A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 25. szám - Elévül-e a praeiudicialis keresetjog?

A JOG 195 inérvbeni szaporítása kétes jövőt biztosit és lehetővé teszi, hogy olyan elemek is kerüljenek a közjegyzői karba, kik oda nem tartoznak, annak ártanak s lételét veszélyezik. Miért akar a mai fiatalság nagy része közjegyzővé lenni ? 1.900 írtért, s tán még kevesebb jövedelemért? Ezt igazán nem értem. Hisz 1,900 írtból nem tehet félre egy krt sem. Ha nem tehet, s ha megöregszik, nyugdijat nem élvez, miből él ? Hát bizony akkor sokkal okosabban teszi, ha más pld. a birói pályára megyén, noha ez sem fényes jövő. Ha azonban felviszi ajárás- vagy tvszéki bíróságig, lesz 1,000—1,800—2,100 frt fizetése és állása nyugdíjjal van öszekötve, agg és munkaképtelen korában is lesz valamicskéje, miből megélhet. Elévül-e a praeiudicialis keresetjog? Irta : dr. GAAR VILMOS igazságügyminiszteri segédtitkár. Az államhatalom egyes tényeket és cselekményeket valamely személy érdekében bizonyos jogi hatással ruház fel s amennyiben ez a jogi hatás másként el nem érhető, azt hatalmi eszközeivel kikényszeríti. A magánjog terén az államhatalomnak ez a kényszerítő ereje a birói jogvédelemben nyilatkozik meg; aki jogát a kötelezett ellenében bíróságon kívül nem tudja érvényesíteni, az az illetékes bíróság előtt keresetet indíthat jogának megvalósítása iránt és ettől követelheti, hogy keresetbe vett joga felett kedvező ítéletet mondjon. Ez a jog, — amelylyel azonban nincs szükségképen minden magánjog ellátva, — a keresetjog. A keresetjog ezekből folyólag jogvédelmi eszköz, mely csak akkor vehető igénybe, ha a jog birói ótalomra szorul. A jog pedig ilyen ótalomra akkor szorul, ha vagy létezése válik az adós magatartása miatt bizonytalanná vagy megvalósítása elé gördül akadály, mivel az adós valamit nem teljesít, vagy valamit abba nem hagy. Ehhez képest a keresetjognak két faja van: a megállapításra és a teljesítésre irányuló keresetjog, i praeiudicialis és condemnatorius kereseti. Mindakét keresetjognak közös feltétele az, hogy felperes valamely jognak (jogviszonynak) létrejöttét bizonyítsa; azonkívül a megállapítási keresetnek feltétele, hogy a jogviszony létezésének vagy nem létezésének alperes ellenében való megállapítása felperes jogviszonyainak biztosítására szükségesnek mutatkozzék ilS83: XVIII. t.-c. 16. §.), a teljesítési keresetnek feltétele pedig, hogy felperesnek követelése esedékes legyen. A most emiitett feltételek fennforgása mellett a teljesítésre irányuló | condemnatorius i keresetjognak igénybe vétele a jogosítottnak tetszésére van bízva; mindazáltal nem korlátlanul, mert az idő, melynek folyása uj állapotokat szentesit és régieket elhomályosít, a jog terén is érvényesül, mint a tényleges állapot bizonyosságának védője a bizonytalanná vált joggal szemben'; idő folytán a tényleges állapot joggá fejlődik, viszont a jog hosszú időn át való nem gyakorlás következtében megszűnik birói uton megvalósítható lenni, más szóval elévül. A kérdés már most az, vájjon az elévülés jogintézményének szabályai a praeiudicialis keresetjogra is kiterjednek-e vagy sem? E kérdésre adandó feleletnél az elévülés jogintézményének és a praeiudicialis keresetjognak jogpolitikai indokaiból kell kiindulni. Az elévülés jogintézménye az adós (tágabb értelemben véve e fogalmat s értve alatta a kötelezettet) érdekében s javára keletkezett s létezik abból az okból, mivel idő folytán a jogszüntető tények bizonyítása nagyon nehézzé, nem ritkán lehetetlenné válik, mert az adós bizonyítékai veszendőbe mennek: a tanuk emlékezetéből a történtek kitörlődnek, a tanuk el is halnak, az okiratok elveszelődnek, különféle okokból megsemmisülnek stb. Ehhez járul még az az általános tapasztalat, hogy hosszú idő i multával érvényitett jogok nem szoktak alaposak lenni. Ezek az okok eredményezték azután azt a jogszabályt, hogy a jog*) attól az időponttól számítva, melyben a jogosított jogát a bíróság előtt keresettel érvényesíthette volna, meghatározott időtartam lefolyása után megszűnik birói uton megvalósítható lenni. A praeiudicialis keresetjognak viszont az a jogpolitikai indoka, hogy nem elég a jogot birói védelemben csak akkor részesíteni, amikor a kötelezett teljesíteni vonakodik, hanem az esetben is szükség van a birói védelemre, amikor a kötelezett jogellenes magatartása a jog létezését bizonytalanná teszi. A jog államhatalmi védelemre nem csak akkor van utalva, ha nem teljesítés vagy a jogellenes cselekvésnek abba nem hagyása miatt kielégítésre, hanem ha el nem ismerés miatt megállapításra szorul. Mikor szorul a jog birói megállapításra, azt a tételes jog határozza meg. Nálunk az 1893. XVIII. t.-c. 16. §-a rendelkezik e tekintetben, és eltekintve attól, hogy célszerűségi okokból valamely okirat valódiságának vagy valótlanságának megállapítását is megengedi, a 2. a birói megállapításnak alperessel szemben szükséges voltát, praeiudicialis keresetjognak kettős előfeltételét állítja fel: 1. valamely jogviszonynak létezését vagy nem létezését; Arra a kérdésre, mikor mutatkozik valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének megállapítása alperessel szemben szükségesnek, általános s minden esetre egyformán alkalmazható választ adni nem lehet. Mindazáltal irányadó elvül felállítható, hogy a megállapítás szükségesnek mutatkozik: ha alperes magatartása felperesnek jogát oly időben teszi kétségessé, amikor még felperes keresetét teljesítésre nem irányithatja. Alperesnek magatartása a jogviszony létezése esetében ennek tagadásában, a jogviszony nem létezése esetében ennek az azzal való kérkedésben áll; de e tagadásnak vagy kérkedésnek oly természetűnek kell lenni, mely alkalmas arra, hogy jogbizonytalanságot teremtsen. Ha tehát egy harmadik személy azt állítja, hogy Fehér Pál nekem nem tartozik 100 frt kölcsönnel, ez az állítás követelésem tekintetében még nem szül jogbizonytalanságot; ha azonban az a harmadik személy engedményesem gyanánt lép fel s mint ilyen állítja, hogy F e h é r Pál 100 frtos tartozása engem nem illet, vagy ha Fehér Pál tagadja tartozását, akkor ez az állítás illetőleg tagadás igenis I alkalmas jogomat bizonytalanná tenni s ebben az esetben szük| séges a harmadik személylyel, illetőleg Fehér Pállal szemben • annak a jogviszonynak megállapítása, hogy Fehér Pál nekem | 100 frt kölcsönnel tartozik. I Erre a birói megállapításra azonban csak addig van szükség, amig felperes alperes ellenében marasztaló ítéletet nem kérhet; mert felperes jogviszonyainak biztosítása csak addig szükséges, amig azoknak érvényesítése s ebből folyólag azok kielégítése lehetségessé nem vált. Á marasztalásra irányuló Kereset képezi a szabályt; ha felperesnek jogában áll alperes marasztalását kérni, akkor nincs szüksége arra, hogy külön keresettel követelje jogának megállapítását, azután pedig ujabb keresettel a már megálla*) Jog alatt itt az alanyi magánjog értendő s pedig csak oly általánosságban, amely a kivételeket megtűri. Ez a többlet nem ujabb adományozásnak vagy szerzésnek, hanem a tényleges birtokállomány helyesebb számbavételének a következménye. A kongrua-kérdés tárgyalása alkalmából tett tanulmány alapján a római és görög katholikus 25 érsekség és püspökség ingó és ingatlan vagyona 11*4 millió forintra, évi jövedelmük 2 2 millió forintra rúgnak. A jelzett évi jövedelemből gyümölcsöző tőkékre esik 476,000 frt, földbirtok utáni jövedelemre 1,200,000, kisebb jogok és egyébb javadalmakra 479,000 frt. Mint legnagyobb jövedelmű főpapságok lefelé menő sorrendben kitűnnek az esztergomi és kalocsai érsekségek, valamint a nagyváradi és veszprémi püspökségek, míg az illető javadalmakat terhelő kölcsönök szintén lemenő sorrendben legnagyobbak a nagyváradi róm. kath. és görög kath. püspökség, a kalocsai róm. kath. érsekség s a pécsi és győri róm. kath. püspökségnél. A rendelkezésre álló kimutatások szerint, mint már fentebb is emiitettem, a róm. kath. érsekségek és püspökségek fekvő birtokaik összterülete 716,405 kat. hold, vagyis az ország területének l'46°/ir-a Legnagyobb a terjedelmük a Tisza balpartján (187,585 kat. holdi; legkisebb (11,872 kat. hold) az erdélyi vármegyékben. A Duua balparti vármegyék közül a legtöbb az érsekségi és püspökségi fekvő vagyon Barsban (32,170 kat. hold), legcsekélyebb Zólyomban Í822 négyszögölj s ez is terméketlen. A Duna jobbpartján e birtokkategóriából legtöbbet találunk Komáromban (36,570 kat. hold), legkevesebbet Fejérben (2,906 kat. hold). A Duna-Tisza közén kitűnik e tekintetben Pest-Pilis-SoltKis-Kunmegye 82,672 kat. holddal. A Tisza jobbpartján legkiterjedtebb ezen birtokkategória Szepes varmegyében (24, >19 kat. hold), mig Ungban csak 30í négyszögöllel van képviselve. A Tisza balparti megyék közül magára Bihar vármegyére 187,393 kat. hold esik, mig Szatmárban csak 26 kat. hold. A Tisza-Maros szögében legtöbb az érsekségi és püspökségi fekvő birtok Csanádban (12,291 kat. hold) s legkevesebb Temesben (2,639 kat. hold). A szorosabb értelemben vett magyarországi vármegyék közül 34-ben vannak érsekeink-, illetve püspökeinknek fekvő birtokai; az erdélyrészi vármegyék közül ellenben csak az egy Alsó-Fehér vármegyében. Abszolúte leginkább előtérbe lép Bihar vármegyében, de viszonylag legkiterjedtebb Esztergomban (12-08°/o), utána lemenő sorrendben Hevesben (10 57" „), Biharban (1016U „), Komáromban (7'45°/o), Barsban (6-84°/0), Csanádban (4,13%), Szepesben (3-81°/o), Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében (3-66°/„). Kerületeinkre tekintettel ezen birtokkategória leginkább a Duna-Tisza közén lép előtérbe (2-77%-kal), legkisebb az erdélyrészi vármegyékben (0'12°/0). Az országos átlag 146°/o. A mivelési ágakra tekintettel az érsekségi és püspökségi javak szántó, kert, rét és szőlő területe az illető országos terület 2'12%-át foglalja el, ellenben a legelő, erdő és nádas területne 7-69»/o-át. Ha az egyes vármegyéket tekintjük, igen eltérő viszonyokkal találkozunk. A szántóföldből Esztergom vmben 7-38%j Heves vmben 5'82°,0, Komárom vmben 4'21°/o esik; a kert-területből Esztergom vmben 4,33%, Komárom vmben 2-97«/'0) Heves vmben 172»/o; rétből Komárom vmben 13-32°/0, Heves vmben 12-83° Esztergom vmben 12-79°/„; szőlőből Bihar vmben 2-60° °, Esztergom vmben ii-33°/o, Alsó-Fehér vmben 0-76°/o.