A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 27. szám - A kir Curia 42-ik száma polgárjogi döntvénye - Lakbérleti joggyakorlat

Tizenötödik évfolyam. Szerkesztőség: 21. szám. ^., Uudüll'-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart í{. sz. A JOG Budapest, július 5. Előfizetési árak: Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) tZ ICmittT ÉRDKÍEISEÍ KÉI'FISELETÉRE 1 MAGYAR CGYTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐ! KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr. Fél « _ 3 « — « Egész « 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Előfizetési felhívás. — Nyilatkozat. — A kir. Curia 42-ik számú polgárjogi döntvénye. Irta: dr. Pa p József kir. tvszéki biró Mármaros-Sziget. — Lakbérleti joggyakorlat. Irta: Farkasházi dr. F i s c h e r Hugó bpesti ügyvéd. — A gyújtogatás kísérlete. Irta: Lehocky Sándor kir. tszéki biró Eperjes. — Az a 35. §. Irta: dr. Gáspár Izsó bpesti ügyvéd. — Sérelem. (Tarthatlan állapotok a bpesti telekkvi hatóságnál. Irta: Ügyvéd.) — Irodalom. (A bélyeg és illeték iránti törvények és szabályok magyarázata.) Irta: Lasitz Pál pénzügyi főtanácsos a m. kir. pénzügyministeriumban — «A tanácsjegyző teendői a kir. törvényszékek és kir. itélötiblák üléseibenn cimü munkára dr. Balázs Elemér kir. táblai tanácsjegyző előfizetést hirdet. - Vegyesek — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. — MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ('Budapesti Közlöny»-bőI.(Csődök. — Pályázatok. Előfizetési felhivás! Július ho i-jével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése m. hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a «Jog» kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. Nyilatkozat A Budapesten megjelenő jogi szaklapok alulirt szerkesztőinek megállapodása értelmében a törvénykezési szünet ideje alatt, azaz július kó 4jétől angusztus hó 30-áig bazárólag, lapjaik kisebb terjedelemben fognak megjelenni. A rendes terjedelem e csökkenése, melyet a törvénykezési szünet természetszerűen hoz magával, a téli hónapokban ki lesz pótolva, nehogy a t. előfizetők a fenti megállapodás folytán hátrányt szenvedjenek. Budapest, 1896. július 1-én. Xémeth Péter. Dr. Wolf Vilmos, a cBüntetö Jog Tárán szerkesztője, az ('Ügyvédek Lapja» szerkesztője. Dr. Faycr László, Dr. Révai Lajos és dr. Stiller Mór. a ('Jogtudományi Közlönyo szerkesztője. a «Jog» szerkesztői. A kir Curia 42-ik száma polgárjogi döntvénye — Irta : dr. PAP JÓZSEF kir. tszéki biró, Mármaros-Sziget. — A kir. Curiának 42 számú teljes ülési döntvényében kimondatott, hogy ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokba vétele, avagy birói átadása előtt kívánja követelését a törvény utján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni. Eme, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1889. évi március hó 1-én tartott teljes ülésében alkotott döntvényben az is kimondatatott, hogy e határozat által az austriai általános polgári törvénykönyv 811-ik szakaszának rendelkezése nem érintetik, az ország azon részeiben, a hol ez a törvénykönyv még mindég hatályban van. Nem vitatom ezúttal azt, hogy eme teljes ülési megállapodás helyes alapokon nyugszik-e avagy talán helyesebb lett volna e tekintetben az austr. ált. polgári törvénykönyv 811-ik §-sát követni az ország azon részeiben is, hol ez a törvénykönyv hatályban nincs; kétségtelen azonban, hogy az 1890. évi XXV. t.-cikk 13. §-sa ő-ik bekezdése szerint a kir. Curia teljes ülési megállapodását az alsóbiróságok mindaddig követni tartoznak mig azt a kir. Curia ujabb teljes ülési megállapodással meg nem változtatja. Az 1890. évi XXV. t.-cikk 13 §-ának szem előtt tartásával a pécsi kir. Ítélőtábla 1,290/894. polg. sz. a. Ítéletével megsemmisítette a szegszárdi kir. törvényszék 4,307/893 polg. sz. a. Ítéletet azért, mert a hagyaték beszavatolva nem lévén, a hitelező a netáni ismeretlen örökösöket ügygondnok által perbe idézni elmulasztotta, a kir. Curia azonban a pécsi kir. ítélőtábla Ítéletét megváltoztatta és kimondotta, hogy a halálesetfelvétel mindaddig mig azok ellenkezője nem bizonyittatik a kizárólagos örökösi minőség igazolására minden további kutatás mellőzésével teljes bizonyítékul elfogadandó s e tekintetben hivatkozik az 1868. évi LIV. t.-cik 581, 586, 590 és az 1877-ik évi XX. t.-cik 250 §-nak 3-ik pontjára. A kir. Curia eme Ítéletében hivatkozik a 42-ik számú teljes ülési döntvényre melyben állítólag csak az lett kimondva, hogy az örökhagyó hagyatékát melyből a hitelező kielégítést kíván nem képviselheti egyes örökös, hanem az örökösök összesége. Ugy de a 42-ik számú döntvényben világosan kimondatott, hogy a hitelező ha a hagyaték birói átadás előtt kivánja követelését a hagyaték ellen érvényesitni nemcsak valamennyi örököst de az ösmeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni köteles. E teljes ülési megállapodás az 1890. évi XXV. t.-cikk 13-ik §-ának ő-ik bekezdése szerint csakis a kir. Curia ujabb teljes ülési megállapodásával változtatható meg, — s az alsóbiróságok, — csakis a teljes ülési megállapodásokat kötelesek követni. Az alsóbiróságok tehát nézetem szerint a 42-ik számú döntvény ujabb magyarázatát csakis akkor követhetik, ha a kir. Curia polgári szakoszsályának teljes ülése e 42-ik számú döntvényt megváltoztatja vagy másként magyarázza. A kir. Curia egy tanácsának azonban a 42-dik számú döntvényt magyarázó kijelentését zsinórmértékül nem veheti. Most midőn az 1893. évi XVIII t.-cik életbe lépte és a kir. itélő-táblák decentrálisátiójával igen sok peres ügy a kir. Curiához fel nem kerülhet, midőn a jogegység erős őrgondozásoknak van kitéve, óhajtandó volna, hogy a jogegység fölött őrködni hivatott legfelsőbb bíróság akkor midőn elvi kijelentést tesz, midőn egy már hozott teljes ülési döntvényt pótol vagy magyaráz ezt teljes üléssel történt megállapodással tegye meg, mert máskülönben a judicaturát olyan őrgondozásoknak teszi ki, mely a jogbiztonságra nézve kiszámithatlan kárral jár. Magam részéről a kir. Curia egyik tanácsának egyik legutóbbi kijelentését teljesen osztom s helyesnek találom azt, hogy haláleset-felvételi ivvel vagy családi értesítéssel az örökösök örökösi minősége teljesen igazolva lévén, fölösleges ismeretlen örökösöket ügygondnok által perbe idézni; helyesnek találom ezt egyéb szempontokon kivül még annyival inkább, mert igen sok járásbíróság területén ügyvéd sincs, kit ügygondnokul kinevezni lehetne, vagy a hagyaték olyan csekély, hogy annak értéke a követelést nem fedezi s az ügygondnoki és hirdetési dijak is alig telnek ki a hagyaték értékéből vagy legalább nem áll arányban a behajtandó követelés a behajtás céljából teendő kiadásokkal. Nem idegenkedem az osztr. polg. törvénykönyv 811. §-ának következetes alkalmazásától sem, csakhogy a jogegység mint ideális cél kell, hogy lebegjen szemünk előtt és ez ideál megvalósítást vagy legalább ahhoz való közeledés céljából, okvetlenül várnunk kell az ország legfőbb bíróságától, hogy saját elvi megállapodásait respektálva azokat olyan módon pótolja, magyarázza avagy változtassa meg, mint azt az 1890. évi XXV. t.-cikk 13. §-ának 5-ik bekezdése előírja. E bizonytalanságban várjuk, hogy a kir. Curia 42-ik számú polgárjogi döntvénye, melynek érvényessége iránt most már alapos kétely támadt, ugyancsak a kir. Curia teljes ülésében magyaráztassék, pótoltassák vagy megváltoztattassék. E nélkül — a homály — bizonytalanság mindig jobban s jobban terjed s most már ennek következményei mutatkoznak abban, hogy mig egyik alsó biró a 42-ik számú döntvényt veszi irányadóul, addig a másik legutóbbi kijelentés alapján ösmeretlen örökösök perbe idézését fölöslegesnek tartja. Lakbérleti joggyakorlat. Irta : FARKASHÁZI dr. FISCHER HUGÓ bpesti ügyvéd. A bérbeadó bérkövetelésére nézve privilégiumot élvez. Vájjon indokolt-e az ilyen természetű privilégium, vájjon nem-e kellene az ilyen kiváltságos jog megszüntetése mellett kardoskodni ezúttal vitatom, de hogy a bérbeadónak törvényen alapuló különös kedvezményei legszorosabban magyaráztassanak, az kétségtelen kötelességünk. Ámde mit tapasztalunk ! Sajnos azt, hogy a bérbeadót Lapunk mai száma 8 oldalra terje d