A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 26. szám - A kir. Táblák ügyforgalma 1895-ben

Tizenötödik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 26. szám. Budapest, 1806 június 28 Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ IGAZSÍfiflGT ÉRDEKEINEK KÉPflSELETÉRE A MAGTÁR ÖCTTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEÍÍYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr. Fél « _ 3 « — « Egész « 6 « — • Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhívás. — Értesítés. — A kir. táblák ügyforgalma 1895-ben. Irta: dr. Szokó lay István budapesti ügyvéd. — Engedmény és alzálogjog. Irta : K á p I á n y Géza, kir. ítélőtáblai biró Szegeden. — Bányabirtok és bányatelekkönyv. Irta: Tóth Gáspár bpesti ügyvéd. — Az örökösödési eljárás 5. §-ához. Irta: Kelemen Ernő kir. jbiró Kisvárda. Az általános birói ügyviteli szabályok 153. §-ához. Irta : Egy délvidéki biró. — Belföld. (A király az igazságügyi pavillonban). — Nyilt kérdések és feleletek. (A hagyatéki vagyon felelőségéhez. (Felelet.) Irta: Hubert Ottó kir. albiró Huszt.) — Vegyesek. — Curia és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Eelsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök. — Pályázatok. Előfizetési felhívás! Július hó i-jével uj előfizetést nyitunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése f. hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a ^Jog kiadóhivatalahoz, Budapest, V, Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. Értesítés. Az i8g6. évi Jog törvénytárából a t. előfizetőknek a jövő hét folyamán fog megküldetni az 18Q6. Törvények e/só fiisete; a második füzet a KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGRÓL SZÓLÓ fontos törvénynyel (Dr. Imling Konrád curia/ biro magyarázatával) azonnal a fórvény szentesítése után fog megjelenni és szétküldetni. Előbb megjelentek: a Vallás szabad gyakorlatáról és a Találmányi szabadat makrói sz. törvények végrehajtási rendeletei. A törvényekből Igazságügyre vonatkozó rendeletekből és Döntvényekből álló ezen 1 $<)(>• folyamra ezentúl is elöjizethetni 3 frttal. A Jog törvénytárának 1895-i évfolyamában megjelentek : i8Qj-iki országgy. törvények, a fontosabbak dr. Imling K. curiai biró jegyzeteivel; az 1865—l8Qj. orsa. törvények) e vonatkozólag fórtént hatályon kivül helyezések, változtatások, helyettesítések, módosítások és kiegészítések betűrendes Tárgymutatója; az 1895. évi Igazságügyi és Igazságügyre vonatkozó rendeletek; a kir. Curia Pénzügyi Kózigazg. bíróság, kir. Táblák teljes üléseiben hozott Döntvények, valamint az Ítélőtáblák határozattárába felvett határozatok ; továbbá az Egyházpolitikai és az Örökösödési törvények végrehajtási rendeletei. Mindezek (bolti ára Ó Jrt) a Jog előfizetői által ezentúl is a bolti ár feleért fűzve csak J frtért, kötve 4 frtért megrendelhetők Ráth Mór könyvkiadónál Budapest, Haas Palota. A kir. Táblák, ügyforgalma 1895-ben. Irta: dr. SZOKOLAY ISTVÁN budapesti ügyvéd. Nem tagadhatni, de igazságügyünk reformjának érdekében nem is lenne célszerű elpalástolni, miszerint felsőbb bíróságaink sincsenek még mindig normális állapotban ; dacára annak, hogy utóbbi évtizedek alatt több rendbeli reformkísérletek eszközöltettek. Nem tekinthető ugyanis normális joghelyzetnek az, a midőn a legfelsőbb bíróságnál az évi elintézendők összege 41—42 ezerre emelkedik; a felebbviteli fórumon — a tábláknál pedig nem kevesebb mint 140 ezer. egyes kir. tábláknál 10—15 ezer; és a mely állapotban egy bírónak évenkint 3—400 darabot kell elintézni — egyes tábláknál többet is. Ez a tökéletesb jogszolgáltatás igényeivel, a melyet főleg a legfelsőbb fórumon keresünk, nem Lapunk mai számi lehet összeegyeztethető ; oly tömeges munkánál némi felületesség elkerülhető nem levén. Mig másrészt a gyorsaság érdekét sem lehet kielégíteni ; az elintézendők nagy tömege mellett az évi hátralékok igen nagy számot képviselvén ; minek következése, hogy a legfelsőbb fórumon a perek lefolyása egy évnél is tovább tart. Ezen nem normális helyzet azonban nem kizárólagos sajátja Magyarországnak; nyilvánul az ujabb időben a legelőhaladottabb jogállamokban is, az ipar-kereskedelmi üzletek rendkívüli emelkedettsége, ujabb s ujabb jogviszonyok s ezekből származó uj vitás kérdések keletkezése következtében. A Német birodalomban is küzdenek már ezen bajokkal, különösen a birodalmi legfőbb törvényszéknél És a mult 1895. év végén tanácskozások indíttattak meg az iránt, hogy e bajok hogyan lennének orvosolhatók : a bírói szám szaporításával a legfelsőbb fórumon, vagy a jogorvoslatok további korlátolásával f Azonban ezen súlyos igazságügyi bajok közepette nálunk megnyugtat*') jelenségül tűnik fel az, hoyy a kir. Táblákon a jogkezelés mindinkább normális helyzetbe jön s a modern jogélet érdekeinek megfelelőbb alakot ölt fel. Örvendve tapasztaljuk 1895. évi működésük adataiból is, hogy dacára a baljóslatoknak, a melyek kezdetben a felebeviteli decentralisatió ellen irányultak, a Szilágyi Dezső államférfiúi bölcsessége s jogászi nagy szakképzettsége által teremtett ezen reform mü üdvösnek s jótékony hatályúnak 1 izonyul a felebbviteli jogszolgáltaás tökeletesbitésére. Most először is ezen adatokat közöljük felsőbíróságaink működési köréből a következőkben. Ezen adatok kétségbevonhatatlanul kitűnő előhaladást s javulást tanusitanak a felsőbb jogszolgáltatásban. Ezekből látjuk ugyanis, hogy dacára annak, miszerint az ügybejövetel, a decentralisatió alatt is, a legutolsó évig folyvást szaporodott, s az előbbi korszak beérkezéseinek összegét is felülhaladta; és hogy ebből folyólag az évente elintézendő ügyek száma is tetemesen nagyobbodott : az évi hátralékok mindamellett majdnem egészen megszűntek, oly kis számra reducálódván, ami épen az év utolsó hetei bejövetelének felel meg. Ez természetesen el nem is kerülhető, már csak az azokban előforduló ünnepi szünetelés miatt is. Az ügybejövetel emelkedése ugyanis következő volt. 1890. évben decentralisatió előtt a budapesti s az erdélyrészi táblák ügybejövetele volt 131,841; az uj szervezésben pedig 1892. évben : 147,287; a mi 1893-ban 148,010-re s 1894- ben 150,016-ra szaporodott. Csak a most lefolyt 1895. évben csökkent a szaporodás s a bejövetel 122,767, nem kevesebb, mint 27'\ ezerrel megfogyott, valószínűleg a perrendi reformok következtében. Az elintézendők összege, a mely a decentralisatió előtt 160 ezer volt, 1892-ben 1.75 ezerre emelkedett s még 1893. évben is meghaladta a 170 ezret. Azonban az uj szervezés jótékony hatálya, s a nagy munkásság kifejtése folytán, utóbbi években kevesbült ; 1894-ben lett: 169,500 és 1895- ben: 140,101. Az elintézési munkásság az uj rendszerben nagy mérveket öltvén; mig az előbbi években az elintézések száma 130 ezer körül forgott, 1892-ben már 153,143 ügy intéztetett el ; 1893- ban 151,255; 189'i-ben 152,166; 1895-ben 132,684. Ezen nagy munkásság s az évi ügybejövetelnek kedvezőbb fordulata maga után vonta az évi hátralékoknak is kiválóan kedvező alakulását. Mig ezek a régi szervezetben 40 ezer körül jártak, s magánál a budapesti táblánál is meghaladták jóval a 30 ezret, 1892. évben már csak 22.729 ügyszámot képviseltek; 1893-ban pedig leszálltak 19,484 re. 1894- ben 17,334-re és 1895-ben 7,417-re. Az. hogy a táblák ügyhátralékai ily rendkívül kedvezően alakultak, világos bizonyíték az uj szervezés igazságügyi sikere 12 oldali- < terjed