A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 25. szám - Az ügyvédi nyugdíj kérdés

A JOG 199 okt. 24-1g 8 hét. Rác Gyuláé aug. 30-tól okt. 24-ig 8 hét és dr. 11 6 do s s y 1 .ajosé aug. 2-től szept. 2(i-ig 8 hét. Hagyatéki ügyekben a kiskorúak születési bizonyítványai csatolandók a haláleset-fölvételnek a bíróság részére szóló példányához. Panaszok merültek fel a miatt,- mert egyes kir. járásbíróságok több esetben arra utasították a községi eló'járóságokat, hogy a kiskorúak születési bizonyítványait az 1894: XVI. t.-c. 18. {;-a értelmében a haláleset-felvételnek a bíróság részére szóló példányihoz csatolják. A kir. igázságügyminiszterium e tárgyban következőképen nyilatkozott: Az örökösödési eljárásról szóló 1891: XVI. t.-c. 18. §-a, mely azt rendeli, hogy a halálesetet felvevő közeg a kiskorú örökös születési anyakönyvi kivonatát megszerezze és a felvételi ivhez csatolja, kizárólag oly adatok egybegyűjtéséről és megállapításáról intézkedik, melyek a gyám vagy gondnok ajánlásra vonatkoznak s csakis oly intézkedéseknek képezhetik alapját, melyek a gyámhatóság hatáskörébe tartoznak s az ezen adatok és a kiskorú örökös születési bizonyítványának megszerzését és a haláleset felvételi ivhez csatolását tárgyazó rendelkezés közötti kapcsolatnál fogva nyilvánvaló, hogy a születési bizonyítvány oly adatot van hivatva megállapítani, mely a gyámhatóság törvényszabta hatáskörével függ össze, még pedig első sorban a nyilvántartásnak lehetővé tétele szempontjából, melyet a gyámhatóság az 1877: XX. t.-c. 282. §-a értelmében a gyámoltak személyi viszonyairól és a nagykorúság bekövetkeztének idejéről vezet s mely az árvaszékek részére kiadott ügyrend 108. §-ának a) pontja értelmében a gyámolt születési idejének az év, hónap és nap szerinti megállapítását feltételezi. Erre való tekintettel a haláleset felvételi ivnek az 1S94: XVI. t.-c. 12. §-a alapján a 43,191/895. I. M. sz. alatt kiadott belügyi és igazságügyminiszteri rendelettel dgazs. K. IV. évf. 12. sz. melléki.) megállapított mintája szerint annak a megjegyzését, hogy a kiskorú örökös születési bizonyítványa a felvételi ivhez csatoltatott a haláleset felvételi iv III. részébe, vagyis azok közé az adatok közé kell felvenni, melyek a törvényes képviselet rendezésére, jelesül a gyám vagy gondnok rendeletére vonatkoznak s a melyekre a gyámhatóságnak van szüksége. Az 1894: XVI. t.-c. 20. §-a második bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint, ha kiskorú és gondnokság alatt álló személy is van érdekelve: a haláleset felvétel két példányban veendő fel, egymagában nem róvja a haláleset-felvételt teljesítő közegre azt a kötelességet, hogy az idézett törvény 18. §-ban emiitett születési bizonyítványt is két példányban szerezze meg s ezzel kapcsolatban azt a kezelési kérdést, vájjon a születési bizonyítvány a járásbíróság vagy a gyámhatóság részére szóló példányhoz csatolandó-e ? a fentebb idézett rendelet 23. §-a ugy dönti el, hogy a kiskorú örökös születési bizonyítványát a gyámhatóság részére szóló példányhoz kell csatolni. Mindezeknél fogva a haláleset felvételére hivatott közeg nem köteles a kiskorú születési bizonyítványát a haláleset felvételi ivnek a járásbírósághoz szóló példányához is csatolni, vagy oly esetben, midőn a haláleset-felvételi ivet az idézett rendelet 23. §-ának megfelelőleg felszerelte, a kiskorú örökös születési bizonyítványát a járásbíróság részére külön megszerezni s a járásbíróság csakis azt követelheti meg, hogy a halálesetet felvevő közeg a haláleset-felvételnek ugy a kiskorú örökösök korára nézve, mint egyebekre nézve is, a további birói eljárásban kiindulási pontul elfogadandó adatait az alakjára és felszerelésére nézve kötelezően megszabott haláleset-felvételi iv mintájának megfelelő pontossággal tüntesse ki. (24,682/1896. I. M. szám.) Anyakönywezetővé kinevezett egyén által kinevezése előtt az anyakönyvbe tett bejegyzések és a közreműködésével kötött házasságok érvényességének kérdése. (A belügyminiszternek 37,129 1896. sz. a. Sz. vármegye alispánjához intézett rendelete.) Cimed f. évi január hó 6-án I5,ö20'1895. szám alatt jelentést tett hozzám arról, hogy a jelenleg t—i kerületi anyakönyvvezető K. József anyakönyvvezetővé történt kinevezése előtt 1. közreműködött három házasság megkötésénél és ezeket a házassági anyakönyvbe bejegyezte; 2. egy születési esetet az anyakönyvbe bejegyzett. Az így kötött házasságok érvényességére és a szóban levő anyakönyvi bejegyzésekkel szemben követendő eljárásra nézve az igazságügyminiszter úrral egyetértőleg következőkben adok utasítást: Ad. 1. Az 1894. évi XXXI. t.-c. 30. §-a szerint ^polgári tisztviselők előtt kötöttnek tekintendő a házasság, ha azt, a ki előtt kötötték, a közhiedelem polgári tisztviselőnek tartotta, kivéve, ha az ellenkezőt mind a két fél tudta. Oly kötés, mely nem polgári tisztviselő előtt történt, a törvény erejénél fogva semmi vonatkozásban sem tekintetik házasságnak. Minthogy a felterjesztett iratok szerint a nép között az a vélemény lett elterjedve, hogy K. József akkor, midőn a szóban forgó házasságok megkötésénél közreműködött, anyakönyvvezetővé már kineveztetett, vagyis őt a közhiedelem polgári tisztviselőnek tartotta, a közreműködésével kötött házasságokat a törvény idézett szakaszához képest ez idő szerint érvényeseknek kell tekinteni. Mind a mellett nincsen kizárva annak lehetősége, hogy e kötések a bíróságok által házasságoknak elismertetni esetleg nem fognak, mert ha a bírósági eljárás folyamán az illető felekről bebizonyulna, hogy a kötés idején mind a ketten tudták azt, miszerint K. József akkor, a midőn a kötésnél közreműködött, még nem volt állami anyakönyvvezetővé kinevezve, az esetben a bíróság a szóban forgó házasságokat az 1894: XXXI. t.-c. 41. és 42. §§-ai alapján semmisnek fogná kimondani. Hivja fel ennélfogva Cimed a nevezett K. József anyakönyvvezetőt, hogy juttassa az előadottakat alkalmas módon az illető felek tudomására s iparkodjék rávenni őket, hogy házasságukat a biznytalanság kizárása végett előtte két tanú jelenlétében újból megkössék. A mennyiben a felek ebbe beleegyeznek, az uj házasságkötések a házassági anyakönyvbe újra bejegyzendők. Az előbbi bejegyzéseket ebben az esetben keresztül kell húzni, a keresztülhúzott lap szélén pedig az uj bejegyzésre utalni azzal a megjegyzással, hogy akkor, midőn a keresztülhúzott bejegyzés bevezettetett, K. József még nem volt állami anyakönywezetővé kinevezve. Az utóbbi oknál fogva a keresztülhúzandó anyakönyvi lapok «szabályszerüen lezárt és aláirt» anyakönyvi bejegyzéseknek tekinthetők nem lévén, azok keresztülhuzása bírósági eljárás nélkül is eszközölhető. (1894: XXXIII. t.-c. 75. §.) Ad. 2. Minthogy a szóban levő születési esetet K. József, ki a kérdéses időben anyakönyvvezető még nem volt, a törvény ellenére jegyezte be a születési anyakönyvbe, hivja fel őtet a Cim, hogy ezen bejegyzést húzza keresztül, a születési esetet pedig a bejelentő megidézése mellett mint folytatólagos uj bejegyzést anyakönyvezze. A keresztülhúzott bejegyzés szélén meg kell említeni a keresztülhuzás okát és utalni kell az uj bejegyzésre. Magyar állampolgár házassági perében csak magyar bíróság Ítélete hatályos. lA belügyminiszternek 42,002'96. sz. a. N. vármegye alispánjához intézett rendelete.) S. Anna k—i lakos mult évi augusztus hó 2-án született fiúgyermekének miként leendő anyakönyvezése tárgyában, mult év november hó 28-án 1,714. sz. a. kelt felterjesztésével bemutatott jelentés idezárása mellett értesítem a Címet, hogy azon esetben, ha áll az, hogy S. Anna D. Istvánnal házasságra lépett, akkor ennek a házasságnak külföldi bíróság által történt felbontása, tekintettel az 1881: LX. t.-c. 5. és az 1894: XXXI. t.-c, 14. §-ára, melyek szerint valamely magyar honosnak személyállapotát (status) tárgyazó kérdésekben külföldi bíróság által hozott birói határozatok a magyar honos ellen belföldön végre nem hajthatók, illetőleg magyar állampolgár házassági perében csak a magyar biróság Ítélete hatályos, a kérdéses házasság még jelenleg is fennállónak tekintendő. Minthogy pedig a szóban levő gyermek, anyjának az imént felhozottak szerint I). Istvánnal fennálló házassága tartama alatt született, ez a gyermek törvényes vélelem értelmében D. Istvántól származottnak s mint ilyen törvényes születésűnek mutatkozik. Az angol judicaturából. Egy vasúti jelzöőr saját társasága részéről biztosítva volt szolgálat közben bekövetkezhető balesetek ellen. Egy alkalommal az őr a feléje robogó vonatot vizsgálva még elég messziről észrevette, hogy az egyik Pullmann kocsi alól láng csap elő és hogy a kerék el van törve, mert a kocsi feltűnően hánykódva döcögött. Vész jelet adott tehát és sikerült is neki a vonatot megállítani, de ő maga annyira megijedt, hogy idegbajt kapott és szolgálatképtelen lett. Ennek folytán a biztosítási kötvény alapján a vasúttársaságtól 43 -£'-nyi biztosítási összeget követelt, mit azonban a vasút megtagadott, mert ez nem baleset, hanem egyszerűen egy megbetegedés, a melyet nem a szolgálat, hanem legfeljebb az okozta, hogy ő megrémült, tehát ő maga okozta. A legfőbb Ítélőszék a követelést megítélte, mert sok utas élete forgott veszélyben, az őrnek óriási felelősségére és a bekövetkezhető nagy szerencsétlenségre kellett gondolnia, minélfogva épp ugy áll a dolog, mintha a vonat maga sértette volna meg felperest; tehát ugy tekintetik, mint a kit szolgálata teljesítésében és teljesítése miatt ért baleset. (Court of Appeal, London.) Keresztények és zsidók között 1896. jan.— ápr. hónapokban kötött házasságok Magyarországon. A belügyministerium által közölt kimutatások szerint az év első négy hónapja alatt (1896. január—április) összesen 170 keresztény-izraelita házasság köttetett; 87 esetben a vőlegény, 83 esetben a menyasszony volt keresztény. A 170 házasságból Budapesten köttetett 90, vagyis 53% ; vidéken 80, vagyis 47°/oTeljes ülés a Curián. A kir. Curiának f. é. június hó 19. napján a II. büntető tanács termében nmgu C z o r d a Bódog másodelnök ur elnöklete alatt tartott teljes ülésen megvitatás és eldöntés alá került a következő két vitás elvi kérdés. 1. «A büntető törvénykönyv rendelkezésébe ütköző cselekményt képez-e az, ha valamely alakilag hamis okirat alapján, a nyilvánkönyvbe vezetett valótlan tény az előzőleg kötött vagy fennállott jogviszonynak megfelel? — és ha igen, a btk. 400. §-ának 1. pontja, vagy a 401. §. rendelkezései alá esik-e? (Pl. valaki eladja ingatlan vagyonát a nélkül, hogy a telekkönyvi kebelezésre alkalmas okiratot adott volna. Időközben elhalt s halála után életének megfelelő vagy későbbi kelettel s nevének aláírásával az okirat olykép állíttatik ki, mintha az az ő személyes ténye lett volna; az okirat azután arra használtatik fel, hogy az ingatlan tulajdonjoga a vevőre bekebeleztetik.)» 2. «Az 1875. évi X. t.-c. értelmében alkalmazott kézbesítőnek, tehát mint közhivatalnoknak ama cselekményében, hogy a kézbesítési ivben hamisan azt bizonyítja, hogy a bírósági vagy hatósági végzést valamely egyénnek, mint élőnek kézbesítette, holott tudta, hogy az már előzőleg elhalt, — egyéni vagy anyagi jogsértés nélkül fennforog-e oly jogsérelem, mely a btk. 394. §-ába ütköző büntettet megállapítja?* Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter előterjesztése folytán Ö Felsége által kineveztettek: dr. Gráf Vilmos bndapesti VIII—X. ker. járásbirósági albiró a budapesti VI. ker. járásbírósághoz járásbiróvá. dr. Pécs Imre budapesti IV. ker.., dr. Gyurkovich László budapesti VI. ker. járásbirósági és dr. Térfi