezdő jogásznak, ki — bármily alapos elméleti tudással hagyta is el az egyetem falait — a bírósági szolgálatban azonnal elébe táruló tanácsjegyzői teendők mikénti végzése tekintetében úgyszólván teljesen tájékozatlanul kezdi meg joggyakorlatát. Folytonosan kéznél levő s minden irányban tanácsot és utasítást nyújtó eszközként akar szolgálni könyvem a már gyakorlottabb tanácsjegyzőre nézve is, teen­dőinek helyes elvégzése körül. A könyv nyomtatásával stb. járó tetemes költségekre való tekin­tettel azonban kiadását csak megfelelő számú megrendelők jelentkezése esetére biztosithatja a szerző. Azért felkéri mindazokat, kik e munkát megrendelni óhajtják, hogy erről szerzőt az előfizetési árnak egyidejű beküldése mellett legkésőbb f. év július hó 31-ig értesíteni sz i v e s k e d j e n e k, hogy a kiadás lehetősége s a nyomtatandó példányok száma felől tájékozhassa magát. A kölülbelül 10 ivre terjedő munka előfizetési ára fűzve 2 frt 50 kr. A munka megjelenése után ajánlva bérmentesen fog a megrendelőnek megküldetni. Az előfizetési pénzek szerzőhöz Kolozsvártt, Majális-utca 3. szám küldendők. A megrendelésnél a név- és lakcim pontosan meg­jelölendő. Vegyesek. A pozsonyi kir. akadémián a most lefolyt 1895—96-iki tan­évben 140 joghallgató volt beirva, és pedig az I. évi jogi tanfolyam­ban 59, a II. évi jogi tanfolyamban 29, a jogtudományi (III.) tan­folyamban 24, az államtudományi (IV.) tanfolyamban 28. Vallás szerint volt: római kath. 96, ágostai vall. 29, helvét vall. 5, izraelita 10. Nemzetiség szerint volt: magyar 124, német 15, tót 1. Ösztön­dijt élvezett 8 hallgató 1,545 s 60 krnyi összegben, és 25 db. arany. Az igazgatón kivül az emiitett kir. akadémián működött az 1895—96-iki tanévben 10 rendes tanár, 1 helyettes tanár, 3 magántanár, s az akadémiai könyvtárnok. A nevezett tanév első felében 27 tantárgy adatott elö', hetenkénti 112 órában, a máso­dik félévben pedig 28 tantárgy, hetenkénti 101 órában. Az emii­tett tanévben megtartatott 54 első alapvizsgálat, 29 második alap­vizsgálat, 15 jogtudományi és 11 államtudományi államvizsgálat. Az akadémiai könyvtár könyvállománya a tanév végén 14,878 kötetből állott, 29,328 trtnyi értékben. Az akadémián fennálló jogász-segélyzó'-egylet alaptőkéje a mondott tanév végéi. 2i,400 frtnyi értéket képviselt magyarországi fóldtehermentesitési kötvé­nyekben s egy darab pozsonyi Il-od kerületi takarékpénztári rész­vényben. A jövő tanév 1896. évi szeptember hó 1-én veendi kezdetét. A zárgondnok jogosítva van-e a bérszerződést megszün­tetni? A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa: ... Az 1881: 66. t.-c. 245. §-a szerint a zárgondnok jogai és kötelessé­gei a meghatalmazott jogaival és kötelességeivel azonosok, az ál­talános magánjognak a meghatalmazásra vonatkozó elveiből pe­dig önkényt folyik, hogy azt, a kire valamely ingatlan hasznosí­tására vonatkozó kötelezettség hárul, az erre a czélra szolgáló felmondási, kiürítési s az ezekkel kapcsolatos jogok is nyilván megilletik; de egyébként zárgondnok a kezelésére bízott bérjöve­delmek behajthatóságáról gondoskodni tartozik, ha tehát a házbér beszedése avagy behajtása akadályokba ütközik, oly módon tar­tozik intézkedni, hogy a ház bérjövedelme a bérszerződésnek az illető bérlővel való megszüntetése és uj bérlő közbejövetele által fentartassék, illetve biztosittassék: mindebből a kir. törvényszék nyilvánvalónak tartja azt, hogy a zárgondnok, mint ilyen s mint a házbérjövedelmek kezelése és értékesítése szempontjából a háztu­lajdonos helyébe lépő s igy ennek jogait gyakorló fél, a bérlők­kel szemben a bérszerződés s a törvényben foglalt korlátok kö­zött a felmondás gyakorlására illetve a bérleti szerződés megszün­tetésére fel van jogosítva; fel van pedig jogosítva adott esetben annál is inkább, minthogy alperesek nem is vitatták, annál ke­vésbé igazolták, hogy fenforgó esetben felperes zárgondnok ezen jogának gyakorlásában akár az 1881: 60. t.-c. 245. §-a értelmé­ben a bíróság eltérő kezelési utasítása által, akár pedig az érde­kelt felek előterjesztésére keletkezett birói határozat által korlá­tolva volna. Miután pedig az elsőbiróság ítéletében ezzel ellen­tétben azt mondta ki, hogy a zárgondnok, mint olyan, a ki csak a házbérek beszedésére és beszolgáltatására rendeltetett ki, a bíróság külön utasításának, meghatalmazásának hiányában felmon­dásra illetve a bérleti szerződés megszüntetésére jogosítva nincs s ebből folyólag felperest keresetével elutasította: ez által anyagi jogszabályt sértett meg. Minélfogva az 1893: 18. t.-c. 185. §. a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelemnek helyt adni, az e.-b. ítélet megváltoztatásával, felperes kereshetőségi jogát megállapí­tani kellett. (1896. május 30. E. 81.) Telefonvezetés javítása közben ért baleset. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A kir. törvényszék ítélete helyben volt hagyandó indokolása alap­ján és azért, mert a fenforgó esetben az 1874-ik évi XVIII. t.-c. 1. §-ának kivételes rendelkezései alkalmazást nem nyerhetvén, ugy az alperes cégnek felelőssége, valamint a bizonyítási kötelezettség tekintetében is az általános magánjogi jogszabályok alkalmazandók; amiből pedig az következik, hogy a mig egyfelől magában véve az a ténykörülmény, hogy a néhai B. Mihály az alperes^ cég tulajdonát képező telefonvezeték javítása közben vesztette életét - alperes cégnek kártérítési kötelezettségét még meg nem álla­pítja, — másfelől felperest terheli a bizonyítás kötelezettsége az iránt, hogy a kártérítési követelés alapját képező baleset: alperes cégnek valamely vétkes cselekménye vagy ily minőségű mulasz­tása okából következett be, e tekintetben pedig felperes nem csak, hogy bizonyítékot nem szolgáltatott, de a per adatai — az elsőbiróság ítéletének helyes indokulása szerint — egyenes cáto­latát képezik ama tényeknek, a melyekre kártérítési követelés jogszerűen alapitható. (1896 febr. 26. 1,350.) Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjta­lanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése védett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Debrecen dr. O. J. Dobsa L. — Dobsa S. s. ts. 3571/95. sz. a. C. m. hó 25. rhh. rmv. — Eger Cs. J. Kulcsár Gy. — Szabó J. 1704/96. sz. a. T. m. hó 16 F. o. - Fogaras dr. M. A. Lászlóffy K. — özv. Keresztényi A.-né érk. 3452/96. sz. a. n. e. eld. Bene. — Gyöngyös F. S. Bauer A. — Kis J. 3486/95. sz. a. C. m. hó rhh. rmv. — Kassa A. L. özv. Steer F.-né — sz. kir. Kassa város érk. 3159/96. sz. a. n. e. eld. Gotte. — Schwartz F. — Schleifer M. érk. 5595/95. sz. a. n. e. eld. Gotte. — Mezö-Kövesd dr. R. D. Medlinger S. — Strelinger V. érk. 1895/96. sz. a. n. e. eld. Sárváry. — Nagyvárad dr. F. Gy. Grünwald A. — Magyar lesz. és pénz. bank 7417/95 sz. a. C. m. hó 30. hh. ­Sopron H. Zs. Mattes J. — bűnügy érk. 5966/96. sz. a. n. e. eld. Zsig­mondovits. — Szepes-Ó-falva dr. K. J. Keil S. — Bloch J. érk. I. G. 141/96. sz. a. C. m. hó 19. rmv. — Tenke dr. W. A. Horga K. — Horga M. érk. 9736/95. sz. a. n. e. eld. Bene. — ifj. Berger M. — Deutsch J. K. érk. 1236/95. sz. a. n. e. eld. Beck. — Orbán Zs. — Köte­les F.-né érk. 8323/95. sz. a. n. e. eld. Havas. - R. Orbán J. bűnügy érk. 6399/96 sz. a. n. e. eld. Szeyffert. — Újvidék V. Gy. Sevits M. — Zsivanovits Gy. érk. 3374/95. sz. a. C. f. hó 1. mv. — Zólyom dr. M. S. Lénert. B. — Hugyecz S. 485/96. sz. a. T. m. hó 30. hh. — Zombor dr. K. D. Varga. M.-né — Varga P.-né 7212/96. sz. a. C. m. hó 26. hh. Mezey Zsigmond kulai kir. közjegyző irodájában egy helyet­tes esetleg olyan jelölt is a ki hagyatéki ügyek önálló tárgya­lására képes alkalmazást nyer. A német és valamely szláv nyelv­nek ismerete szükséges. 1—5 Schwarczer Ödön beregszászi kir. közjegyző irodájában állandó helyettest kiván alkalmazni. Ajánlatok közvetlenül neve­zett kir. közjegyzőhöz intézendők. 1—1 Fiatal ügyvéd fővárosi ügyvédi irodába irodavezetőnek, esetleg társnak ajánlkozik- Cime a kiadóhivatalban. 1—1 Ügyvéd, jogtudor, a ki 18 évi szakadatlan önálló ügyvéd­gyakorlatot igazolhat, megfelelő alkalmazást keres egy fővárosi, vagy nagyobb forgalmú vidéki ügyvéd irodájában. Cim a kiadó­hivatalban. 1—3 Vidéki közjegyzői irodában bejegyzett közjegyzői helyettes, esetleg bejegyzett jelölt kedvező feltételek mellett alkalmazást nyerhet. Cim a kiadóhivatalban. 2—2 Most jelent meg a telekköny v,birtokrendezés,telekköny vi átalakítás, betétszerkesztés és a bányatelekkönyv kö­rében előforduló számítási müveleteknek uj. egységes rendszer szerint való könnyű, gyors és szabatos véghez­vitelét lehetősitő Telekkönyvi számtan cimü könyv. Irta : Kritsa Izidor, csíkszeredai kir. törvényszéki telekkönyvvezető, a ((Telekkönyvi tisztviselők országos egyesületéinek szakbizottsági tagja. A 85 ábrával, 3 útmutató tabellával és gazdag tartalom­jegyzékkel ellátott könyv. — melyet szerző az igazságügy­miniszternek ajánlott — eredetisége, illetve a maga nemében egyetlen (úttörő) voltánál fogva nemcsak hazánkban, de sőt talán az egész kontinensen hézagot fog betölteni s ekként telek­könyvi tisztviselők, telekkönyvi és tagositó birák, tagositó mér­nökök, ügyvédek, közjegyzők, községi- és körjegyzők, valamint pénzügyi és kataszteri tisztviselőkre nézve nélkülözhetetlen. Ara; 1 frt. Bérmentes szétküldéssel: 1 frt 10 kr. Megrendel­hető a szerzőnél. PALLA6 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents