A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 25. szám - Az ügyvédi nyugdíj kérdés

198 A JOG Belföld. Az ügyvédi nyugdíj kérdés. A bpesti ügyvédi kamara választmánya a nyugdíjügy tárgyalására egy albizottságot küldött ki, mely dr. Robitsek József kamarai h. elnök vezetése alatt legutóbb behatóan tárgyalta azon alapvető kérdést : váljon a nyugdíjügy országosan, vagy kamaránként szerveztessék-e. Ezen ülésnek következő lefolyása volt: Dr. Robitsek röviden összegezi az ügy jelenlegi állapotát. Saját nézetét a választmány tagjai közt is kiosztott brosurjében fejtette ki. Azt tudja, hogy a kérdés megérett arra, hogy concrét javaslat alakjában az ügyet a kar döntése alá vigyük. Miután dr. Szohner részéről inditványoztatott, hogy a választmány ne tárgyalja a kérdést addig, mig az orsz. ügyvédgyülés állást oem foglal és ne praejudicáljon ennek, első sorban ezt teszi tanácskozás tárgyává. Ha pedig érdemlegesen kívánja a bizottság a kérdést tárgyalni, ugy eldöntendő az alapvető kérdés: országosan, avagy kamaránként szerveztessék-e a nyugdíjügy. Dr. Králik Lajos nem lát okot a tárgyalás elhalasztására. Nekünk kell a kérdést felderítenünk, véleménynyel előljárnunk, annál inkább, mert egy orsz. ügyvédgyülésnek esélyektől, egy megkapó szónoklattól függő határozata ez ügyben nem lehet döntő. Érdemben ő már 14 év előtt beadott véleményében a kamaránként leendő szervezés mellett foglalt állást, Robitsek munkálata őt megerősíti e nézetében. Dr. Nagy Dezső szintén nem lát okot a tanácskozás felfüggesztésére, érdemben azonban az országos szervezést ajánlja. A budapesti kamarának nem szabad kiengedni a vezető szerepet; a nyugdijkérdés körül egyesül az egész ország ügyvédsége, s ez egyszersmind oly hatalmas központot képezend, melynek eredményei beláthatatlanok. Részletesen foglalkozik azon érvekkel, melyeket Robitsek elaboratorumában az országos szervezés ellen felhoz, s azt találja, hogy ezek nem elég nyomatákosak. Elismeri, hogy financziális alapon ma az ügy nem rendezhető, s igy a szegedi ügyvédgyülés határozata nem foganatosítható és hogy országos szervezés külön törvény nélkül nem lehetséges, de kétségbe vonja, hogy akár kamaránként lehetne külön törvény nélkül megvalósítani. Az organisálás és behajtás nehézségei eloszlanak, ha központi kormányzat a kamarákat közegeiül felhasználhatja. A létező tőkéket a nyugdijalapba bevonni nem is célszerű. Az adományok eddig se voltak lényegesek. De ha mind e nehézségek fennforognak is, a nagy politikai gondolattal szemben, mely az ügyvédség egyesítésében fekszik, el kell hallgatniok. Hisz Robitsek is kifejti, hogy elvi különbség a két szervezet között nincs, sőt éppen ő szépen fejtegeti az országos rendezés előnyeit, az ő szemeiben ez többet nyom a gyakorlati indokoknál, melyek Robitseket és Králikot vezetik. Zsigmondy Jenő ugy látja, hogy még Robitsek tervezete mellett is hosszú évek fognak elmúlni, mig a nyugdíj életbe léptetéséről szó lehet. Nagy Dezső eszméi még semmi concrét alakot se öltöttek. Ez eminenter gyakorlati kérdés, melynél a fő, hogy mielőbb kezdjünk el adózni és 20 évi készülés után valami kézzelfogható javaslatot tegyünk. Erre ő Robitsek elaboratorumában helyes alapot lát, s ha a részletekben eltérő nézetek lesznek is, de az alapgondolatokkal teljesen egyetért. Érdemleges tárgyalás és kamaránként leendő szervezés mellett van. Szóhner Lajos kijelenti, hogy ő volt az, aki a tárgyalás elodázását kérte, s ezt indítványozza most is, nehogy praejudicáljunk az országos ügyvédgyülés határozatának. Azt hiszi, hogy ennek magunkat is alá kell vetnünk; az érdemleges kérdésre nézve országos szervezés mellett van, mert ez nagyobb anyagi biztosítékot nyújt, de meg attól tart, ha csak egyes kamarák szervezik a nyugdíjügyet, s ezek területén a kartársak rokkantság és aggkor esetére biztosítva lesznek, ez okból ide fog telepedni számos kollega. Kéri a határozathozatal elodázását. Somogyi Miksa nem pártolja Szohner halasztási indítványát. Nem szabad a nyugdíj kérdést abból a szempontból tekinteni, melyből Nagy Dezső kiindul, mert akkor lesz politika, de nem lesz nyugdíj-alap. Ő szeretné a kérdést fordítva tárgyalni, előbb a részleteket s azután ezek alapján a főkérdést, mert számos tételben lehetnek Robitsektől eltérő nézetek ugy, amint ma állanak a viszonyok, egyedül a Robitsek által vázolt irányban oldható meg a kérdés. Dr. Robitsek József köszönetet mond fáradozásai szíves méltatásáért és válaszol az ellenérvekre. Mikor juthatnának olyan törvényhez, minőt Nagy Dezső contemplál, egészen bizonytalan, tehát évekig stagnálnia kellene az ügynek, de az bizonyos, hogy az ily törvény, ha csak el nem ejti a kamarai szervezetet s egy az összes kari érdekekre kiterjedő ügyvédi egyesülést nem létesítene, szorosan a nyugdíj-ügyre korlátozná az országos szervezetet. Ennek keretében tehát nem érvényesülhetnének azok a remények, melyeket Nagy Dezső táplál, s az ily melléktekintetek veszélyeztetik a főkérdést. A kamaránkénti szervezéshez semmi törvényes intézkedés nem kell, a kamara joga, sőt kötelessége az ily irányú gondoskodás, melyet a segélyezés alakjában mindegyik eddig is gyakorolt. De vannak praacedensek, hogy kifejezetten nyugdijalap létesítésére részben a tagdij egy quotáját szavazták meg, részben külön járulékot vetettek ki. Felsorolja a példákat és utal arra, hogy már az ő brochure-je fonalán több kamaránál megindult a mozgalom a nyugdíjügy rendezésére. Egyes kamarák pláne progressiv, a kereseti adó arányában emelkedő járulékot szednek. Mindeme határozatok a felügyeleti hatóság által jóváhagyattak. O az országos szervezésben — bár mily szép az eszme — ma leküzdhetlen gyakorlati nehézségeket lát. Ez csak akkor lesz megvalósítható, ha tisztán mathematikai alapra fogunk állhatni, de a mig lesz, aki nem fizet és mégis kap, vagy amig azt kívánják, hogy aki fizet, mondjon le a szegényebb javára, addig csak egy szorosabb köteléken belül állókat vonhatunk belé az önmegadóztatásba, A kamarák se fognának arra vállalkozni, hogy egy felettük álló központi szervezet puszta közegei legyenek. Ma és a legközelebbi években a főfeladat a tőkegyűjtés, ennél pedig az adományok az eddigi tapasztalatok szerint nem csekély jelentőséggel birnak. Rö ck Szilárd, Darányi, Zsigmondy, Bogdán ovits és a többi adakozó az ösmert kartársaknak adott, de az érdeklődés a nagy tömeg és terjedelemmel csökkenni fog, holott ha lesz kézzelfogható eredményű nyugdij-alap, mind többen fognak róla megemlékezni. A mai tőkék nagy jelentőségűek. Nálunk Budapesten a szervezet működése kezdetén már a segélyezési esetek legnagyobb része el fog esni, s igy e tőkék jövedelmei a nyugdíj céljaira — melyek azonosak — fordíthatók. Nézete szerint a nyugdijkérdés oly fontos, annyira sürgető és gyakorlati kérdés, hogy ezt semmi politikai, vagy melléktekintetekkel complicálni nem szabad. Ő nem lát még semmi concrét ellenjavaslatot, hanem csak eszmét, melynek életbeléptetési feltételeit se mondják meg, időpontja pedig teljesen határozatlan s ezért ragaszkodikjavaslatához. A budapesti kamara vezérszerepét akkor tölti be legjobban, hajó példával, megtestesíthető határozattal fog előljárni; tekintélyünk nem decrétáláson, hanem belátáson kell, hogy alapuljon. Szóhnerrel szemben megjegyzi, hogy a budapesti kamara magát az orsz. ügyvédgyülés határozatának előre is alá nem rendelheti; ez csak annyi sulylyal fog birni, amennyi benső, meggyőző ereje az ott kifejtendő érveknek lesz. Természetes, ha ott az eszmék megtestesíthető alakot fognak nyerni, mi is sorakozni fogunk melléjük. A telepedés veszélyétől nem tart, mert kezdő ügyvédet mindig a siker és boldogulás reménye, s nem a rokkantsági ellátás fog vezérelni. Egyébként a nyugdíj teltételei elég szigorúak lesznek, s tizenöt-husz évre szóló spekulatiót alig fog valaki csinálni. A bizottság összes tagjai újólag beható eszmecserét folytattak, melyben Nagy Dezső érveit újólag kiegészítette, Králik pedig ezeket czáfolta. A többség Szohner halasztási indítványának elvetésével kimondja, hogy a nyugdíj-ügyet kamaránként tartja szervezendőnek és felkéri dr. Robitsek Józsefet, hogy a nyugdíj-szabályzat tervezetét készítse el, mit is ez készségesen elvállal. Vegyesek. A m. kir. Curia szüneti tanácsai 1896. évben. Július hóban (azazjúlius 5-től—augusztus 2-ig). Polgári tanács. Elnök: O b er c h a 11 Adolf tanácselnök. Birák: A dám András (fegy. t. t.), Gyárfás Ferenc (fegy. és urb. t. t.i, Kormos Adolf (váltó t. t.i, Havass Károly (felülvizsg. t. t.). Jegyzők: Mezei László tvsz. jegyző, Simonfai Emil j. gy. Büntető tanács. Elnök: Usztróvszky József tanácselnök. Birák: Szeyffert Ede, Neuberger Ignác (5-től—19-ig.) Szeremley Lajos (19-től végig) Nagy Sándor, Tóth Gerő, Szent-Imrey Jernő, Zsigmondovics Mihály. Jegyzők: Ladányi Lajos j. gy. Maksziányi Dezső j. gy. Augusztus hóban (azaz 2-től—30-ig) Polgári tanács. Elnök: B a 1 á s y Antal tanácselnök. Birák: Ádám András (fegy. t- t.), Gyárfás Ferenc (fegy. és urb. t. t.) Pecháta Endre (fegy. 1.1.), Kovách Antal (váltó t. t). Jegyzők: Oppl Alajos t. j. Mariska István j. gy. Büntető tanács. Elnök: Sélley Sándor tanácselnök. Birák: T u ts c h n e r Ágoston, Szeremley Lajos, Székely Ferenc (sajtó) Nagy Sándor, Tóth Gerő, S z e nt-I m r ey Jernő. Jegyzők: S a á r o s y Károly t. j., Horváth Benő j. gy. A szegedi tábla szüneti tanácsa. A szegedi kir. ítélőtáblánál az 1896. nyarára megalakult a szüneti tanács. A törvénykezési szünet tart július hó 5-től augusztus hó 29-ig. A beosztás a következő: Vegyes tanács. Elnök: Sey Andor tanácselnök jul. 5-től augusztus l-ig. Dravecky Adorján tanácselnök augusztus 2-től augusztus 29-éig. Birák: Dr. Despinits Péter jul. 5-től jul. 11-ig polg. ügyek előadója. P i c h 1 e r Lipót jul. 5-től aug. 29-ig polg. ügyek előadója. Klimkó Ede jul. 5-től aug. 29-ig polg. és fegyelmi ügyek előadója. Nesztor János július 5-től aug. 29-ig büntető ügyek előadója. Rác Gyula jul. 5-től aug. 29-ig büntető ügyek előadója. Dr. Hódossy Lajos jul. 5-től aug. Lig polgári ügyek előadója. A fegyelmi és felülvizsgálati tanács teendőit a törvénykezési szünet tartama alatt a szüneti tanács teljesiti. A szüneti tanács tagjainak akadályoztatása folytán felmerülő szükség esetén berendelésre kijelöltetnek: Kanyó Lajos, Buday János fegyelmi előadó, Huszka Ödön és Fornszek Béla kir. ítélőtáblai birák. A már előzőleg igénybe vett szabadságidő folytán működésüket augusztus hó 23-án megkezdik: Buday János, Kanyó Lajos kir. Ítélőtáblai birák. A szüneti tanács tagjainak szabadságideje következőkép jelöltetik ki: S ey Andor tanácselnöké aug. 2-től szept. 26-ig 8 hét. Dravecky Adorján tanácselnöké jul. 5-től aug. 1-ig 4 hét és aug. 30-tól szept. 26-ig szintén 4 hét A biráké pedig: dr. Despinits Péteré július 12-től szept 5-ig 8 hét. Pichler Lipóté aug. 30-tól október 24-ig 8 hét. Klimkó Edéé aug. 30-tól okt. 24-ig 8 hét. Nesztor Jánosé aug. 30-tól