A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 24. szám - A budapesti egyetem jogi karának ismertetése 1867-1896

192 A JOG merült kérdésnek eldöntése végett. A felterjesztést az igazságügyminiszter úrral közölvén, (.-nnek átirata alapján utalok arra hogy az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XIV. t.-c. étetbeléptetése és az átmeneti intézkedések tárgyában 1895 október 11-én 43,195. sz. a. kibocsájtott, az 1895 november 5-én 91,793. sz. a. kelt rendeletem folytán az árvaszékkel is közölt rendelet 3. ij-ának általános szabálya szerint, a 4. §. kivételes esetétől eltekintve, mindazokban az ügyekben, melyekben a hagyatéki tárgyalás az 1894:XVI. t.-c. hatályba lépte (vagyis 1896. január 1. napja) előtt még be nem fejeztetett, a tárgyalásra és a további eljárásra az 1894: XVI. t.-c. szabályai alkalmazandók. Ennélfogva felhívom az árvaszéket, hogy néhai H. András hagyatéki iratait, az 1894: XVI. t.-c. 7. §-a értelmében az örökhagyó utolsó rendes lakhelye szerint illetékes kassai kir. járásbírósághoz, a 43,195/95. sz. igazságügyminiszteri rendelet fent említett rendelkezésére való hivatkozással további eljárás végett haladék nélkül küldje át. 20 forinton aluli kereskedelmi ügyben az illetékességet leszállitó végzés elleni felfolyamodásért nem állapíttatott meg ügyvédi munkadij saját fél ellen sem. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa következő végzést hozott: A kir. törvényszék az elsőbiróság végzését indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert az a körülmény, hogy felperes jóhiszeműen adta be keresetét, nem szolgálhat okul a költség megszüntetésére, minthogy felperes mindenkép csak a saját felelősségére perelhetett, következőleg az alperesnek okozott költséget megtéríteni köteles. Felperesi ügyvédnek munkadija és kiadása felfolyamodásért saját fele ellen se volt megállapítható, mert az 1877. évi XXII. t.-c. 36. szakasza szerint olyan ügyekben melyek a községi bíróságnak hatásköréhez tartoznak, az ügyvédi dij és költség meg nem állapitható a megbízóval szemben sem. (1896 április 25. E. 136. sz. a.). A házi orvos díjazása, A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa: Alperesi részről felhozott azt az érvelést, hogy felperes mint F. Ferencnek hosszú éveken át volt házi orvosa a díjazást nem követelheti a látogatások száma szerint, a kir. törvényszék is helyesnek fogadta el, mert az állandóan kezelő házi orvos dijának összegére nem gyakorol befolyást az a körülmény, hogy éven át .hányszor vagy egyáltalán szükség volt-e orvosi gyógykezelésre. Felperes által díjazásra támasztott igény mérvének jogszerű alapjául tehát csak az az összeg szolgálhat, melyet — kifejezett megállapodás hiányában — az örökhagyó felperesnek az első években fizetni szokott. Alperesek kifejezetten beismerték a felperes által állított azt a tényt, hogy életének utolsó évében az örökhagyó felperesnek évi 500 frtot fizetett, tehát okszerűen következtetendő, hogy az 1894. évben az örökhagyó ugyanily összeggel díjazta volna felperest, ha. az év letelte előtt el nem hal, mert hogy az örökhagyó vagyoni viszonyaiban változás állott volna be, alperesek maguk sem állították. Meg volt tehát állapitható, hogy felperest 1894. évre is 500 frt. díjazás illette meg. Minthogy pedig a házi orvost, ép azon okból, mert évi dija egy összegben van megállapítva és ehez való jogát a látogatások száma és a gyógykezelés mily mérvű szükségessége nem befolyásolja, az egész évi dija a törvényszékek előtt ismeretes szokás szerint akkor is megilleti, ha az év csekély részében, a házi orvosi teendők a házi orvost tartó fél elhalálozása okából, lehetetlenné váltak, ennélfogva felperest is megilletné az egész évi 5'»() frt, ámbár az örökhagyónak 1894. évben csak tiz hónapon át lehetett házi orvosa. De mert felperes maga is csak 443 frtot kért azon évre dijai fejében, ezek csak a kereseti kórelemhez képest voltak megítélhetők és ehhez képest az elsőbiróság Ítélete az I. r. alperes által felebbezett részében helyben volt hagyandó (189K. május 8. D. 1,668.) A kir. Curiához f. é. május hóban 1937, az évben összesen 9,531 ügy érkezett. Elintézendő volt a mult évi hátralék hoz/.ászámitásával 22,571; elintéztetett 11,861, hátralékban maradt 10,710 ügy. A mult év megfelelő időszakához képest kevesebb érkezett be 3,187 ügygyei, kevesebb intéztetett el 1,060-al a hátralék csökkent 2,965-el. Ártatlanul elitélve. Ezen cim alatt érdekes esetet közöl a Bácskai Ellenőr. 18115-ben egy zentai gazdát kiraboltak. A gyanú R. József és B. Mihály ellen irányult; és I. r. vádlott el is ítéltetett 8 évre, II. r. vádlott pedig felmentetett. A kárösszeg azonban be volt kebelezve B. Mihály ingatlanára. Később — 1872-ben kiderült, hogy mások követték el a rablást és 7 év kiállása után B. Józsefet kibocsátották. Legújabban komplikatiók táma;1tak a bekebelezés miatt. A tudom. Akadémia a következő pályadijat teszi közzé: A Sztrokay-alapitvánvból 100 arany fordittatik a jog- és államtudományi szakban Í896. és 1897. évek alatt megjelent legkitűnőbb munka jutalmazására. A dij csak önálló becsű munkának ítéltetik oda. Felhivatnak mindazok, a kiknek a jog- és államtudományi körbe cső munkájok 1896. és 1897. évek alatt megjelent, hogy azt 1897. december 31-ig az Akadémia főtitkárához küldjék , be,0 följegyezvén röviden, a mit munkájok kiváló vonásának tartanak. E figyelmeztetés azonban korántsem zárja ki azt, hogy a he nem küldött munka, melyről a tagoknak tudomások van, szintén ne pályázhasson. Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán Ő Felsége által kineveztettek: K ü c hler Gyula besztercebányai ügyészségi ügyész a temesvári ítélőtáblához bíróvá, Csiszér Károly kolozsvári és Köszeghy Wink 1 er János eperjesi törvényszéki biró, Andorka Gyula csurgói, E m á n a e 1 József ó-gyallai és Georgievich Sándor török-kanizsai járásbiró, Csatt György dévai törvényszéki biró, Juhász Vince nyitrai járásbiró, Bárány Károly kecskeméti törvényszéki biró, Madarász Károly kassai és Fritsch Fülöp pancsovai járásbiró, Keczán Izidor székesfehérvári, K ra s z nay István szatmárnémeti]', KI éger József szolnoki és Berzevicy Szilárd nyitrai törvényszéki biró, Jaszenovits István dévai járásbiró, Wigh János lugosi törvényszéki biró, Rétyi Mihály técsői, Egyed Kálmánszász-sebesi,Csernátoni Vajda Péter nagy-enyedi, Kenéz Sándor nagyvárad-vidéki, W e lthe r Mihály szerdahelyi, Strazsek János miskolci, Fényes Endre székelyhídi és Benedek Géza buziási járásbiró, G ü n th e r Ignác szatmárnémetii törvényszéki biró, Kamaráth Lajos szinérváraljai járásbiró, Urbán Gyula eperjesi törvényszéki biró, Galamb István zirci járásbiró, Biza glich Sándor budapesti büntető törvényszéki biró, Psik Lajos kaposvári ügyész, végül C s e r y Kálmán budapesti VII. kerületi járásbirót a VII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki bírákká, járásbirákká, illetve ügyészszé; Csizinszky Ágost nyitrai ügyészségi alügyész a nagyszebeni ügyészséghez ügyészszé, dr. Gáli Endre jászberényi járásbirósági albiró a debreceni ügyészséghez alügyészszé; továbbá dr. Bálás Elemér a kolozsvári Ítélőtáblához berendelt bírósági jegyző a kolozsvári törvényszékhez; Ernőd y Lászh) eperjesi törvényszéki jegyző a királyhelmeci járásbírósághoz; Fekete Mihály székelyudvarhelyi törvényszéki aljegyző a deési törvényszékhez; Hegedűs Gyula szilágysomIyói_ járásbirósági aljegyző a dévai törvényszékhez és dr. V i n n a y Árpád szatmárnémeti gyakorló ügyvéd a berettyó-ujfalusi járásbírósághoz albirákká. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla tanácsainak beosztása. 1896. évi május hó 10-től 1896. végéig (ü. v. sz. 338. §.) Polgári ügyek szakosztálya. I. Polgári t a n á c s (központi ügyek egyszersmind szaktanács a váltó-, kereskedelmi csődügyekben és felülvizsgálati tanács). Elnök: Csathó Ferenc a kir. ítélőtábla elnöke (felülvizsgálati ügyekben az elnök állandó helyettese Kostka Géza tanácselnök). Bírák: Kovács János, Dósa Gábor, Todorf f i Domonkos, Dobai Albert, Szabó Dénes. Tanácsjegyzők: Simó Balázs dr. albiró (a felülvizsgálati ügyekben a jegyzői iroda vezetője). Bayler Kálmán törvsz. jegyző (a felülvizsgálati ügyekben a jegyzői iroda helyettes vezetője). II. Polgári tanács egyszersmind úrbéri ügyekben szaktanács.) Kostka Géza tanácselnök. Birák: Onaciu Sándor, Boross Elek, Jánosi Gyula, A v e d i k Simon. Kisegítő birák: Péterfy Dénes, Hatfalud y István, Tanácsjegyző: Dániel István dr. albiró. Büntető ügyek szakosztálya. (Büntetó'-tanács.) Elnök: Kostka Géza tanácselnök. Birák: Péterfy Dénes, Onaciu Sándor, Hat falu dy István, Ph 1 ep s Ferencz. Ki.segilőbirák:Boross Elek, Jánosi Gyula, Avedik Simon. Tanácsjegyző Dósa Kálmán albiró. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek dijta latiul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések k ikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Arad dr. St. P. Liebermann L. — Kerpel A. 457/95. sz. a C. fhó 10. mv. — Duna-Szerdahely dr. Z. N. Csiba A. — Lelkes R. 26560/95. sz. a. C. f. hó 10. hh. — Eger Cs. J. Orosz P. — gr. Gyürky A. 8802/95. sz. a T. f hó 3 hh. — Hadságh dr. L F. Freuer F. és ts. fenyítő ügy érk. 5311/96. sz. a. n. e. eld. Nedeczky. — Kassa B. J. Kiss I.-né — Cservenyák J. érk. 1280/96. sz. a. n. e. eld. Frits. — Kőszeg M. J. Szájhely Gy. — özv. Györgye J.-né 9025/95 sz. a C. f. hó 1. mv. - Liptó Szt.-Miklós dr. H. J. Weiser Gy. s neje — Haasz A. 9476/95. sz. a C. m. hó 31. hh. — Losonc A. S. Lővy A. — Schaffer H. 740/95. sz. a C. f. hó 9. hh. — Monor K. J. Szemők S. — özv. ifj. Szemők A.-né 4874/95. sz. a C. f. hó 9. fó. — NagyKanizsa dr. T. G. Karcag B. s rs. — Hajdú Gy. 1058/96. sz. a C. f. hó 5. hh. mv. — Nagyszeben Sz. S. Wieder Gy. — özv. Wieder B.-né 65/96. sz. a C. f. hó 5 hh. Pécs E. J. 4845/95. sz. a C. m. hő 31. rend. 6874/95, 7972/95 és 8752/95. sz. elintézetlenek. — Sz. J. Schasovitz S. — Weisz Zs.né 4957/95. sz. a C. f. hó 9. hh. — Sopron dr. K. J. Strausz F. — Dovner M. 920/96 sz. a C. f. hó 9. rmv. — Szentes Sz. E. Békés vármegye — gróf Károiyi T. 8246/95. sz. a C. f. hó 9. hh. — Szirák P. G. Bah T. — Henyél T. 4127,95 sz. a C. f hó 9. rmv. — Ungvár dr. G. S. Tüdős J,-né — Cserpakovics Gy. érk. 2984/96. sz. a. e. eld. Harmos. — Zólyom B. F. Mozola J. érk. (5920/95. sz. a. n. e. eld. Vavrik. — Zombor dr. G. J. Gyuchin M. s ts. bűnügy érk. .: 096/95. sz. a. n. e. eld. Németh P. — Sztojkovics G. Z. — Klein Mór 301/95. sz. keresk. ügyet a C. m. hó 1. hh. — Dr. V. J. Majszki P. — Löbl J. és ts érk 8730/95. sz. a. n. e eld. Pasztélyi. — özv. Magyar — Hajdukovits s ts. érk. 599/96. sz. a. n. e. eld. Ooffner. — Bogdanov L. — Kovcsin Rl' érk. 915/96. sz. a. n e. eld. Vaszilievics. — özv. Krecul Konyovits M. — Belyanszki M. érk. 1205,96. sz. a. n. e. eld. Hollerung. — Schulhoff H. — Kupuszarevits L. érk. 1946/96. sz. a. n. e. eld Gruber. — Vracsarits A. fenyítő ügy érk. 1942/96. sz. a. n. e. eld. Andrasovits. — Brankov Zsifko s neje ügy a C.-nál nem található, bővebb adatoknt kérünk. Kornay Károly aradi kir. közjegyző irodájában egy helyettes f. évi július hó 25-től kezdve ke d v e zö feltételek mellett alkalmazást nyerhet. Közjegyzői irodában szerepelt gyakorlat és a német nyelvnek szó és írásban teljes birása szükséges. 2—2 Ügyvéd, jogtudor, a ki 18 évi szakadatlan önálló ügyvédgyakorlatot igazolhat, megfelelő alkalmazást keres, egy fővárosi, vagy nagyobb forgalmú ügyvédi irodában. Cim a hiadóhivatalban. PALLA8 RÉSZVÉNr TÁRSAS A(i NYOMDÁJA BUDAPESTEN.