A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 23. szám - Bírósági kézbesítőkről. 2. [r.] A mi magát a részletes indokolást illeti

A J Bírósági kézbesítőkről.*) Irta: KÖLLÖ IGNÁC kir. jbiró Gyergyó-Szt.-lMiklóson. X II. A mi magát a részletes indokolást illeti: ad 2. §. Intézkedni kellett arról, hogy a magvar államiság azon intézményben is kifejezést nyerjen s hogy az intézmény a képesültség és erkölcsiség alapján nyugodjék, mert egyik garantiája még a eghelyesebb és szükségesebb intézménynek is az azt személyesítő egyének képesültsége és erkölcsiségében keresendő. ad 3. §. A kir. járásbíróság hatáskörébe utalt peres ügyekbeni közvetlen érintkezés bő alkalmat nyújtott és nyújt arra, hogy a kir. járásbíróságok vezetői a járásuk területén lévő községek lakóit megismerjék és így legcélszerűbb az, ha minden kir. járásbíróság területére a kir. járásbíróság vezetője nevezi ki a kézbesítőket akár községenként, akár belátása szerint a helyi viszonyok által ajánlott és általa alakítandó kézbesítési körökbe. ad 4. ij. Megtörténhetik, hogy a kir. járásbíróság vezetője a község előljárósági tagokat nem látja alkalmasoknak egyik vagy másik községben arra, hogy bírósági kézbesítővé kinevezze s igy a már szokássá vált intézkedés, hogy községekben a kisbíró, városokban pedig külsőleg is felismerhető hivatalos közeg a kézbesítő, ha más hivatalos közeg neveztetik ki bírósági kézbesítővé, szükséges, hogy ezen minőségét igazolni képes legyen, a mi a kézbesítővé történt kinevezési okmányirat által látszik legcélszerűbb módon keresztül vihetőnek, s nem felesleges a fogadalom tétel is arra, hogy a bírósági kézbesítő adott szavánál, fogadalomnál fogva pontosabban teljesiti kötelességét, mintha ezen intézkedés mellőztetnék. Tapasztalat bizonyítja, hogy ha a törvény kötelező erején kivül a kötelezettben erkölcsi mozgató erők működnek, a siker is biztosabb, a cél elérése könnyítve van. Az előadottak után nem felesleges az 5. §. azon intézkedése sem, hogy a község vagy kézbesítési körök lakói a kézbesítő kinevezésről közhírré tétel utján értesítve legyenek s hivatalos közeg voltáról tudomást szerezzenek épen azon okból, mert a bírósági kézbesítők jövőben is hatósági közegek lévén, az 1879: XL. t.-c. 46. §. alapján különös védelemben részesitendők. ad 6. §. Az igazságszolgáltatás gyors menetének egyik eszköze lévén a bírósági kézbesítői intézmény, a szükséghez képest megengedendő volt a helyettes bírósági kézbesítők kinevezése is. A községelőljáróságok kötelezettsége alól elvonatván a kézbesítés, a betegség vagy más eshetőségekre való tekintettel s hogy a kézbesítési eljárás akadályba ne ütközzék, ne szenvedjen, a célszerűség ajánlja a helyettes bírósági kézbesítők kinevezését ugy azonban hogy a bírósági kézbesítők — a meddig kötelességüknek eleget tesznek és tehetnek - általuk teljesitendök a kézbesítések ad 7. §. A kézbesítésekkel járó fáradság, főleg miután ezen tervezet szerint a kézbesítők a címzettet felkeresni tartoznak, nem ugy mint eddig a kényelem okából a címzetteket házuk vagy a község hivatalos házához hivatták, megköveteli az arányos, megfelelő díjazást s bár a fennálló törvénykezési eljárásunk szerint a perlekedések elég költséggel járnak s kétségtelen, hogy ezen intézmény is drágítja a peres eljárást, de ha ezen intézmény előnyeit szembe állítjuk azon hátránynyal, melyet a kézbesítési dijak tesznek, mégis előnynek, javulásnak nézünk elé. U. i. ha a pprts. értelmében szabályszerűn szerkesztett, vegyük pl. 2 példányú sommás kereset adatik be, a melyben a kereseti állitások igazolására 4 tanú adatott fel, a perköltségek (iO krral fognak szaporodni az első határozat előtt, de ezzel szemben biztosítva lesz felperes, hogy alperes és tanuknak az idéző végzések kézbesittetni fognak s a mennyiben az alperessel szemben meg nem történhetik, a kézbesítő által beszerzett és beterjesztett adatok alapján a bíróság hivatalból nevez ki ügygondnokot annak részére és a tárgyalás az első határnapon megtartatik s a per a mennyiben egyéb akadályok közbe nem jőnek, befejezést nyerhet. A gyakorlati élet beigazolta s alig lehet sommás biró vagy gyakorló ügyvéd, kinek szomorú tapasztalatai nincsenek arról, hogy az atyafiság vagy egyéb más, de a hivatalos kötelességtudás és teljesítésen kivül álló körülményekből és mindig a kézbesítői intézmény célszerűtlen voltából kifolyólag igen sok sommás ügyben 3, 4, sőt több megjelenés okoztatott egyik vagy másik peres félnek, mert pl. alperesnek a kitűzött határidő előtt hanyagság, megvesztegetés vagy más okból a kézbesítő a keresetpéldányt vagy idézőt nem kézbesítette, de épen az lévén a cél, hogy alperes időt nyerjen, a kézbesítési vevény csak a tárgyalási nap után küldetik be a bírósághoz. Felperes feltételes jegyzőkönyvet vétet fel, felszámítja költségeit, leróvja a jegyzőkönyv és ítélet bélyegeit s a következő *) Első cikk az előző számban. OG 179 napon a kézbesítési iven ez olvasható: későn érkezvén nem volt kézbesíthető*. Mit tehet a bíróság egyebet mint uj tárgyalást tűz ki másodszor, vagy ha a kézbesítőnek tetszeni fog, 3, 4-edszer is. Ha ezen első esetben felperes ügyvéd által képviseltette magát és személyesen is megjelent, vegyük csak a legjobb esetet, hogy az ügyvéd a bíróság székhelyén lakván, megjelenéseért számit 2 frtot, felperes 50 krt., a jegyzőkönyv bélyege 50 kr. tehát összesen 3 frt, vagyis ezen első esetben már 3 írttal szaporodott a perköltség, míg a kézbesítői dijak által csak kivételesen és igen komplikált pereknél érheti el a költségszaporulat a 3 frtot, de az időben való nyereség, a peres eljárás gyors befejezhetése és a kézbesítő eljárás pontos és lelkiismeretes volta — még ha anyagi áldozatokkal járna is ezen tervezet — bőven kárpótolja a peres feleket. Hogy a felhozott példa mindennapos a gyakorlati életben, az bizonyításra nem szorul, de még az esetben is, ha a fennálló kézbesítői intézmény keretén belől ilyenek megtörténhetnek, már ez maga nem elegendő ok-e arra, hogy a peres eljárást az első lépésnél problémássá tevő intézmény megváltoztassák? De az ezen tervezetben kontemplált eljárás nem csak a felhozott oldalon gyorsítja a peres eljárás lebonyolítását, hanem gyorsítani fogja a teleknek ténykedésében is. U. i. fel- és alperes jogosítva vannak nemcsak, de kötelesek is a kitűzött határnapon a tanúikat, bizonyítékaikat előállítani s a kézbesítői dijak megkímélése, megtakarítása egyik ok lehet és lesz arra, hogy tanúikat birói közbejövetel és a bírósági kézbesítő igénybevétele nélkül előállítsák az első tárgyaláshoz, mely esetben a kézbesítői dijak legjobb esetben 20 krral fogják a költségeket szaporítani az első, érdembeni határozatig. ad 8. §. A kézbesítői dijaknak bélyegjegyekben való előleges lerovását indokolttá teszi azon körülmény, hogy a kézbesítő tudatában van annak, miszerint dijai biztosítva vannak s igy pontosabban, megbízhatóbban teljesiti a kézbesítést, mintha a feleknek tétetett volna kötelességévé a kézbesítési dijaknak a kézbesítéskor történendő kifizetése, mert ez igen sok esetben nehézségbe ütköznék, részint a felek fizetésképtelensége folytán, részint mert a kézbesítési dij a legtöbb esetben önkényes felemelés, vagy uj alku tárgyát képezhetné, s ettől eltekintve a tanuk s általában a kézbesittető érdekelt félen kivül, más személyeknek ily feltétel mellett nem is volnának kézbesíthetők az ügydarabok. ad 9. §. A 9-ik §. intézkedéseit célszerűségi okok ajánlják, de egyúttal a bélyeges nyugta melletti beváltása a kézbesítési dij-bélyegjegyeknek, valamint a leletezésekből bejövő dijak, az államkincstár által szolgáltatott bélyegjegyekért arányos ellenszolgálmányt fognak képezni. ad 10. §. Elutasithatlan célszerűségi követelmény szintén azon intézkedés is, hogy a kézbesítők hivatalos levelezései és küldeményei postadijmentesek legyenek. ad 11. §. A polgári peres és perenkivüli ügyeken kivül minden más, a kir. bíróságok és kir. ügyészségektől jöhető intézkedés, eminenter állam jogrendi érdek kifolyása lévén, a fennebbi ij^-okban az állam által biztosított jogoknak, melyeket a kézbesítő élvezni fog, megfelelő kötelesség leend az. hogy ezen ügyekben a kézbesítéseket dij nélkül köteles teljesíteni, mert az állam a kézbesítők dijainak felhajtása és minden körülmények közötti biztosítása által legalább is annyi szolgálatot teljesít a kézbesítő javára, mint a felek a 10 kr. fizetése által. A törvénykezés statistikájára pillantás pedig meggyőz arról, hogy az utóbbi ügyek az előbbieknél jóval kevesebbek. ad 12. §. A méltányosság és igazság sugalmazza a törvényhozónak, hogy a szegények, kik a per és a bélyegköltségeket hordozni nem képesek, kivételesen költség s illetve pénz nélkül is kereshetik jogaikat. Ezen elvnek a kézbesítői intézménynél is érvényesülnie kellett, az igazság és méltányosság elve mellett logikai és kényszerűségi okokból is. Azonban, ha ezen okok megszűntek, vagyis a szegényi jogon perelőnek követelése megítéltetett, ismét a méltányosság és igazsági okok lépnek előtérbe arra, hogy a bírósági kézbesítő dijai ezen esetben biztosíttassanak. ad 13. §. A ki munkát teljesít, annak hasznait is ő élvezze s annál inkább, mert a nobile officiumok kora lejárt és a bírósági kézbesítők rendszerint azon osztályból fognak kikerülni, mely nagy részben munkája által tartja fenn magát, tehát fáradságainak díjazására nagyon is reá szorul. ad 14. §. Ha helyes alapon akarjuk szervezni a bírósági kézbesítő1 intézményt, ennek egyik alapfeltétele a szigorú ellenőrzési kötele-