A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 25. szám - Az ügyvédi nyugdíj kérdés

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 25. számához. Budapest, 1896 június hó 21. Köztörvény. Azon körülmény, hogy a fegyelmi eljárás szabályozva van és hogy az erre vonatkozó szabályzat szerint a hivatalvesztés fegyelmi büntetésként alkalmazható, megadja a szolgálatadó tarsaságnak azt a jogot, hogy alkalmazottjait fegyelmi vétség esetében felmondás nélkül elbocsáthassa, de nem zárja ki a fegyelmi eljáráson kivül kellő felmondás mellett való elbocsátás lehetőségét és jogosságát. Joggyakorlatunk szerint a magasabb tudományos vagy műszaki képzettséget igénylő állasban alkalmazottakat egy évi felmondási idő illeti. A győri kir. törvényszék |189í. évi november hó 23-án 5,306. sz. a.) Kalmár István ügyvéd által képviselt B. Teofil felperesnek Kolozsvári Sándor ügyvéd által képviselt Sz. R. K. mint a Rábaszabályozó társulat kormánybiztosa alperes ellen 2,400 frt évi fizetés és lakbér éltefogytáig leendő' kiszolgáltatása iránti rendes perében következőleg itélt: Alperes, mint a Rábaszabályozó társulat kormánybiztosa tartozik felperesnek az A) alatti kinevezési okmányban biztosított 1,200 frt fizetését 400 frt lakbérét 1893. év október hó 1 -tol a mai napig lejárt részletekkel együtt egy összegben, az ezentúl lejárandókat pedig havonkénti előleges egyenlő részletekben mindenkor 15 nap alatt megfizetni, mindaddig mig alperes vízrendezésre alakult társulat törvényesen fennáll stb. _ Kimondatik egyúttal, hogy felperes fizetési kötelezettsége a jövőre nézve azonnal megszűnik, mihelyt alperes felhívására a kinevezési okmányban megjelölt állás elfoglalását felperes megtagadja vagy azt el nem fogadja. Felperes a 800 frt uti általány és\amatok iránti keresetével eluttasittatik stb. Indokok: Az A"i alatti valódinak elismert kinevezési okmány szerint az alperes Rábaszabályozó társulat kormánybiztosa felDerest a Rábaszabályozó társulathoz szerkesztőmérnökké kinevezte azzal, hogy reá nézve a közm. és közi. ministerium által 1895. évben 39,161. és 37,179. sz. a. helybenhagyott szabályok kötelezők. Tekintettel tehát ezen A) alattinak tartalmára, a mely megcáfolja alperesnek azon elleniratbeli állítását, hogy felperest csak ezen időre nevezte ki a társulathoz mig az 1885. évi XVI. t.-c. által előirt munkálatok befejeztetnek, illetve mig a társulatnál szerkesztőmérnöki teendők lesznek. Tekintettel arra, hogy az alperes társulathoz az 1885. évi XV. t.-c. 2. §-a alapján kinevezett kormánybiztos a 92. §. 1., 7. és 9. pontjai alatt felsorolt eseteket kivéve, a közgyűlés és választmány jogait gyakorolja és teendőit végzi. Tekintettel arra, hogy ugy a most hivatkozott törvény, mint a felperes által 2) alatt csatolt s a közm. és közi. minister által 89 K>1 '85. sz. a. jóváhagyott szolgálati szabályzat szerint a mérnök a társulat tisztviselőjének tekintendő; tekintettel arra, hogy az 1835. évi XXII. t.-c. 96. §-a társulati főmérnök (mérnök) rendszerint fegyelmi határozat vagy bűnvádi Ítélet alapján bocsájtható el, esetleg törvényszerűen hozott határozattal egyévi felmondás után a szolgálati viszony bármikor megszüntethető, a törvényszék ezen intézkedései csak a társulat igazgatója, főmérnöke vagy ennek nem létében vezető mérnöke ellen alkalmazhatók, miután a 98. §. szerint a társulat tisztviselői fegyelmi vizsgálat alá vonhatók. Tekintettel a D.) alatti szolgálati szabályzat 94. és 99. i?§-aira ugy a közm. és közi. minister által 89,179/895. sz. a. jóváhagyott 4.) alatt becsatolt fegyelmi szabályzatra s különösen ennek 12. §-ában felsorolt fegyelmi büntetések minőségére a melyek között a hivatalvesztés is felsorolva van s végül tekintettel arra, hogy alperes elleniratában maga is azt állitja, hogy felperes az A.) alattival történt újbóli kineveztetése előtt is a társulatnál volt alkalmazva s ellene a ministerium által fegyelmi vizsgálat lett elrendelve s ennek befejezésével elbocsájtva: mindezekből következik, hogy felperes az alperes társulatnak véglegesen kinevezett tisztviselője, aki csak a törvényben, illetve az annak alapján kibocsájtott társulati szabályokban körülirt módon bocsájtható el a szolgálatból. Minthogy pedig a Rábaszabályozó társulat, mint vízrendezésre alakult társulatra is az 1885. évi XXII. t.-c. kötelező, minthogy továbbá a társulat önkormányzati jogának felfüggesztése következtében a vízjogi törvény szerint a társulat közgyűlése és választmánya által gyakorlandó jogok nem a társulat, hanem a kinevezett kormánybiztos által gyakoroltatnak, minthogy a jog gyakorlásának emez átruházásával több jog a kormánybiztost sem illeti, mint a mennyi törvény szerint a társulatot illetné; ezen törvény szerint felperes felmondással sem volt elbocsájtható, minthogy felperesnek kinevezése, illetve alkalmaztatása bizonyos időtartamhoz, nevezetesen a szabályozási munkálatok betejezéséhez az A. I alattiból kitetszoleg kötve nem volt, s igy közömbös az, vájjon azon munkalatok i befejeztettek-e, vagy sem, minthogy felperes a Rába szabályozó társulathoz neveztetett ki, ezen társulat pedig 1885. évi XV. t.-c. 2. §-a szerint még a munkálatok befejezése után is fenn fog állani: ezeknél fogva felperesnél, mint véglegesen alkalmazott tisztviselőnek az elbocsájtás napjától mai napig lejárt fizetése és lakbére egy összegben, az azontúl lejárandók pedig havi előleges részletekben fizetendőleg megítélendők voltak a társulat törvényes fennállásának tartamára de egyúttal kimondandó volt, hogy alperes fizetési kötelezettsége megszűnik a jövőre, vagyis az Ítélet jogerőre emelkedése utáni időben esedékes részletekre, ha alperes felhívására állását el nem foglalja vagy annak elfoglalását megtagadja A 800 frt utiáltalány és kamatok iránti keresetével elutasítandó volt felperes, mert az évi általány oly. személyes pótlékot képez, a mely tényleg hivatalban működő tisztviselőt illeti meg annak elvonásával, minthogy az a fuvarkiadások és napidijak fedezetéül szolgál, felperesnek pedig ily kiadásai működésben nem léte miatt nem lehettek; magától értetvén azonban, kogy ezen illetmény alkalmazásba vétele napjától neki megjár. A kereseti összeg utáni kamatok meg nem Ítéltettek, mert ily természetű követelés után kamatok egyátalában nem járnak stb. A győri kir. ítélőtábla (1895 évi január hó 22-én 7,107 sz. a.) A kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: Az A) alatt csatolt kinevezési okirat szerint alperes felperest a Rábaszabályozó társulathoz szerkesztő mérnökké | kinevezte azzal, hogy felperesre nézve a közmunka és közlekedési ministerium által 1885. évi 39,161. és 39,179. sz. a. helybenhagyott szolgálati illetőleg fegyelmi szabályok kötelezők; a kinevezési okiratban azonban oly kifejezés, illetőleg a szolgálati és fegyelmi szabályokban oly intézkedés, a mely a felperesnek életfogytig, illetőleg a társulat fennálltáig tartó alkalmaztatáshoz való jogosultságát igazolná, nincs; de másrészről kétségtelen az is, hogy sem a kinevezési okirat, sem az idézett szabályok oly rendelkezést sem tartalmaznak, a melynek alapján feltétlenül az volna megállapítható, hogy felperus alkalmaztatása csak ideiglenes illetőleg valamely meghatározott időtartamra terjed. A kinevezési okirat alapján a fentebbi körülmények figyelembe vétele mellett tehát felperesre nézve a szolgálati viszony megszüntetése tekintetében a peres felek között fenforgó vitás kérdés eldöntésénél a vízvédelmi társulatokra nézve intézkedő 1885. évi XXII. törvény-cikkben található rendelkezés volt mérvadóul elfogadandó. A tekintetben mindenek előtt megállapítandó volt, hogy az idézett törvénycikk 96. §-ának szövege szerint a főmérnök szó után zárjelbe tett mérnök szó jelentése a főmérnök cimet viselő tisztviselő hatáskörével biró olyan mérnökre vonatkozik, aki megkülönböztetve a szakaszmérnököktől, valamely társulatnál, habár főmérnöki cim nélkül a társulat műszaki tiszviselőinek élén áll, s a kire vonatkozik bekezdésének az az intézkedése, hogy egy évi felmondás után fegyelmi eljárás nélkül is, a szolgálatból is bármikor elbocsátható. A szolgálati viszony megszűntére nézve több intézkedés a többször idézett törvénycikkben sem foglaltatik; arról nevezetesen, hogy a műszaki tisztviselők közül a főmérnökön (mérnökön) kivül a többiek szolgálati viszonya miként szünhetik meg, rendelkezés nincs ugyan, de a főmérnökre (mérnökre) vonatkozó fentebbi rendelkezésből okszerűen következik, hogyha az egyévi felmondás után elbocsájható a többé-kevésbbé jelentékeny hatáskörrel biró műszaki tisztviselők állása sem lehet életfogytig, illetőleg a társulat fennálltáig tartó; s következik továbbá az is,;hogy alperes, ki mint kormánybiztos, e minőségében a törvényben a társulati elnök és választmány hatásköréhez tartozó jogokat gyakorolja, jogosítva volt kellő felmondás után felperest a társulat szolgálatából elbocsájtani s ebből folyóan az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni s felperest kizárólag az életfogytig, esetleg a társulat fennálltáig tartó fizetése kiszolgáltatására irányuló, azonban a fentebb kifejtettek szerint sem szerződésen, sem törvényen nem alapuló keresetével elutasítani stb. kellett stb. A magyar királyi Curia (1896. év március hó 3-án 3,525. sz. a.) Mindkét alsóbiróság ítéletének részleges megváltoztatásával alperes végrehajtás terhével köteleztetik arra, hogy felperesnek fél évi fizetés és lakbérilletmény cimén 800 Irtot 15 nap alatt megfizessen. Ezt meghaladó kereseti követelésével felperest a kir. Curia is elutasítja. Indokok: Altalános szabály, hogy a nem határozott időtartamra alkalmazott köz- vagy magántisztviselők, hacsak részökre törvény, szerződés vagy ezt helyettesítő szabályzat