A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 26. szám - Bányabirtok és bányatelekkönyv

A JOG 203 Ha azonban B. intézet 8,000 frtos jelzálogi követeléséből a 6,000 trtot C. intézetnek nem engedményezi, hanem ez összegű tartozása erejéig a maga 8,000 frtos jelzálogi követelésére C. intézetnek alzálogjogot enged: ez esetben aszóban levő 7,000 frt vételárból C. intézetnek az egész 6,000 frt alzálogjogi követelését ki kell fizetni; mert a jelzálogos B. hitelező csak azt kaphatja a vételárból, a mi az alzálogos hitelező követelésének kielégítése után fennmaradt. íme mennyire szembeszökő az a külömbség, mely engedmény és alzálogjog között van! És mégis hányan vannak, a kik ezeket összetévesztik! Lássunk a sok közül egy példát. Am -li 1,274. sz. tjkvyen C. 13. sorszám alatt 12,167 frt kifizetett vételár erejéig J. János javára zálogjog van bekebelezve. J. jános közjegyzői okiratba foglat ezt az okiratot állította ki. Engedmény: Alulírott J. János ezennel engedményezek ezer (1000) osztrák értékű frtot O. József budapesti lakosnak minden szavatosság nélkül azon 16,000 frtot tevő jelzálogi követelésemből, mely összeg a m—li 1,274. számú tjkvben, mint főjelzálogon biztosítva van és beleegyezem, hogy ezen ezer frt engedményezett összeg erejéig a zálog jogaimra minden további meghallgattatásom nélkül C). József javára bekebeleztessék. Ennek az okiratnak alapján O. József 4,217/1890. tlkvi szám aLtt a z—ai kir. jbiróságnál, mint tlkvi hatóságnál a zálogjogot javára 1000 frt tőke erejéig J. János ellen ellen ennek fennebb emiitett jelzálogi követelésére felülkebeleztetni és illetve az engedmény alapján az emiitett jelzálogi követelésből 1000 írt résztőke erejéig a követeléshezi tulajdonjogot telekkönyvileg reá felültábláztatni, a menyiben pedig az összeg téves megjelölése miatt a felülkebelezési kérelelem teljesíthető nem volna, felülelöjegyeztetni kérte. Az elsőbiróság a zálogjogot 1000 frt tőke erejéig az említett jelzálogi követelésére 14 napi igzolás terhe mellett felülelöjegyeztetni rendelte. A bekebelezés — igy szól a végzés tovább — azért nem volt elrendelhető, mert az okmányban a felülkebelezendő összeg pontosan megjelölve nincs. A kir. ítélőtábla J János felfolyamodása folytán 3 í 20' 1891. sz. a. alatt akként határozott: A felfolyadmodás elutasittatik; mert a tlkv. rdtsnak a felfolyamodó által is idézett 58. §-nak ama rendelkezése alapján, a mely szerint a jelzálogi követelésre alzálogjog szerezhető abban esetben is, ha annak számszerűleg meghatározott része a hitelezőre való átruházásból származott: a kérvényezőnek joga volt a B. alatti engedmény és az abban foglalt bekebelezési engedély alapján az alzálogjog bekebelezését kérni, miután a jelzálogjogi követelésnek átruházott része számszerűleg meghatározva van; — és mert az a körülmény, hogy a felfolyamodó részére C. 13. sz. alatt 12.167 frt erejéig van a zálogjog bekebelezve, míg a B. alatti okiratban a felfolyamodónak az a követelése, a melyből 1000 frt a kérvényezőre engedmény utján átruházott, 16,000 forintot tevőnek állíttatik: a kért előjegyzés megtagadását azért nem indokolná, mert a két követelés azonossága tekintetében nem forog fenn kétely. 1891. decz. 28. — 1,420,'p. sz.) A leirt esetben okirat, kérvény és bírósági végzések mind a mellett tanúskodnak, hogy ugy a felek, mint a bíróságok az engedményt az alzálogjoggal összetévesztették. J. Jánosnak az engedményben nem a zálogjognak bekebelezését, hanem azt kellett volna megengednie, hogy az ő jelzálogi követeléséből az engedményezett, helyes magyarsággal átengedett 1000 frt követelésnek átruházása vagyis a tulajdonjog bekebeleztessék be O. József engedményes javára. Ugyanezt kellett volna kérnie O. Józsefnek is, nem pedig a zálogjognak felülkebelezését. I)e hogy Ö. József maga sem volt tisztában azzal, hogy mit és hogyan kérjen: mutatja az a körülmény, hogy e mellett azt is kérte, hogy az emii tett jelzálogi követelésből 1,000 frt résztőke erejéig a követetéshezi tulajdonjog telekkönyvileg reá felültábláztassék. Megjegyzem, hogy felülkebelezést és felültáblázást a tlkvi rendtartás nem ismer. A bejegyzéseknek csupán három faja van: bekebelezés, előjegyzés és följegyzés. Nyilyánkönyvi jogokra további nyilvánkönyvi jogok ismét csak bekebelezés vagy előjegyzés által szerezhetők. Ennélfogva zálogjogra a további zálogjogot vagyis alzálogjogot nem felülkebelezni vagy felültáblázni, hanem bekebelezni vagy előjegyezni kell. Ugyanez történik a jelzálogi követelés, vagy egy részének átruházása esetében is. Az elsőbirósági végzés merőben téves. A kérvény és az ahhoz csatolt engedmény alapján az elsőbiróságnak elutasító végzést kellett volna hoznia; mert az engedményben megjelölt 16,000 frt követelés erejéig az átruházó J. Jánosnak a m- -li 1,274. sz. tjkvben zálogjoga nincs. Ha pedig az a zálogjogi követelés, a melyből az átruházás történt, a tlkvi rendt. 81. §. a) pontja és a 122. §. értelmében oly pontosan és határozotttan megjelölve nincs, hogy az ugyanazonosság kétséges nem lehet, a kérelmet el kell utasítani, nem pe 'ig előjegyzést engedni. Nagyon helytelen és eléggé nem kárhoztatható tehát az a — sok helyen divó — szerencsétlen gyakorlat, mely szerint oly esetben, midőn a személyek, fekvőségek vagy jogok azonossága kétséges, előjegyzést adnak. Mennyi baj, bonyodalom és Der keletkezik később ebből! De merőben téves a másodbiróság végzése is; meri világosan a tlkvi rendt. 58. §-a, a 81. §. a) pontja és a 122. §. határozott rendelkezéseibe ütközik. Alzálogjogot szerezni valamely jelzálogjogi követelésnek egy részére a tlkvi rendt. 58. §-ának kétségtelen értelme szerint csak azután lehet, miután a jelzálogi követelésnek az a része, melyre az alzálogjognak bekebelezését vagy előjegyzését kérik, más hitelezőre történt átruházás által telekkönyvileg származott. Távolról sem elég tehát az osztatlan jelzálogi követelésnek egy részét számszerűleg megjelölni a végből, hogy az igy megjelölt részre a jelzálogos hitelező ellenében alzálogjog bekebelezhető vagy előjegyezhető legyen. Ilyesminek egyáltalán nincs helye. Ha pedig a jelzálogos hitelező követelésének egy részét másnak engedményezte: akkor meg az engedményező jelzálogos hitelező ellenében az engedményes javára alzálogot engedni azért nem lehet, mert az átengedett részkövetelés többé nem az átruházó engedményező, hanem maga az engedményes tulajdona. Alzálogjogot tehát egyedül az engedményes hitelezője szerezhet a tlkvben, de csak azután, miután az átengedett részkövetelésnek átruházása az engedményes javára a tlkvben már bekebelezve vagy előjegyezve van. A követelés azonossága iránt lehetetlen kételynek nem keletkezni akkor, midőn a fenforgó esetben J János javára a zálogjog m —li 1,274. sz. tjkvben C. 13. sorsz. alatt 12,167 frt erejéig van bekebelezve és az J. János által kiállított okiratban minden közelebbi meghatározás, a C. alap sorszámának és a bejegyzés iktató számának megjelölése nélkül, a m—li 1,274. sz. tjkvben, mint főjelzálogon biztosított 16,000 frtot tevő jelzálogi követelésből történik az engedményezés s ennek 1,000 frtot tevő részére van megengedve az alzálogjognak bekebelezése. v Bányabirtok, és bányatelekkönyv. Irta: TÓTH GÁSPÁR budapesti ügyvéd. Hoznék János kir. kincstári ügyész ur bányajogi ügyeink kedvezőtlen állapotáról értekezvén, a f. é. 21 számban jelzi ama intensiv mozgalmat, melyet a Bányászati és Kohászati egyesület> a magyar bányatörvény megalkotása tárgyában folytat; vele együtt én is abban a nézetben vagyok, hogy a 40 év előtt ránk octroyált osztrák bányatörvénynek magyar bányatörvénynyel való hatályon kivül helyezésére már itt lenne az idő s igazságszolgáltatási viszonyainkra nem vethet kedvező fényt az a körölmény, hogy bányapereinkben még mindig oly eljárást követünk, melyet egyéb peres ügyeinkben már rég másféle törvény váltott fel s ha a bányajogi perekben ugy az anyagi jog érvénye, mint pedig az eljárási szabályok hatálya tekintetében a magyar állam térképét felosztanék, nem ugyan szabályos részekre felosztott sakktábla, hanem inkább egy számtalan darabból álló kaleidoskopszerü kép állana előttünk. S ha már vigasztalan ez a kép is, még vigasztalanabb a bányabirtokviszonyok állása. Már az a per is, melyből kiindulólag Hoznék János kincstári ügyész ur a bányajogi állapotokat fejtegeti, legvilágosabban bizonyítja, hogy a bányabirtok terjedelme, alakja nagyságának mérete stb. a legnagyobb bizonytalanságban van. A bányamértékek különbözősége évtizedekig tartó pereket és oly bizonytalan jogi állapotokat teremt, melyek folyománya csak is a bányászat pangása lehet, vagy legjobb esetben a már ma értékesithetőkké alakitható bányatermékek értékesítését elodázza és a perek eldőltéig a bányászat kiaknázatlan kincseit kamatozatlanul heverteti. Ezen pedig sem az összes ellentétes igényeket kielégítő anyagi bányatörvény, sem a legmodernebb elveken alapuló bányaperes eljárás sem segíthet. Ezeket a bajokat a bányászati birtokviszonyokat, a bányabirtokok állását hűen feltüntető és pontosan vezetett bányatelekkönyvek segíthetnek csak. Ma a bányatelekkönyv lucus a non lucendo; telekkönyv, melyben mindenféle be van jegyezve, csak a telek hiányzik. Ha a bányabirtok terjedelmét akarjuk bizonyítani, akkor a bányakapitányságnál kell felkutatnunk az adományleveleket, a térmértékilletékről vezetett jegyzékeket, vagy pedig 15 évi perlekedés után az országos levéltárban kell kutatásokat eszközölni és az ott talált okiratok alapján a pert megújítani, mint ezt a már hivatkozott esetben a kir. kincstár tette; de a bányatelekkönyvben bizonyítékot alig találunk. Ennek oka a bányateiek-kataster teljes hiánya. A bányahatóságoknál megőrzik a bányaadományzási okleveleket; jegyzékeket vezetnek az adományozott bányatelkek mennyiségéről, de éppen a bányatelkek nagysága az egyes bányavidékeken különböző, mihez hozzájárul még az a körülmény is, hogy az adományozható bányatelek nagyságát meghatározó törvényes rendelkezések is épségben hagyják az előbb szerzett jogokat és háboritlan birtoklást engednek mindazokon a bányatelkeken, melyek a törvényes rendelkezéseket megelőzőleg szereztettek. Ám határozza meg a hozandó bányatörvény az adományozható telek terjedelmét bármikép ez a meghatározás megint csak a jövőben adományozható bányatelkekre fog vonatkozni és nem sértheti a bányabirtokosoknak eddig szerzett jogait; e jogokat pedig csak akként lehet biztosítani, ha a bányatelek, a bányabirtok állása a bányatelekkönyvekbe bevezettetik és ez nem is ütközik semmiféle nehézségbe. Helyszinelési felvétel utján állapítandó m"g a jelenlegi bányabirtokállás, a vitás igények érvényesítésére záros hatd. '.du tűzendő