A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 27. szám - A gyújtogatás kísérlete - Az a 35. §

A JOG 2) Senki sem szeret ismeretlen ügyvédhez fordulni vidékre a ki talán éppen az ellenfél képviselője. 3) Már maga az a körülmény, hogy a törvény kedvezményt akart nyújtani az által, hogy a könyvvitel helyén lehessen perelni, bizonyítja azt, hogy hátrányos a kereskedőre nézve, ha más helyen kell perelnie. 4) Nem méltányos bárkit illetékes birája elöl elvonni ? Ez felfogás dolga: attól függ, hogy melyik bíróságot teszszük illetékesnek. Ha az adós fel tudta keresni a hitelezőt, mikor rászorult, ám keresse fel akkor is, mikor fizetnie kell. Álljon akkor is eléje és ne kívánja, hogy a hitelező szaladjon ő utána pénzeért. Ez a méltányosság. 5) Voltaképpen az egész illetékességi kérdés csak formaiság. Ha már alperes megjelent, semmi sérelem sem esik rajta az által, ha felperes illetékes birája érdemben itél felette. Ha alperes tartozik, akkor mindegy neki, akármelyik bíróság mondja ezt ki, ha nem tartozik, akkor pláne mindegy. Jól tudom, hogy ez nem döntő érv, mert a formaságokhoz van kötve. De minden esetre kitűnik mindebből, hogy a méltányosság felperes mellett harczol. 6) Ily illetékességi kifogás elfogadása nem is logicus, mert mi értelme vann annak, hogy éppen másfél évig legyen a «könyvkivonati követelés* a könyvvitel helyén perelhető? És mi értelme van annak, hogy a hitelesített könyvkivonattal 3 évig tartson ez ez az előny ? lTgy-e a pótlás 173. §-a szerint a hiteles könyvkivonat fél bizonyítékot képez? Lám a gyakorlat még is tulteszi magát a törvényen és ma már a hiteles könyvkivonat semmi bizonyítékot sem képez, pusztán a helyes könyvitelt igazolja, ez pedig semmi. Mert a gyakorlat belátta annak az absurditását, hogy azért, mert a hitelező rendesen elkönyvel ellenem például egy koholt tartozást, már én köteles is legyek azt megfizetni, ha a hitelező talán rosszhiszemüleg vagy tévedésből pótesküt tesz melléje. Hát ha a hitelesített könyvkivonat semmi, akkor minek ez a megkülönböztetés a 35 §. második bekezdésében, az illetékesség kérdésében, és ha már megvan az a megkülönböztetés, micsoda értéke tehát értelme lehet annak ? Három évig illetékes volt volna e bíróság, azontúl egy nappal már nem illetékes? Miért évüljem el az illetékesség? Hogy a kereskedő ne hagyja heverni követeléseit, ugy-e ? De hátha az adós három évig koldus volt a negyedik évben valamelyik osztrák faluban főnyereményt csinált, akkor menjek oda utána ? Tehetek-e én arról, hogy 3 évig ismeretlen tartozkodásu volt vagy koldus volt az adósom. Hátha keresetemhez nem is csatolok könyvkivonatot, hanem magában a keresetben mondom el, hogy adósom tartozik nekem 1890. évből egy hordó cukor árával, akkor illétekes a biróság melynek területén üzletem van; Igen. Én nem hiszem hogy ez logica, helyes logica legyen. 7.) Vájjon mi az alapja annak, hogy a könyvvitel helyén legyen perelhető egy követelés ? Talán a könyvkivonat ? Szó sincs róla. A könyvkivonat nem jogalap, nem jogcimü csak egy kimutatás, a mely 10 év után is csak olyan kimutatás, mitsem veszt értékéből. Minek tehát egy ily fontos jogkövetkezményt kötni oly dologhoz, a mely magában semmi értékkel sem bir, mely sem a formán, sem az eljárás módján, sem a per lényegén mitsem változta t? Mi az a <Könyvkivonat követelés ?» Kétségtelenül azt akarná ez jelenteni, hogy a követe léskönyvkivonatra van alapítva, mert nem használná a törvény éppen ezt a jelzőt, ha nem akarna neki fontosságot tulajdonítani, és mert absolute nincs is magának e kifejezésnek értelme, ha nem azt akarja jelezni, hogy a követelés könyvkinaton alapul. Tessék csak egy makacsági Ítélet indokait megnézni; ott az áll, hogy a felperes keresetet indított az A) alatti könyvkivonat alapján. Igen,de ez a fentebbiek szerint már rég túlhaladt álláspont, mert a könyvkivonat ma már nem jogcim, nem jogalap. Ha pedig a könyvkivonat ma már nem jogcim, akkor nincs többé <könyvkivonati követelés* hanem áruk eladásából eredő követelés. Igen, de ha nincs «könyvkivonati követelés* — mert ilyen tényleg nincs és, — akkor minek attól függővé tenni valamit, ami nincs. A törvényben ugyan még megvan, de a gyakorlatban nincs <Könyvkivonati követelés*; ha a gyakorlat túltette magát a könyvkivonat bizonyító erején, ami pedig szintén törvényen alapul, akkor ezen az ósdi illetékességi ürügy ön is tul kell magát tennie. Mert utóvégre is nem az a fontos, hogy mit csatol felperes, hanem az, hogy milyen természetű a követelés ? Ezen pedig a könyvkivonat csatolása mit sem változtat. 8) Helytelen a 35. §. 2-ik bekezdése, mert az első bekezdéssel ellentétben áll. A védelem ugyanis a mellett harcol, hogy az áru-adásvételi szerződés a hitelező üzlethelyén jött létre. A vevő vagy személyesen jelent meg az üzletben vagy postán rendelte az árukat. Mindkét esetben az üzletben létrejöttnek tekintendő a szerződés. Sőt az esetben, ha utazónál történt a megrendelés, akkor az ügylet más tekintetből fictió utján "jelenlevő közt kötöttnek* tekintetik ugyan; de nem ott jött létre, mert csak akkor jött létre, mikor a hitelező maga itt a megrendelést effectuálandónak el fogadta. Az pedig már egészen kétségtelen, hogy a fizetés helye a hitelező telephelyén, nem pedig az adós lakhelyén van. Ezt kimondja a keresked. törvény 324. §-a. A keresetadó alperes ellen tehát a keresk. törvény 324. §-a szerint illetékes a hitelező helyén levő biróság, nem kereskedő alperes ellen pedig, h a a hitelező kereskedő, ugyanez alapon, a fentebbi vélelem szerint illetékes a hitelező bírósága. Mert azt csak nem fogja valaki állítani, hogy ha a pesti kereskedő vidékre küld árukat hitelbe nem kereskedőnek, akkor a fizetési hely ott vidéken van, s a hitelező mutassa be ott számláját, menjen oda pénzeért. Hogy ez mind postán is eszközölhető, az mindegy; elvben ugyanúgy álla dolog. Nézetem szerint tehát ennek a hires 35. §-nak 2. bekezdése voltaképpen fölösleges, túlhaladott, értelmetlen és káros intézkekedés, melyet a mai liberális és felvilágosult joggyakorlat egy megengedett törvénymagyarázat segél y év e 1 figyelmen kivül hagyhat és kell, hogy figyelmen kívül hagyjon, éppúgy mint a hogyan figyelmen kivül hagyja már a perrtár 173. §-át, a mely pedig még hatályban van. Sérelem.* Tarthatatlan állapotok. (A bpesti kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság.) Hihetlen dolgok történnek a nevezett törvényszék telekkvi hivatalában. Az ügyek elintézése oly lassú, a kiadmányozások oly botrányosan hosszak, hogy mondhatni a vidéki bíróságokra irigységgel tekintünk. Az igazságügyi kormány székhelyén, annak szemeláttára történnek pedig ezek, és egyúttal a felügyeletet (?!) gyakorló bpesti kir. táblai elnök közvetlen közelében. Orvoslást kérünk és pedig gyorsan; mindenek előtt pedig alapos vizsgálatot az ottani állapotok iránt. Ügyvéd. Irodalom. «A bélyeg és illeték iránti törvények és szabályok magyarázata > Irta: Lasitz Pál pénzügyi főtanácsos a magy. kir. pénzügyministeriumban. Budapesten 1896. Grill Károly kiadása. Ezen harmadik átdolgozott kiadásra vonatkozólag kiemelendőnek tartjuk, hogy az időközben ugy a közigazgatás, mint az igazságszolgáltatás terén létesített, a bélyeg és illeték iránti törvények és szabályok módosítását illetve módosulását is maguk után vonó újítások, mint az ujabban hozott rendeletek és határozatok nagy száma a kézikönyvnek nem csak nagy gonddal és sok időt igénylő tanulmányozással történt átdolgozását tették szükségessé, hanem nnnak terjedelmét is mintegy öt nyomott ivvel megnagyobbították. A közvetlenül a szerzőnél (magy. kir. pénzügyministerium) történt megrendelés vagy előfizetés esetén az előfizetési feltételek a következők. Egyes példány ára 3 írt 50 kr; ha egy cimre hat vagy ennél több példány rendeltetik meg, s azok egy csomagban szállíthatók, példányonkint 3 frt. Azokat, a kik a kézi könyvere előfizetőket szívesek gyűjteni, s a gyűjtött példányokat saját cimük alatt egy csomagban átvenni, minden 3 frt 50 krajcárjával gyűjtött hat példány után egy tiszteletpéldány illeti. A t. megrendelők kívánatára a könyvek díszes vászonkötésben is küldetnek, a mikor minden egyes példány ára 50 krral magasabb. A megrendelés legcélszerűbben postautalványon, esetleg levelezőlapon történhetik. A megküldés portomentesen eszközöltetik. A kézikönyv fűzött példánya 3 frt 50 kr. bolti árban G ri 11 Károly budapesti könyvkereskedőtől és minden nagyobb könyvkereskedés utján megszerezhető. «A tanácsjegyző teendői a kir. törvényszékek és kir. Ítélőtáblák üléseiben)) cimü munkára hirdet előfizetést dr. Bálás Elemér kir. táblai tanácsjegyző. Elméleti és gyakorlati útmutató a bírósági joggyakornokok, aljegyzők és jegyzők számára a kir. törvényszékek és kir. ítélőtáblák üléseiről felveendő jegyzőkönyvek vezetése és szerkesztése tekintetében. Hazai jogi irodalmunk fellendülésének és fejlődésének örvendetes tanujeleként egy idő óta egymás után jelennek meg a gyakorlati jogélet különböző ágaiban követendő eljárásra nézve gyakorlati útmutatást nyújtó kézikönyvek. A gyakorlat terén működő magyar jogászvilág régóta érzett szükségét elégítik ki ezek az «Utmutatók» s nem kis mértékben járulnak hozzá annak a minden oldalról óhajtott célnak eléréséhez, hogy a különböző törvényekben és rendeletekben elszórtan foglalt és sokszor csak fárasztó utánjárás mellett fellelhető szabályoknak egyöntetű és helyes alkalmazása lehetővé tétessék. Az eddig megjelent e nemű müvek azonban az eljárási szabályoknak csupán azon ágait dolgozták fel, melyeknek alkalmazása az itélőbiró hivatása és teendői körébe tartozik. De a mily megbecsülhetetlen könnyebbséget és nevezetes segítséget nyert az említett müvekben a bir ói kar. még ma is ép annyira egyedül, egymagára utalva s minden segítség és útmutatás nélkül áll irodalmilag a társas bíróságok tanácsjegyzői kara az általa végzendő s tulajdonképeni hivatását képező azon teendők tekintetében, melyek röviden összefoglalva: a tanácsülésekről általafelveendőjegyzőkönyvekmikéntivezetésében i és szerkesztésében állanak. E téren óhajt szolgálatot tenni a cimben jelzett munka. A fennálló törvények és miniszteri rendeletek, valamint a kifejlett helyes gyakorlat alapul vétele mellett, összegyűjtve és rendszeresen feldolgozva fogja tartalmazni e munka mindazokat a szabályokat és elveket, * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik, velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.