A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 25. szám - Az ügyvédi nyugdíj kérdés

200 A JOG Gyula budapesti ítélőtáblai tanácsjegyző albiró a budapesti, Halászy Jenő budapesti büntetőjárásbirósági albiró a budapesti büntető és Fuchs István budapesti V. ker. járásbirósági albiró a budapesti kereskedelmi és váltótőrvényszékhez bírákká, dr. Benyovits Lajos és dr. Rottenbiller Fölöp budapesti tőrvényszéki jegyző a budapesti VI., dr. László Lénárd a budapesti ítélőtáblához berendelt törvényszéki jegyző a budapesti V., dr. Kndler Miklós budapesti büntető törvényszéki jegyző a budapesti VIII—X. és dr. Puky Gyula budapesti törvényszéki jegyző a budapesti IV. kerületi járásbírósághoz albirákká. A kir. Curia fegyelmi judikaturájából. I. Ha az elsőfokú fegyelmi bíróság által hozott ítélet ellen, az ezen bíróság mellett alkalmazott közvádló által bejelentett felebbezést a II. fokú fegyelmi bíróság mellett alkalmazott közvádló visszavonja: a felebbezés hatályát veszti s határozatilag kijelentendő, hogy az első birói ítélet jogerőssé vált és a II. fokú fegyelmi bíróság által a szóbeli végtárgyalás iránt tett intézkedések megszüntetendők. (1892. 279. sz. a.) 2. Ha hivatali eljárása által a biró valamely magánfélnek kárt okozott, a kereshetőség megállapítása végett ellene a fegyelmi eljárás nyugalomba lépése után is megindítható. (1890.324. sz. a.) 3. Ha a panaszló a bíróságnak (törvényszék) állitóan mulasztással terhelt tagjait feljelentésében nem nevezte meg, a panasz az 1871: VIII. t.-c. 20., 21. és 39. §-ai értelmében nem nyújt törvényszerű alapot a fegyelmi eljárás szorgalmazására.(1892.1. sz.a.) 4. Ha az 1871: VIII. t.-c. 59. §-a szerinti külön meghatalmazás már a fegyelmi panaszszal be nem jelentetik s nem igazoltatik: a panaszos fél elleninditvány tételére az eljárás során fel nem szólítandó. (1892. 233.) 5. A fegyelmi bíróság a vádrendszer elvein alapuló eljárási szabályok mellett nincs hivatva a magánvádló mulasztásainak pótlása iránt előleges intézkedéseket tenni, hanem a fegyelmi törvény 59. és 69. §§. rendelkezése értelmében, a célra külön ügyvédi meghatalmazvány nélkül beadott panasz, illetve fegyelmi eljárás elrendelése iránti indítvány, visszautasítandó. (Kir. Curia: 1892. 329., és 1895. 8. 176. táblai fegy. sz. 1892. 203. sz. a.) A tilos erdei legeltetés elbírálása a mennyiben az okozott kár a 30 frtot meghaladja, a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. ministerium a J. János gölnicbányai lakos és társa ellen tilos erdei legeltetés miatt indított ügyben, a gölnicbányai kir. járásbíróság és Szepes vármegye másodfokú erdei kihágási bírósága közt felmerült hatásköri összeütközési esetet 1896. évi ápril hó 22. napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: Jelen ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A feljelentett tényállás szerint E. Mihály gölnicbányai lakos juhásza J. János Gölnicbánya városnak egy éves lucfenyő erdejében 1895. június 9-én kétszáz drb juhot tetett, s az által a vármegyei érték- és árszabályzat szerint felszámított 44 frt kárt okozott. A feljelentés szerint tehát a ilos legeltetés folytán bekövetkezett kár meghaladja az 1879. évi XXXI. t.-c. 69. §-ának b) pontjában említett 30 frtot. Ha pedig — riint a jelen esetben - 30 frtot meghaladó kár miatt tétetik tilos legeltetés esetében panasz, akkor tekintettel az 1879. évi XXXI. t.-c. 73. §-ára, melynek rendelkezése akkor is alkalmazandó, ha a kár tilos erdei legeltetéssel okoztatott, — a büntető törvénykönyvbe, nevezetesen annak 421. §-ába ütköző bűncselekmény jelenségei mutatkoznak, s ennek folytán az ügy elbírálása az 188Ó. évi XXXVII. t.-c. 40. §-ának I. pontja értelmében annyival inkább a kir. bíróságok hatáskörébe volt utalandó, mert a kir. bíróságok hatáskörének, a feljelentésben előadott tényállás alapján való megállapítása nem zárja ki azt, hogy a kir. bíróság, mely az erdei kihágási bíróságénál szélesebb hatáskörben jár el, a cselekményt, az eljárás során tüzetesen kiderítendő tényállás alapján ne bűntettnek vagy vétségnek, hanem esetleg erdei kihágásnak minősítse és mint ilyent bírálja el. (1896. ápril 22.) A közgyám beleegyezése valamely kiskorú házasságába a törvényes képviselő beleegyezését nem pótolja. A belügyminiszternek 34,988/96. szám alatt Sz. vármegye árvaszékéhez intézett rendelete. F. évi március hó 19-én tartott üléséből ad 4,163. szám alatt kelt felterjesztésére a következőkről értesítem: A cím által folytatott azon gyakorlat, mely szerint oly esetekben, midőn a házasságot kötni szándékozó kiskorúnak a házasságba való beleegyezésére hivatott törvényes képviselője nincs, a közgyámnak nyilatkozatát szokta kivenni az iránt, hogy a kiskorú házassága ellen kifogása nincs-e, s ennek beleegyező nyilatkozata alapján adja meg a jóváhagyást és pedig a 20 éven felüli kiskorúak házasságához is, nem helyes, mert a közgyám, mint ilyen a kiskorúnak nem törvényes képviselője, s így beleegyezése valamely kiskorú házasságához a törvényes képviselőnek, az 1894: XXXIII. t.-c. 8. §-ának első pontja értelmében előirt beleegyezését nem pótolja, hacsak a közgyám az illető házasuló kiskorú gyámjává ki nem neveztetett. Felhívom továbbá a cim figyelmét arra a különbségre, mely házasságkötési tekintetben a gyámhatósági beleegyezés és a gyámhatósági jóváhagyás között az 1894. évi XXXIII. t-c. 8. és 16. §-aihoz, valamint az 1895. évi 27,243. I. M. számú igazságügyminiszteri utasítás 8. és 11. §-aihoz képest fenforog. Gyámhatósági beleegyezésnek ugyanis, — tekintet nélkül a kiskorú házasuló éveinek számára, — akkor lehet helye, ha a törvényes képviselő, vagy a beleegyezésre jogosult szülő a beleegyezést megtagadja. Ellenben gyámhatósági jóváhagyásnak akkor lehet helye, ha a házasuló még 20 éven alul van, és beleegyezésre jogosult szülője nem létezik, a törvényes képviselő pedig nem nagyatyja a házasulónak. Nincsen tehát helye a gyámhatósági jóváhagyásnak, ha törvényes képviselő nem létezik, mert ilyenkor a kiskorú részére — tekintet nélkül éveinek számára — a törvényes képviselőt kell kirendelni, a kinek beleegyezését, ha meg nem adatnék, a gyámhatóság beleegyezése pótolhatja. Végül felhívom a címet, hogy intézkedjék az iránt, hogy a gyámhatóság alá jutó kiskorúak, — legyenek azok bár vagyontalanok, — törvényes képviselővel bírjanak. Ez iránt intézkednie a haláleset-felvételeknek beérkezésekor (1894. évi XVI. t.-c. 20. §-a) a cimnek módjában és kötelességében is áll. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Bártfa B. J. Jurista M. - Borisz F. 3265/95. sz. a C. f. hó 17. vu. — Cegléd dr. V. Zs. Farkas G. — Varkonyi J. és Veres 6749/95. sz. a C. f. hó 11. hh. — Gyöngyös F. S. Csécsei D. Csécsci A. 6731/95. sz. a C. f. hó 11. hh. — Kőszeg M. J. Koltay T. — Koltav B. 3501/95. sz. a C. í. hó 16. hh. — Kun-Félegyháza dr. V. S. Ipacs A. — Piroska J. 4615/95. sz. bünügvet a T. m. hó 22. rhh. rmv. - Medgyes dr. Sch. J. Neugebauer M. — ifj. Hersch P. 8618/93. sz. a C. f. hó 12. vu. — Miskolc dr. R. A. Löwinger J. s ts. — Szeifert J. ->\, '95. v. sz. a C. m. hó 15. hh. — Nagyszeben dr. A. A. Reinisch T.-né. Wádt R. 6790/95. sz. a C. f. hó 10. rend. — Nyíregyháza F. B. Fejér B. — Bogási Pscherer J. ügy a C.-hoz nem érk. — Ó-Becse V. J. Zsóter A. — Ó-Becse község 25/96. urb. sz. a C. f. hó 16. rhh. rmv. - Pécs E. J. Klitó J. - Pernekker 6874/95: sz. a C. f. 17. hh. — Dr. M. J. Kappeller M. és E. — Eieth II. s ts. érk 2517/96. sz. a. n. e. eld. Vavrik. — Sopron dr. K. J. Muskovits L. és D. — kisk. Míletits J. Gy. és A. érk. 248/96. sz. a. n. e. eld. Frits. Derecske község. — Leidl J. 9219/95. sz. a C. f. hó 9. hh. — Szatmár dr. N. B. Vaday A. Nagy F. érk. 3211/96. sz. a. n. e. eld. Asztalos. — Szegzárd dr. M. J. Tóth F.-né s ts. 852/9(1. sz. a C. f. hó 12. hh. — Szilágy-Cseh dr. B. L. Balogh L. — Varga K. 4088/95. sz. a C. f. hó 17. hh. - Szirak Cs. K. Homolay G. — Strechlen V. érk. 2737/96. sz. a. n. e. eld. Zsemherv. — Tapolca dr. K. V. Somogyi L. Lessner F. 398/95. sz. a C. f. hó 11. hh. — Tenke dr. W. A. Togye J. — Illés Ty. 7143/95. sz. a C. f. hó 11. hh. — T. Abad dr. B. Gy. Földváry G. — Fürdős E. ügy a C.-hoz nem érk. — Torda dr. B. L. Pap N. — Lukács S. 3277/95. sz. a C. f. hó 11. hh. Vidéki közjegyzői irodában bejegyzett közjegyzői helyettes, esetleg bejegyzett jelölt kedvező feltételek mellett alkalmazást nyerhet. Cim a kiadóhivatalban. 1—2 Fiatal ügyvéd budapesti ügyvédi irodába irodavezetőnek, társnak ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. 1 i Ügyvéd, jogtudor, a ki 18 évi szakadatlan önálló ügyvédgyakorlatot igazolhat, megfelelő alkalmazást keres, egy fővárosi, vagy nagyobb forgalmú ügyvédi irodában. Cim a kiadóhivatalban. „THE MUTUAL" Life Insurance Company of New-York. Kölcsönös életbiztositó-tarsásá§. Biztosíték alap 1895. végén 1,146 millió frk. Biztosit tőkebefektetéseket az élet folyamán : Közönséges haláleseti kötvényeknél 372%-kal Vegyes (élet- és haláleseti) « 4 « Consol « e (< A biztosított halála után a kedvezményezettnek: Kötelezvény kötvényeknél 5°/0-kal. Prospectussal és bővebb felvilágosítással szívesen szolgál Magyarországi vezérigazgatóság Budapest, IV., Károly-körut 26. sz. PALLA6 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN