A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 26. szám - Bányabirtok és bányatelekkönyv

A JOG 203 Ha azonban B. intézet 8,000 frtos jelzálogi követeléséből a 6,000 trtot C. intézetnek nem engedményezi, hanem ez összegű tartozása erejéig a maga 8,000 frtos jelzálogi követelésére C. intézetnek alzálogjogot enged: ez esetben aszóban levő 7,000 frt vételárból C. intézetnek az egész 6,000 frt alzálogjogi követelését ki kell fizetni; mert a jelzálogos B. hitelező csak azt kaphatja a vételárból, a mi az alzálogos hitelező követelésének kielégítése után fennmaradt. íme mennyire szembeszökő az a külömbség, mely engedmény és alzálogjog között van! És mégis hányan vannak, a kik ezeket összetévesztik! Lássunk a sok közül egy példát. Am -li 1,274. sz. tjkvyen C. 13. sorszám alatt 12,167 frt kifizetett vételár erejéig J. János javára zálogjog van bekebelezve. J. jános közjegyzői okiratba foglat ezt az okiratot állította ki. Engedmény: Alulírott J. János ezennel engedményezek ezer (1000) osztrák értékű frtot O. József budapesti lakosnak minden szavatosság nél­kül azon 16,000 frtot tevő jelzálogi követelésemből, mely összeg a m—li 1,274. számú tjkvben, mint főjelzálogon biztosítva van és beleegyezem, hogy ezen ezer frt engedményezett összeg erejéig a zálog jogaimra minden további meghallgattatásom nélkül C). József javára bekebeleztessék. Ennek az okiratnak alapján O. József 4,217/1890. tlkvi szám aLtt a z—ai kir. jbiróságnál, mint tlkvi hatóságnál a zálogjogot javára 1000 frt tőke erejéig J. János ellen ellen ennek fennebb emiitett jelzálogi követelésére felülkebeleztetni és illetve az enged­mény alapján az emiitett jelzálogi követelésből 1000 írt résztőke erejéig a követeléshezi tulajdonjogot telekkönyvileg reá felültáb­láztatni, a menyiben pedig az összeg téves megjelölése miatt a felül­kebelezési kérelelem teljesíthető nem volna, felülelöjegyeztetni kérte. Az elsőbiróság a zálogjogot 1000 frt tőke erejéig az említett jelzálogi követelésére 14 napi igzolás terhe mellett felülelöjegyez­tetni rendelte. A bekebelezés — igy szól a végzés tovább — azért nem volt elrendelhető, mert az okmányban a felülkebelezendő összeg pontosan megjelölve nincs. A kir. ítélőtábla J János felfolyamodása folytán 3 í 20' 1891. sz. a. alatt akként határozott: A felfolyadmodás elutasittatik; mert a tlkv. rdtsnak a felfo­lyamodó által is idézett 58. §-nak ama rendelkezése alapján, a mely szerint a jelzálogi követelésre alzálogjog szerezhető abban esetben is, ha annak számszerűleg meghatározott része a hitelezőre való átruházásból származott: a kérvényezőnek joga volt a B. alatti engedmény és az abban foglalt bekebelezési engedély alapján az alzálogjog bekebelezését kérni, miután a jelzálogjogi követe­lésnek átruházott része számszerűleg meghatározva van; — és mert az a körülmény, hogy a felfolyamodó részére C. 13. sz. alatt 12.167 frt erejéig van a zálogjog bekebelezve, míg a B. alatti okiratban a felfolyamodónak az a követelése, a melyből 1000 frt a kérvényezőre engedmény utján átruházott, 16,000 forintot tevőnek állíttatik: a kért előjegyzés megtagadását azért nem indo­kolná, mert a két követelés azonossága tekintetében nem forog fenn kétely. 1891. decz. 28. — 1,420,'p. sz.) A leirt esetben okirat, kérvény és bírósági végzések mind a mellett tanúskodnak, hogy ugy a felek, mint a bíróságok az engedményt az alzálogjoggal összetévesztették. J. Jánosnak az engedményben nem a zálogjognak bekebe­lezését, hanem azt kellett volna megengednie, hogy az ő jelzálogi követeléséből az engedményezett, helyes magyarsággal átengedett 1000 frt követelésnek átruházása vagyis a tulajdonjog bekebe­leztessék be O. József engedményes javára. Ugyanezt kellett volna kérnie O. Józsefnek is, nem pedig a zálogjognak felülkebelezését. I)e hogy Ö. József maga sem volt tisztában azzal, hogy mit és hogyan kérjen: mutatja az a körül­mény, hogy e mellett azt is kérte, hogy az emii tett jelzálogi köve­telésből 1,000 frt résztőke erejéig a követetéshezi tulajdonjog telekkönyvileg reá felültábláztassék. Megjegyzem, hogy felülkebelezést és felültáblázást a tlkvi rendtartás nem ismer. A bejegyzéseknek csupán három faja van: bekebelezés, előjegyzés és följegyzés. Nyilyánkönyvi jogokra további nyilvánkönyvi jogok ismét csak bekebelezés vagy előjegyzés által szerezhetők. Ennélfogva zálogjogra a további zálogjogot vagyis alzálogjogot nem felülkebelezni vagy felültáblázni, hanem bekebe­lezni vagy előjegyezni kell. Ugyanez történik a jelzálogi követelés, vagy egy részének átruházása esetében is. Az elsőbirósági végzés merőben téves. A kérvény és az ahhoz csatolt engedmény alapján az elsőbiróságnak elutasító vég­zést kellett volna hoznia; mert az engedményben megjelölt 16,000 frt követelés erejéig az átruházó J. Jánosnak a m- -li 1,274. sz. tjkvben zálogjoga nincs. Ha pedig az a zálogjogi köve­telés, a melyből az átruházás történt, a tlkvi rendt. 81. §. a) pontja és a 122. §. értelmében oly pontosan és határozotttan megjelölve nincs, hogy az ugyanazonosság kétséges nem lehet, a kérelmet el kell utasítani, nem pe 'ig előjegyzést engedni. Nagyon helytelen és eléggé nem kárhoztatható tehát az a — sok helyen divó — szerencsétlen gyakorlat, mely szerint oly esetben, midőn a személyek, fekvőségek vagy jogok azonossága kétséges, elő­jegyzést adnak. Mennyi baj, bonyodalom és Der keletkezik később ebből! De merőben téves a másodbiróság végzése is; meri vilá­gosan a tlkvi rendt. 58. §-a, a 81. §. a) pontja és a 122. §. hatá­rozott rendelkezéseibe ütközik. Alzálogjogot szerezni valamely jelzálogjogi követelésnek egy részére a tlkvi rendt. 58. §-ának kétségtelen értelme szerint csak azután lehet, miután a jelzálogi követelésnek az a része, melyre az alzálogjognak bekebelezését vagy előjegyzését kérik, más hite­lezőre történt átruházás által telekkönyvileg származott. Távolról sem elég tehát az osztatlan jelzálogi követelésnek egy részét számszerűleg megjelölni a végből, hogy az igy megjelölt részre a jelzálogos hitelező ellenében alzálogjog bekebelezhető vagy elő­jegyezhető legyen. Ilyesminek egyáltalán nincs helye. Ha pedig a jelzálogos hitelező követelésének egy részét másnak engedmé­nyezte: akkor meg az engedményező jelzálogos hitelező ellenében az engedményes javára alzálogot engedni azért nem lehet, mert az átengedett részkövetelés többé nem az átruházó engedmé­nyező, hanem maga az engedményes tulajdona. Alzálogjogot tehát egyedül az engedményes hitelezője szerezhet a tlkvben, de csak azután, miután az átengedett részkövetelésnek átruházása az enged­ményes javára a tlkvben már bekebelezve vagy előjegyezve van. A követelés azonossága iránt lehetetlen kételynek nem keletkezni akkor, midőn a fenforgó esetben J János javára a zálogjog m —li 1,274. sz. tjkvben C. 13. sorsz. alatt 12,167 frt erejéig van bekebelezve és az J. János által kiállított okiratban minden közelebbi meghatározás, a C. alap sorszámának és a bejegyzés iktató számának megjelölése nélkül, a m—li 1,274. sz. tjkvben, mint főjelzálogon biztosított 16,000 frtot tevő jelzálogi követelésből történik az engedményezés s ennek 1,000 frtot tevő részére van megengedve az alzálogjognak bekebelezése. v Bányabirtok, és bányatelekkönyv. Irta: TÓTH GÁSPÁR budapesti ügyvéd. Hoznék János kir. kincstári ügyész ur bányajogi ügyeink kedvezőtlen állapotáról értekezvén, a f. é. 21 számban jelzi ama intensiv mozgalmat, melyet a Bányászati és Kohászati egyesület> a magyar bányatörvény megalkotása tárgyában folytat; vele együtt én is abban a nézetben vagyok, hogy a 40 év előtt ránk octroyált osztrák bányatörvénynek magyar bányatörvénynyel való hatályon kivül helyezésére már itt lenne az idő s igazságszolgáltatási viszo­nyainkra nem vethet kedvező fényt az a körölmény, hogy bánya­pereinkben még mindig oly eljárást követünk, melyet egyéb peres ügyeinkben már rég másféle törvény váltott fel s ha a bányajogi perekben ugy az anyagi jog érvénye, mint pedig az eljárási sza­bályok hatálya tekintetében a magyar állam térképét felosztanék, nem ugyan szabályos részekre felosztott sakktábla, hanem inkább egy számtalan darabból álló kaleidoskopszerü kép állana előttünk. S ha már vigasztalan ez a kép is, még vigasztalanabb a bánya­birtokviszonyok állása. Már az a per is, melyből kiindulólag Hoznék János kincstári ügyész ur a bányajogi állapotokat fejtegeti, legvilágosabban bizo­nyítja, hogy a bányabirtok terjedelme, alakja nagyságának mérete stb. a legnagyobb bizonytalanságban van. A bányamértékek külön­bözősége évtizedekig tartó pereket és oly bizonytalan jogi álla­potokat teremt, melyek folyománya csak is a bányászat pangása lehet, vagy legjobb esetben a már ma értékesithetőkké alakitható bányatermékek értékesítését elodázza és a perek eldőltéig a bányászat kiaknázatlan kincseit kamatozatlanul heverteti. Ezen pedig sem az összes ellentétes igényeket kielégítő anyagi bányatörvény, sem a legmodernebb elveken alapuló bánya­peres eljárás sem segíthet. Ezeket a bajokat a bányászati birtokviszonyokat, a bánya­birtokok állását hűen feltüntető és pontosan vezetett bányatelek­könyvek segíthetnek csak. Ma a bányatelekkönyv lucus a non lucendo; telekkönyv, melyben mindenféle be van jegyezve, csak a telek hiányzik. Ha a bányabirtok terjedelmét akarjuk bizonyítani, akkor a bányakapi­tányságnál kell felkutatnunk az adományleveleket, a térmérték­illetékről vezetett jegyzékeket, vagy pedig 15 évi perlekedés után az országos levéltárban kell kutatásokat eszközölni és az ott talált okiratok alapján a pert megújítani, mint ezt a már hivatkozott esetben a kir. kincstár tette; de a bányatelekkönyvben bizonyítékot alig találunk. Ennek oka a bányateiek-kataster teljes hiánya. A bányaható­ságoknál megőrzik a bányaadományzási okleveleket; jegyzékeket vezetnek az adományozott bányatelkek mennyiségéről, de éppen a bányatelkek nagysága az egyes bányavidékeken különböző, mihez hozzájárul még az a körülmény is, hogy az adományozható bánya­telek nagyságát meghatározó törvényes rendelkezések is épségben hagyják az előbb szerzett jogokat és háboritlan birtoklást enged­nek mindazokon a bányatelkeken, melyek a törvényes rendelke­zéseket megelőzőleg szereztettek. Ám határozza meg a hozandó bányatörvény az adományozható telek terjedelmét bármikép ez a meghatározás megint csak a jövőben adományozható bányatelkekre fog vonatkozni és nem sértheti a bányabirtokosoknak eddig szer­zett jogait; e jogokat pedig csak akként lehet biztosítani, ha a bányatelek, a bányabirtok állása a bányatelekkönyvekbe bevezette­tik és ez nem is ütközik semmiféle nehézségbe. Helyszinelési felvétel utján állapítandó m"g a jelenlegi bánya­birtokállás, a vitás igények érvényesítésére záros hatd. '.du tűzendő

Next

/
Thumbnails
Contents